Körösvidék, 1922. október-december (3. évfolyam, 224-298. szám)

1922-12-08 / 281. szám

Békéscsaba, 1922. december 8 Péntek HL évfolyam 281 szán ísgKMf3&astHamsam. u:­ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALi Békésc sahán, Szent István-tón II. sz 4­9.*i­pk0sxt&só ® telefon szásna i feO> f­­ éé@ff&tl&n kanessztény pontSkmi napttssp ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóna 180 SS, snegysnévno 500 ff, félévre 1099 ff. Egyes szám ára 8 K. Követeljük a házszabályok SZi I T­ki figyelemmel kíséri az utóbbi napok csipp-csupp in­terpelláció rohamait, az láthatja, hogy ezek a bevezető hullámai annak az obstrukciós kalan­dorságnak, amelyet már isme­rünk a magyar parlamentariz­mus történetéből és amellyel egykor megbuktatta a kisebb­ség Lónyay, Szapáry, Bánffy és Széll Kálmán kormányait. Mert az ilyen interpellációk in­flációja arra mutat. Vizsgáljuk csak meg köze­lebbről az obstrukciónak a par­lamenti életben elfoglalt szere­pét és látni fogjuk, hogy az agyonbeszélés a parlamenti tá­madás leghitványabb fajtája. Nem állít szolgálatába nagy elveket, nem kellenek hozzá érvek, csak három dolog kell hozzá: száj, száj és száj. Minden állami szervnek csak addig van létjogosultsága, míg az a nemzet érdekeinek meg­felel, amint azonban hivatását nem tudja teljesíteni, el kell söpörni. Ilyen megnyilvánulása az ál­lami létnek a parlament is. Hi­vatva van arra, hogy a nem­zet akaratát kifejezze és alkotó munkájával annak ügyeit előre vigye, érdekeit szem előtt tartsa Az obstrukció ezt az alkotó munkát megakadályozza. Kérd­jük tehát az ellenzéktől, van-e jogosultsága annak a támadási módszernek, amely ezt az építő munkát meggátolja ? Lehet-e jogot formálnia bármiféle párt­nak, vagy kisded társaságnak arra, hogy megakassza a par­lamenti organizmus életét? Min­den törvényes parlamentnek az ország közvéleményének a ké­pét kell feltüntetnie és minden kormánynak az ország akara­tát kell keresztül vinnie. És amikor néhány jótorkú ember ezt az akaratot akarja meg­akasztani működésében, mikor a nemzeti kívánság megtörvé­nyesedését akarja meggátolni és a nemzet hangjába akar hamis hangot kürtölni, akkor ezeket az urakat el kell némí­tani. Itt hiába szavalnak par­lamentarizmusról , az obstruk­ció nem egyéb, mint­ a parla­menti többségakarat megha­misítása, hiába szólásszabad­ságról, mikor a saját recsegé­sük mellett a nemzet hangját akarják megfojtani . . . A­ kormánynak módjában kell hogy legyen ,a parlamenti or­gona registereit úgy szabá­lyozni, hogy ezek a hamis zö­rejek elnémuljanak. Mi kérjük... nem, a legnyomatékosabban követeljük a kormánytól a nem­zet közvéleménye nevében, hogy még idején vessen zablát a fék­telenkedő obstrukciónak a szá­jába és ne engedje odáig fa­julni a dolgokat, hogy az el­lenzék ex-lexbe sodorja az or­szágot. Mert ha bűnt követne is el a házszabályszigorítás által a parlamentarizmussal és a szó­lásszabadsággal szemben meg nem szigorításával bűnt követ el a nemzettel szemben. Nekünk nem kellenek frázi­sok, nekünk a nemzeti érdekek méltánylása kell és ha ezt szem előtt tartja a kormány — mint ahogy tudjuk, hogy szem előtt tartja — akkor bátran nézhe­tünk az ellenzék obstruálni­akarása elé! i­g s­z­e­riI i itthon nomatják az új bankjepítet Szerződést kötött a kormány az Orelli Fü­st céggel Budapest, december 7. Még az ősszel Budapesten jártak az Orelli Füst­ cég megbízottai, akik tárgyalásokat folytattak a magyar kormánnyal abban az irányban, hogy a magyar pénzjegyeket itthon állítsák elő. A tárgyalások ősszel azzal maradtak félbe, hogy a magyar kiküldöttek kiutaztak Svájcba. A hét elején érkeztek vissza. Svájcban a megállapodások megtörténtek és a szerződő felek a szerződést is aláírták. Így, most nincs akadálya an­nak, hogy a legrövidebb időn belül itthon állítjuk elő pénzjegyeinket. soproni népszavazás megdöntötte a trianoni béke morális alapját 3 miniszterelnök beszéde a Ház csütörtöki ülésén Budapest, dec. 7. A nemzetgyűlés mai ülését há­romnegyed 11 órakor nyitotta meg Szczitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Bénárt Ágoston és Haller István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Vass József népjóléti miniszter be­terjeszti a kivételes hatalom meg­szüntetésével szükségessé vált nép­jóléti rendelkezéseket. Bud János közélelmezési minisz­ter beterjeszti ugyancsak a kivételes hatalom megszüntetésével szüksé­gessé vált közélelmezési rendelke­zéseket. Inddi Béla a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottságnak az indemnitási javaslatra vonatkozó jelentését. A javaslatot a bizottság részleteiben is elfogadta. Kéri an­nak tárgyalására a sürgősség ki­mondását. A Ház hozzájárul. Áttérnek a soproni népszavazás emlékének törvény­beiktatásáról szóló törvényjavaslat letárgyalására. Hadházi Zsigmond előadó ismer­teti a javaslatot és kéri annak álta­lánosságban és részleteiben való el­fogadását. Östör József szól elsőnek a törvényjavaslathoz. Köszönetet mond a kormánynak, hogy a tör­vényjavaslatot a nemzetgyűlés elé hozta és hogy a soproni lakosság hűségét a magyar Corpus Jurisban is megörökítette. A javaslatot elfo­gadja Peidl Gyula készséggel elfogadja a javaslatot. Hangoztatja, hogy ab­ban a tényben, hogy Sopron Ma­gyarországé maradt, része van a szociáldemokrata pártnak is. Bethlen István gróf miniszterel­nök : A trianoni szerződés azon a gondolaton épült fel, hogy akinek nem magyar az anyanyelve, az nem ragaszkodik ehhez a hazához. Hogy a trianoni szerződés ebből a gondolatból indult ki, annak oka egyrészt ellenségeink győzelme, más­részt az a rágalomhadjárat, amelyet Magyarország ellen évtizedek óta folytattak. Ezt a rágalmazó hadjára­tot csak kisebb mértékben indítot­ták meg ennek a hazának polgárai. Nagyobbrészt a külföldön szították azok, akik a külföldi imperialista cé­lok szolgálatában állottak. Rá kell mutatni arra, hogy Ausztria is egyik tényezője volt ennek a hadjáratnak. Az az irigység, amellyel Ausztria a magyar nemzet függetlenségi mozgalmát nézte, volt az oka annak, hogy a magyar­országi nemzetiségi kérdéseket foly­ton bolygatta és azt igyekezett el­hitetni, hogy Magyarországon olyan állapotok uralkodnak, mint Ausztriá­ban. Ennek a hadjáratnak következ­ménye az volt, hogy ellenfeleink még ha voltak is közöttük jóhisze­műek, azt hitték, hogy Magyaror­szágon kevesen lesznek, akik nem akarnak más államhoz csatlakozni. Hiába kértük a népszavást minden területre, amelyet tőlünk elszakítot­tak. Végre Sopron kérdése alkalmat adott a népszavazásra. A soproni népszavazás bebizonyította, hogy az a feltevés, amelyből a trianoni bé­keszerződés kiindult, hamis. A sop­roni népszavazással megdőlt a tria­noni szerződésnek minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és azt kell ünnepelni, mert csak csekély területen koncedálták a népszavazást, de olyan területen, melyen legkevésbbé voltak kedve­zők a viszonyok reánk nézve. A legkedvezőtlenebb feltételek el­lenére is bebizonyosodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Élénk taps) Ha egy nem­zet fiai önfeláldozásáért hálát mu­tatni nem tud, nem érdemes az a nemzet arra, hogy fiai önfeláldozók legyenek iránta. Elnök napirendi indítványa után Hegymegi Kiss Pál igyekszik vis­­szautasítani Ulainnak azt a vádját, amely szerint pártja Bécsből kortes­pénzt kapott. Az ügy körül heves vita fejlődik ki. Felemelték a tisztviselői rendkívüli segélyeket Budapest, dec. 7. A KANSZ teg­nap d. u. 5 órakor a központi vá­rosházán ülést tartott, melyen Ke­leti Dénes elnök beszámolt a kor­mánnyal folytatott tárgyalások ered­ményéről. Bejelentette, hogy a kor­mány december 1 től kezdve 70— 120 százalékkal felemelte a rendkí­vüli segítséget. Az emelés az altisz­teknél 70 százaléknyi, az alsóbb fokú hivatalnokoknál 100, a felsőbb fizetési osztályokban 120. A fel­emelt rendkívüli segítség általában az 1921. évi áprilisi összegek har­mincszorosának felel meg. A fel­emelt segélyeket a nyugdíjasok is megkapják.

Next