Körösvidék, 1922. október-december (3. évfolyam, 224-298. szám)
1922-12-07 / 280. szám
2 Káro&villók 3 somogyi dalok költője Békéscsabán A „Szózat" f. hó 8-iki (pénteki) ritka érdekességű kulturestélyének egyik szereplőjéről, Felber Pál osztályfőnökről az alábbi érdekes adatokat sikerült megtudnunk: Már a világháború legelső ütközetében részt vett és hamarosan József főhercegnek és a híres somogyi 44-eseknek igricévé lett „Sabdc ostroma" című költeményével. És ki ne ismerné egész Magyarországon azt Sí jóízű bakanótáját, hogy „Nincsen párja, nincsen párja a somogyi negyvennégyes bakának". Felber ki is adta katonadalait és költeményeit egy 200 oldalas könyvben, amelyben József főherceg gyönyörű emléksorai között a következők olvashatók: „Kiknek az ajkán csendül meg e dal, akiknek melegen érző szivük van s akiket a hazaszeretet szent tüze lelkesít, e füzet dalait a Ti harci költőtök köti díszes csokorba . Nótákat, amelyek nem mesterkéltek, hanem természetesek, mint a mezők virágai." Súlyos vasúti szeroncsétlenség Kecskemét, december 6. Lapunk zártakor jelentik: A kovácsházai vonalon a tegnapi személyvonat a nylt pályán megállt. A nagy ködben egy utána haladó tehervonat teljes erővel belerohant és két hátulsó kocsiját összezúzta. A pozdorjává vert kocsiban csak hat utas tartózkodott, akik valamennyien szörnyethaltak. (Ezt a hírt fenntartással közöljük. Szerk.) Négy hónapi fogház kormányzósértésért Budapest, dec. 6. Czakó Elek kocsis 1922. január 7-én este a Retekutcában az egyik dohánytőzsdébe ment, hogy tartozását kiegyenlítse. A trafikos, mikor látta, hogy a kocsis ittas állapotban van, az elszámolást nem akarta vele megejteni. A kocsis gorombáskodni kezdett a trafikossal, miközben a kormányzó személyét súlyosan sértő kifejezésekkel illette. Az ügyészség kormányzósértés miatt vád alá helyezte a kocsist. Ma tárgyalták az ügyét a büntető törvényszéken. A bíróság bűnösnek mondotta ki Czakó Eleket kormányzósértés vétségében és ezért 4 hónapi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre ítélte. Mi van ma ? 1922. dec. 7., csütörtök R. k.: Ambrus. Prot.: Ambrus. Napkelte 7 óra 35 perckor, nyugta 16 óra 07 perckor. (407) Holdkelte 19 óra 20 perckor (este), nyugta 9 óra 49 perckor (d. e.) Este fél 8 órakor színházi előadás a Városi Színházban. HÍREK 9 „Körösvidék" jótékony akciója Az az állandóan és áldásosan működő jótékonysági mozgaom, mely a „Körösvidék" jegyében indult meg és folyik, ujabban 4 apát ÖCRCSCSŰDŰ. 1922 december 7. lan, anyátlan hadiárvának juttatott téli ruhát. A mai napon szétosztottunk a nemeslelkű adományozók bőkezűségéből 20000 koronát 5 hadiárva felruházására. Zsiga Mária, Flender András, Vozár Dorottya, Gasparecz Mária és Stefanik András egyenként 4—4 ezer koronát kapott, illetőleg helyettük a törvényes gyára vette fel, hogy ruhát vásároljon az összegért számukra. Ugyanekkor a kenyérmozgalomból özv. Kolárovszki Mihálynénak, kétgyermekes tüdőbeteg hadiözvegynek juttattunk 1400 korona kenyérsegélyt. Az adakozókon is, a felsegítetteken is nyugodjék meg Isten gazdag áldása. — Milyen idő várható ? Hazánkban sok helyütt csapadék, a hómagasság az Alföld felső részén eléri és meghaladja a 10 centimétert. A hőmérő csak az Alföldön sülyedt a fagypont alá. Időprognózis: Egyelőre változékony idő várható, sokhelyütt csapadékkal, később gyengülő szelekkel, hősülyedés. — A vármegye decemberi közgyűlése. A vármegye decemberi rendes közgyűlése — amint már megírtuk — e hó 14 év lesz. A főtárgysorozatban mintegy 100 tárgy van és körülbelül ugyanannyi lesz a póttárgysorozatban is. — Vasárnap délután 4 órakor Gyulán az állami polg. leányiskola dísztermében Tantó József népnevelési tikár érdekes előadást tart a magyar néprajzról. A tartalmas, értékes előadásra felhívjuk ez uton is a közönség figyelmét. — Az Evang. Leányegyesület f. hó 10-én, vasárnap délután 3 (három) órakor a Rudolf-főgimnázium I. em. termében választmányi gyűlést tart, amelyre a választmányi tagokat s a többi érdeklődő tagjainkat is meghívjuk. A gyűlés tárgysorozata fontos, miért is kérjük szíveskedjenek teljes számban megjelenni. Más meghívást ezúttal nem küldünk. Elnökség. — Házasság: Kisgörgényi Bartha Lajos erdőmérnök és Rittner Irma december hó 2-án Békéscsabán házasságot kötöttek. 3942 — A népművelési előadókat kéri Tanto titkár, hogy előadástervezetüket sürgősen küldjék el hozzá a minisztériumhoz való felterjesztés céljából. — Az alispán elutasította a Kereskedelmi Csarnok fellebbezését. Megemlékeztünk már arról, hogy a Kereskedelmi Csarnok nemrégiben fellebbezést adott be az üzletek vasárnapi zárvatartását elrendelő városi tanácsi határozat ellen a vármegyéhez. Most érkezett le erre vonatkozólag az alispán határozata, melyben tudatja, hogy mivel ebben az ügyben (a Kisgazda Egylet felebbezése alkalmával) már másodfokon döntöttek, nem veszi figyelembe a felebbezést. — A villanytelepi alkalmazottak ellátási ügye. A vármegye alispánja az ellátatlanok névjegyzékének beküldése alkalmával visszaküldte a villanytelepi alkalmazottak névjegyzékét azzal, hogy felvételüket külön kell kérelmezniük a népjóléti minisztertől. Mozaikok Békésmegye múltjából írta: BANNER JÁNOS dr. (9) 19. Mikor a megyei ember kapja a pofont. Az esküdt pontosan teljesítette az előírt kötelességet s mikor a fogatokat átadta, udvariasan kérte a kapitánytól a hivatalos írást. A német kapitány azonban úgy látszik, nem szerette az udvariasságot. Éktelen dühbe jött s az esküdtet jó párszor pofonvágta, disznónak nevezte, leszidta, száz bottal megfenyegette s a szobájából kidobta. Az ügy eltussolását sem a Kulcsár, sem a megye becsülete nem engedte. A megye gyűlése egyhangúlag tette magáévá a sérelmet. Azonnal a felsőbb hely védelméhez fordult, elégtételt követelvén. Ez volt a legkevesebb, amit adhattak neki. Remélte is a kedvező elintézést, de bizony a remény valószínűleg csak remény maradt, mert sehol sincs feljegyezve, hogy valaha elégtételt kapott volna.26) Ilyen hősiesen viselkedett az osztrák ármádia azon a földön,ahol nem volt ellenség, de ő mindenkit ellenségnek tekintett. * 20. Mikor még kötéllel soroztak. Ezt a különös sorozó eszközt ma, a sorozó mézes korában egy kicsit nehéz megérteni. Ma egy nagy jegyzőkönyv, egy csomó piros cédula, egy igazitható mérő léc, néhány sorozó tiszt, polgári kiküldött és egy nagy csomó „testben és ruházatban tisztán" megjelenő anyaszült mezte-80) Haan: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 78. len alak a kelléke a sorozásnak. A legszükségesebb természetesen a sok ádámkosztümös ember, akin bizony még csak egy fügefalevél sincs. Aztán még valamit elfelejtettünk. Néhány utcasarokra kiakasztott plakát is kell, amelyen a sorozás idejét pontosan közölik, hogy mindenki idejében ott legyen. A XVIII. században egyszerűbb volt ez a mesterség ; a felsorolt kellékekből csak a bizottság kellett, meg egy jó kötél. Ezt a kötelet nem a testmagasság megmérésére használták, hanem a besorozott katona elfogására, tekintet nélkül a testmagasságra. Hiszen elvégre nem mindig porosz gárdistát soroztak. Aztán még egy csodálatos volt benne. A sorozás napját nem közölték előre, mint ma, hanem épen nagy titokban tartottak. De az indokolás akkor is csak az volt, mint ma, hogy mindenki idejében ott legyen. Igazán furcsa a világ. 150 esztendő alatt ugyanazon célt épen fordítva lehet elérni. S még vannak, akik azt mondják, hogy a világ nem változott. 1792-ben furcsa világ járt Európa nyugatán. A francia forradalom felforgatta Franciaországot, a király már régen a Temple foglya volt, az európai uralkodók pedig félni kezdtek e tetszetős jelszavaktól s szövetkeztek a láthatatlan rém ellen. A pozsonyi diéta 6000 újoncot szavazott meg, melyből Békés megyére 39 jutott. Ezt a harminckilenc embert a lakosság arányában osztották ki a megye egyes községeire. A kulcs körülbelül az volt, hogy Békés 4, Gyula 3, Szeghalom és Berény 2—2, Csaba 7, Gyoma 2, Orosháza 3, Szarvas 5, Német Gyula, Kétegyháza, Ladány, Gyarmat, Vésztő, Szent-András, Endrőd, Öcsöd, Komlós és Tarcsa 1 — 1 embert állított ki. Ezenkívül Doboz és Vári együtt tartozott 1 embert adni. Azt hiszem, ez volt a legnagyobb probléma az egész szétosztásnál, mert ha egészen igazságosan akartak osztani, akkor mind a két községből egy-egy félember jutott volna. Ezt azonban már csak azért sem lehetett így megoldani, mert tudott dolog, hogy a háború egész embert kíván. Így aztán Doboz adta az egész embert. Nagy volt a rettegés a megyében. Nem a franciától féltek, hanem a német katonai szolgálattól. Amitől pedig csak úgy lehetett szabadulni, ha a sorozás napján valahol elbújnak. A sorozás napját pedig csak a bíró tudta s úgy látszik, nem is tartotta mindig titkon. Ezért a megye elrendelte a községek bíráinak, hogy a katonafogdosás napját, büntetés terhe mellett titokban tartsák.27) Így aztán össze lehetett fogdosni a 39 embert, meg a következő évben esedékes 52 t is, akiket Napoleon későbben néha-néha egy kicsit ki is porolt. Kulcsár István megyei esküdt neve kívánkozik ennek a kis feljegyzésnek az élére, ő lévén a szenvedő hőse az Öcsödön elcsattant pofonnak. A pofont pedig nem valami krakélerségért kapta, hanem hivatalos dologban s így az — mint a megye is megítélte — nem az esküdtnek, hanem az egész megyének szólott s elégtétel járt volna érte, amit azonban soha se adott meg a felettes hatóság. Mindig sok baj volt az idegen katonasággal. Azokkal, akik állandóan a megye területén tartózkodtak, csak meg lehetett egyezni valahogy. Ha máskép nem, hát egy kis ajándék útján. De az átvonuló katonaság, az már kellemetlenebb volt. 1746-ban is átvonuló katonák érkeztek a határra a Kunság felől. Öcsödnél léptek a megye területére. A megye már tudta, hogy a sorspontok előteremtésénél baj szokott lenni, azért Kulcsár István esküdtet azonnal Öcsödre küldte, hogy a katonaság számára szükséges előfogatokat előteremtvén, írás mellett a kapitány rendelkezésére bocsássa. 27) Haan : Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 78. Minden előfizetőnk, aki negyedévre előfizet, 25 koronáért kapja az 1923. évre szóló képes naptárunkat. Féléves előfizetés mellett jövő évi naptárunkat ingyen adjuk! Azonkívül, kivétel nélkül minden előfizető és lapunk minden olvasója, január 1-én ingyen kap egy falinaptárt, mely minden egyes lappéldányhoz mellékelve lesz.