Körösvidék, 1922. április-június (3. évfolyam, 75-146. szám)

1922-06-24 / 142. szám

Békéscsaba, 1922. június 24. Szombat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. sz. A szerkesztőség telefon­száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. Irredenta A magyar nemzet, oly válságos idejét éli, mint talán sohasem. Ma­gyarok kellenek, kiknek szeme min­dent lásson, füle mindent halljon, keze mindenre készen álljon, helyén legyen az eszük és az irredenta az éltetőjük. Mi ez a szó ? Egy sóhaj vagy egy gondolat, mely lázba so­dor, de nem inficiál, hanem lelkesít, új erőt ad, megifjít. Nem jelszó, nem türelmetlenség, nem fegyelme­zetlenség, nem érvényesülni törekvő csoportok pártfegyvere, hanem egy egész nemzet egész politikájának központi gondolata, egy lelkesült, fegyelmezett, összetartó nemzetnek elszánt akarata. Megvalósításának eszköze nem hirtelen katonai akció, melyet sürgetni kell; megvannak a maga belpolitikai, gazdasági, diplo­máciai feltételei. Ezek nélkül csak kaland. Mozgatója nem az anyagi erő, hanem a zajtalan gondolat. Az irredenta reálpolitikájának nincs más eszköze, mint amelyeket a cél szen­tesít. Ezt nevezik makkiavelizmus­nak, mintha bizony ő alkalmazta volna először, pedig a mindenkori gyengék mindenkori köpönyege. Az ellenség irtó háborúja minden magyar érték ellen és a magyar faj ellen arra serkenti a magyart, hogy azokat megbecsülje s tömörüljön. Az elszigeteltség és magára hagya­tottság gyengeség és értelmetlenség. Pedig csak az érti a részt, aki az egészet látja és csak az kezeli jól a részt, aki azt résznek tekinti. E belátásból kiindulva, mi egymást csak résznek nézzük. Kiki a maga részében szolgáljon a másiknak jó­példával, ingerrel, gyűjtő gondolat­tal és támogatással, mert egymás testén megnyílnak szemeink s így gazdagabbak leszünk. Szóval az irredenta programm egymásért és egymással zajtalanul, mint a tölgy az erdő mélyén, egymást követve, mint a hajnali s estéli harangszó épiteni a magyar jövendőt. Ez a munka legszebb imádság. És a ju­talma ? Bánát acélos búzája, Máramaros sója, Erdély földgáza, Petrozsény kőszene, a Karsztok keselyűje, a Lomnic királysasa, gímszarvasa, Ver­h­ovina farkasa, a Tátra zergéi, a kárpáti flóra sok száz virága üdén m­osolyog le reánk, mintha üzenné­ .Jöjjetek! Adunk sót a paprikátok mellé, lángot a lámpába, arany­gyűrűt szorgalmas ujjatokra, szenet a kályhába, fát bútorokra, sastollat sapkátokra, ragyogó koszorút Szűz­ Máriás lobogótokra." Sikerült ez az íreknek, sikerült a finneknek, sike­rült a cseheknek, oláhoknak,lengye­leknek, schleswig-holsteini dánok­nak. Sikerült mindenkinek, aki akarta. Bizonyára ez nem boldog élet. De hol van és hol volt valaha bol­dog élet? Hiszen mindig álmodoz­tak paradicsomról, Ábrahám kebelé­ről, eliziumi mezőkről, Wallhalláról, Taba-fa árnyékáról, mesés szemű hurikról, Eldorádóról, Bergengóciá­ról. Az emberi élet pedig sohasem hasonlított majálishoz. Nem volt játék, hanem nehéz munka, mely sebet ütött izmokon és sziveken. Azért irta a rodostói remete, hogy újkor akkor született meg, amikor Krisztus Urunk a Golgothán meg­halt. Ez vetette meg a keresztény­ség alapját. Sebei az örökkévalóság megannyi kapui valának. Ezer seb­ből vérzik nemzetünk. Ez biztosítja fennmaradását, csakhogy stoikus tü­relemmel, magábaszállással, mun­kával és hittel kell kiérdemelnünk. Mi talán csak vetünk, de unokáink aratni is fognak. Adjon az Isten ne­kik bő aratást ! Dr. Csaba, cserkész. A nemzetgyűlés mai ülése Interpelláció a veszettség elterjedése miatt A nemzetgyűlés mai ülése a bizott­ságok megalakításában, a költség­vetés benyújtásában merült ki. Egy interpelláció is volt a napirend letár­gyalása után, az országban nagyon elharapódzott veszettség ellen való védekezés tárgyában. A meglehetős szürke ülésről az alábbiakban számolunk be: Gaál Gaszton elnök pont 10 óra­kor nyitja meg az ülést. Jelenti, hogy Szabó István (Öttevény) sürgős in­terpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután a képviselők osztályba való sorozása következett. Napirend szerint rátértek a vá­lasztásokra. Két új jegyzőt válasz­tott a nemzetgyűlés Csik Józsefet és Hébel Ede dr.-t. Majd a bizott­sági tagok megválasztására került a sor. Ezután Kállay Tibor pénzügy­miniszter benyújtotta az 1922/23. költségvetési év első 6 hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény­javaslatot és kérte, hogy a javasla­tot az osztályok mellőzésével egye­nesen a pénzügyi bizottsághoz te­gyék át. Elnök felhívja az összes bizott­ságokat, hogy még a mai ülés fo­lyamán alakuljanak meg és meg­alakulásukról jelentést tegyenek. A megalakulás végrehajtására az ülést 10 percre felfüggesztik. Szünet után Gaál Gaszton elnök felolvastatja a megalakult bizottságok jelentéstételét, utána pedig napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés szombaton, június 24-én, d. e. 10 órakor lesz. Ötevényi Szabó István előter­jesztette sürgős interpellációját a földmivelésügyi miniszterhez a vidé­ken elharapódzott veszettség elleni védekezés tárgyában. Nagyatádi Szabó István földmi­velésügyi miniszter az interpellációra azonnal válaszolt. Tényként meg­állapítja, hogy az ország területén a veszettség nagy mérveket öltött és hogy a földmivelésügyi kormány­zat ennek megakadályozására már eddig is minden lehetőt elkövetett. Ami magát a veszettséget illeti, ennek elfojtására a szérum előállítá­sában nehézségek vannak, amennyi­ben a szérumok sajnos nem annyira hatásosak, hogy három, négy oltás után is biztos eredménnyel járnának és így kénytelenek 14—15 oltást vé­gezni, hogy eredményt érjenek el. Reméli, hogy a pénzügyminiszter, akinek kezén megy keresztül min­den kiadási tétel, nem fog akadályt gördíteni az elé, hogy a földmivelés­ügyi miniszter bizonyos nagyobb berendezéseket létesíthessen kísér­leti állatok beszerzésére. Kéri vála­szának tudomásul vételét. A föld­mivelésügyi miniszter válaszát úgy a képviselők, mint a nemzetgyűlés tudomásul vette. Ezután Huszár Ká­roly elnök az ülést fél 1 órakor be­rekesztette. Az ellenzék nem akarja megszavazni az indemnitást Budapest, június 23. Az indemni­tás benyújtásával kapcsolatban az ellenzék valamennyi pártja az eluta­sítás álláspontján áll és ragaszko­dik felállított követeléseihez. Rassay pártja állásfoglalásáról a követke­zőket mondotta: Az indemnitási javaslat már birtokomban van, is­merem, azonban semmiféle párt­közi megállapodásban nem veszünk részt,mindaddig, amíg a bennünket ért sérelmet, amely a mai ülésen történt, nem orvosolják. A mai bizottsági választásoknál ugyanis a földmi­velésügyi bizottságból kibuktatták Drózdy Győzőt, akinek helyére Dettler Jenő került. Ezt az álláspontunkat közöltem Gaál Gasztonnal azzal a kéréssel, hogy illetékes helyen kö­zölje azt. III. évfolyam 142. szám. Csendélet a prágai parlamentben A tolvaj miniszter Prága, június 23. (MTI, magánjelentése.) A kép­viselőházban tegnap vita folyt a tót néppártnak arról az interpellá­ciójáról, amelyet a „Slovák" című pártlap szerkesztőségének szétrom­bolása ügyében nyújtottak be. A vita során heves összetűzésekre került a sor. Tauszig képviselő beszédében hevesen támadta Mit­sura minisztert, akit azzal vádolt, hogy József főherceg kistapolcsányi birtokát kifosztotta. Mitsura azzal védekezett, hogy a főherceg kastélyának bútorát nem lopta el, hanem csak elszállította, az ezüstnemüst nem lopta el, hanem csak kikölcsönözte és a bort nem maga itta meg,­ hanem a banketten résztvevők, hivatalnokok és méltó­ságok. Mitsura börtönbevaló ! — kiáltotta közbe egy képviselő. — Ha Cseh­ország bírái igazságosak lennének, akkor ezeknek az uraknak egész sora, mostani palotáját az illavai bör­tönnel lenne kénytelen felcserélni. Az elnök ezért a kifejezéséért rendre utasította a szónokot, aki így foly­tatta: Ma nyíltan beszélhetünk a felvidéki eseményekről és megmond­hatjuk, hogy Mitsura miniszternek börtönben a helye. Újabb elnöki rendreutasítás következett. Talán sza­bad, kiáltotta közbe egy képviselő, megmondani egy tolvajnak, hogy tolvaj. Megbüntetik a gyulai polgármester rágalmazóit Dr. Lovich Ödön, Gyula város polgármestere négy évi meghurcol­tatás után végre ismét teljesen tisztán áll városa ellőtt, amelynek vezetését hétfőn veszi át. Békés vármegye közigazgatási bi­zottságának ötös fegyelmi választ­mánya dr. Brandt Vilmos főispán elnöklete alatt az összes ellene indí­tott fegyelmi ügyeket letárgyalta és megfellebbezhetetlen határozatában kimondotta, hogy az ellene emelt összes vádak alaptalanok voltak. Ennek a határozatnak értelmében hétfőn foglalja el állását. Időközben Lovich polgármester az ellene emelt vádak miatt több pert indított a gyulai kir. törvényszéken egyes kép­viselőtestületi tagok ellen. Tegnap tárgyalta először ezeknek az ügyeknek egyikét a gyulai kir. törvényszék, amely Pfaff Ferenc kőmivesmester, képviselőtestületi ta­got 2—2 ezer fő­ és 1—1 ezer mellék-, összesen 6 ezer korona pénzbüntetésre ítélte becsületsértés miatt.

Next