Körösvidék, 1922. április-június (3. évfolyam, 75-146. szám)

1922-04-01 / 75. szám

Békéscsaba, 1922. április 7. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ Békéscsabán, Szent István-tór 18. sz. A szerkesztőség telefon­száma : 60. Szombat­i Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Gondolatok Balláék zászlóbontása alkalmából Balla Aladárék debreceni botránya kapcsán joggal dobta f­el a közvéle­mény azt a kérdést, vajjon van-e politikai létalapja olyan pártalakulás­nak, mely csak azért alakult, hogy a 48-as eszméket írja fel zászlójára. Eltekintve attól, hogy kik, hogyan, mennyi őszinteséggel és milyen ön­zetlenséggel hangoztatják a jelenben a 48-as politika programmját, min­denesete érdemes magával a pro­grammal foglalkozni olyképen, hogy azt a mai helyzet szemszögéből nézzük. Lássuk csak, melyek azok a kö­vetelések, amelyeket — az évtizedes politikai küzdelmekben immár csupán jelszavakká csépelt — 48-as politika magába foglalt? Politikailag és gazdaságilag füg­getlen Magyarország ... önálló nem­zeti hadsereg . . . magyar nemzeti bank .. . sajtószabadság s ezen­kívül még egynéhány olyan pont, mely részben még a régi monarchia alatt, részben az összeomlás óta tel­jességbe ment. A politikailag és gazdaságilag füg­getlen Magyarország ma elvileg meg­van. Pozitívum ebben a kérdésben az Ausztriától való végérvényes elválá­sunk s elvinek csupán azért mond­juk ezt a független életet, mert ami még útjában van a független ma­gyar államnak, — az antant örökös beavatkozása s a „békeszerződés" következtében történt megcsonkított­ságunk — azon azonban egyszerre és gyökeresen Balláék sem segíthet­nének. A független állami életű Magyarország egyébként éppen olyan fontos pontja a legtöbb magyar po­litikai pártnak, mint a Kossuth nevét hangoztató s annak elveit a saját maguk részére kisajátító Balláéknak. Ezért a pontért tehát teljesen fe­lesleges Ballának és társainak „küz­delme", agitációja s főként fölös­leges pártot alakítani e már meg­haladott kívánalom elérése céljából. Az önálló nemzeti hadsereg han­goztatása is idejét múlta, hiszen a magyar fiú már nem szolgál idegen zászló alatt, nem viszik idegen földre, hanem a magyar rög oltalma van reá bízva, magyar zászló, magyar vezényszó alatt. Az önálló nemzeti hadsereg tehát meg­van. Méreteiben és újoncozási módjában ugyan nem tartjuk jelenlegi honvédségünket an­nak a fegyveres erőnek, mely a független Magyarországot megilleti, de hiszen szeretett hadseregünk ki­fejlesztése, az újoncozás módjának megváltoztatása nem a kormány, vagy a kormányzópárt ellentállásán múlik, hanem a trianoni átkos szer­ződésen. Tehát Balláék itt megint feleslegesen alakítottak pártot, mert a nemzeti hadseregre vonatkozó még fennálló kívánalmakat sem „követel­heti" az eljövendő magyar kormány­tól, hanem egyes-egyedül a trianoni bölcsektől. Ezekkel pedig maga a kormány is éppen eleget küzködik, hiszen annak tagjaiban sem dobog halkabb magyarsággal a szív, mint a 48-as eszmét hangoztató, idejét múlt párt vezéreiben. Ami a magyar nemzeti bankot illeti, az is meg­van a Magyar Jegy­bank képében. De minek is folytassuk a pontok tárgyalását ? Minden józan magyar ember tisztában van azzal, hogy a 48-as eszmék hangoztatása, követe­lése igenis szép, helyénvaló és a legmagyarabb állásfoglalás volt ak­kor, mikor még volt kivel szemben küzdeni azokért, mikor még volt ki­től követelnünk függetlenségünket, mikor volt kitől félteni nemzeti bol­dogulásunkat, vagyis mikor még Ausztriával éltünk közösségben. Varázserejű igék voltak ezek ak­kor oly annyira, hogy erejükben még ma is a politikai boldogulás lépcsőjét látják, vagy legalább is an­nak akarják felhasználni sokan ; ho­lott azok az eszmék ma már telje­sültek és így merőben felesleges, hogy azok elérése céljából külön pártot alakítsunk s ezzel az egysé­get bontsuk meg. A 48-as eszmék érdekében ma külön­­ pártot alakítani annyi, mint bevégzett aratás után kaszát fenni. Gy. d. Vád alá helyezték Andrássyékat A budapesti büntető törvényszék vádtanácsa dr. Kiss táblabíró elnöklésével ma délután hirdette ki határozatát a királypuccsal kapcso­latos perben. A vádtanács Rakovszky, Andrássy, Sigray, Borovi­czényi terhelteket, mint vezetőket, a büntető törvény­könyv idevonatkozó szakaszai szerint minősülő lá­zadás büntette miatt, vád alá helyezi. Ugyancsak e cselekmény miatt helyezte vád alá Lorenczi Józsefet, Schnitz­ler Ágostont, Beniczky Ödönt és Gracz Gusztávot is. Az ügyészség vád­iratát Garay István terhelttel szemben a vádtanács elutasította és az eljá­rást megszüntette. A legközelebbi tárgyalásra megidézik : Károlyi Józsefet, Apponyi Albertet, Láng Boldizsárt, gr. Széchenyi Miklóst. III. évfolyam 75. szám­. 3 keresztény ellenzék nagygyűlése Együtt­működi­k a Haller--Friedrich--Andrássy-csoport (MTI.) Magyar Kurir jelenti: A Keresztény Nemzeti, Földmíves és Polgári Párt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának Haller csoport­jával egyetértően csütörtökön este gyűlést tartott a régi országház nagy­termében. A helyiséget zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Ott volt Friedrich István, Haller István, Ra­kovszky István, Huszár Elemér, Windisgrätz Lajos herceg, Pallavicini György őrgróf, Homonnai Tivadar, Fangler Béla, Haller József, Taszler Béla, Weisz Konrád, Szmrecsányi György, Dinich Vidor, Milotay Ist­ván stb. Szmrecsányi nyitotta meg a gyűlést bejelentette, hogy Andrássy Gyula gróf lakásán betegen fekszik. Végül határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a nagygyűlés részt­vevői hódoló táviratban fejezik ki ragaszkodásukat a király iránt, vala­mint utasítja a népgyűlés az elnök­séget, hogy a beteg király felgyó­gyulásáért való istentisztelet meg­tartása iránt a szükséges lépéseket megtegye. (Zajos éljenzés és taps.) A határozati javaslatot elfogadják. Haller István hosszasan beszélt az általános politikai helyzetről. Azt kérdezi, miért kellett körülbelül más­félmillió kereszténytől elvenni a vá­lasztójogot? A keresztény­demokrá­ciát azok szolgálják, akik minden ember jogaiért állást foglalnak és nem válogatnak keresztény-keresz­tény között. A Friedrich féle rende­let azért szentebb a mostani kor­mányénál mert az jogot adott, ez pe­dig jogot vett el. A miniszterelnök úr beszédében nincs semmi új, semmi koncepció. Azt mondja a mi­niszterelnök, hogy takarékoskodni kell.­­Az ajtóhoz közel álló emberek itt kivezettek egy embert, ki bűz­bombát akart elhelyezni a teremben.) Haller István így végi beszédét: „A miniszterelnök irányzata az antide­mokrata irányzat s történjék bármi, a választáson mi ott leszünk és ez a nemzet haladni akar a keresztény­demokratikus irány utján." Rakovszky István lépett ezután a szónoki emelvényre. A király — úgymond — nekem többet jelent, minthogy Ő az én uram és az én királyom. Nekem azt jelenti, hogy Ő nagy Magyarországnak, amely­nek határa a Kárpátoktól az Adriáig terjed, az ezeréves Magyarország­nak utolsó élő szimbóluma. Ezt semmiféle szervezetekkel, alakula­tokkal pótolni nem lehet. A király a választóknak a jogait elkobozni sohasem engedte volna, a népnek tehát hűnek kell lenni hozzá. A mi­niszterelnök Miskolcon kijelentette, hogy neki előbb kell ország és azután király. És most Hódmező­vásárhelyen arra ébredt, hogy ki­rály­kérdés egyáltalán nincs már, mert a királykérdés megoldatott. Én ezt egyszerű paraszti felfogásommal nem tudom megérteni. Megállapí­tom, hogy ez a mai gyűlés hatal­mas tiltakozás az ellen, amit Buda­örsnél és Tihanynál elkövettek. Éljen a király ! (Hosszantartó éljenzés !) Friedrich István lép ezután az emelvényre. Én most — úgymond — számonkérem Bethlen Istvántól, aki engem az akasztófára is akart vinni, hogy mikor győzött le. Ő sokkal kevesebbet tudott teremteni, mint mi tudtunk. Az egész Dunán­túl gyűlöletes szemmel néz a bűnös Budapestre, amely nemcsak a kom­münt hozta, de a királyt is elűzte. Rá kell nézni erre a kormányra, tudhat ez vezetni? Mindenhol hal­lom ezt a jelszót: keresztények le­gyetek egy pártban ! Én csak olyan keresztényekkel akarok haladni, akik ezt a rezsimet nem támogatják. A Haller István elnöksége alatti párttal a legnagyobb szeretettel megyünk együtt a küzdelembe. Nem tartom szerencsés dolognak azt, hogy van­nak olyan keresztény pártok, melyek egy lábbal a kormánypártban tar­tózkodnak, másik lábukat pedig az ellenzék táborában helyezik el. Friedrich után Szmrecsányi György elnök felhívta gyűlést, hogy imád­kozzék a királyért. Végül elénekel­ték a Himnuszt. Lipták a hivatalos jelölt Budapest, márc. 31. (MTI.) Az intéző­bizottság ülése meglehetősen viharos volt és most először utasí­tottak vissza egy pár olyan jelöl­tet, akiket Gömbös ajánlott. Nagy vita volt Vid­án államtitkár nagy­kátai jelölése körül. A békéscsabai kerületre a vezetőség Kovács Mihály malomtulajdonost ajánlotta, az in­téző­bizottság azonban ezt lesza­vazta és Lipták Pált jelölte.

Next