Körösvidék, 1926. július-szeptember (7. évfolyam, 146-219. szám)

1926-07-01 / 146. szám

Ara ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. július 1. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István­ tér 18. Telefon: 60. független A „Falu Keresztény p­olit­ik­ai napilap lap­j a Szövetség hivatalos Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Bethlen miniszterelnök nagy­bési^i mond Miskolcon Bu­dapest, június 3.. július 6-án Mikszáth Kálmán miskolci főispáni beiktatásán Bethlen István gróf miniszterelnök is részt vesz és ezúttal hozza nyilvánosságra új kormányzati programmja. Bacher A Viktória-malomkonszern elnökét, Bacher Emilt az ügyészség vasárnap délelőtt letartóztatta. Ez a letartóz­tatás következménye annak a vizs­gálatnak, mely a Viktória-üzemeknél folyamatban van, mióta az ismeretes botrány kapcsán a Bacher-speku­lációk napfényre kerültek és a Vik­tória-malomérdekeltség összeomlott. Mindenki tudja, hogy ez az össze­omlás, illetőleg annak szanálása, a magyar államnak súlyos milliár­dokba került. Meg kellett menteni a Viktória-malmot, mert idegen tő­kékkel tartozott és meg kellett men­teni nagyon sok exisztenciát is, melyek elvesztették az életlehetősé­geiket. Ezt mindenii tudja és bár­milyen magas volt az az összeg, mellyel az állam hozzájárult a Bacher-spekuláció romjainak eltaka­rításához, mégis helyeselni kellett, mert a helyzetet mindenképpen meg kellett menteni. De azt már senki sem tudta az illetékeseken kívül, hogy Bacher Emil a saját érdeké­ben követte el súlyos manipulációit és a saját nyerészkedési vágyától hajtva vitte bukásba az egész érde­keltséget, szinte előre számítva arra, hogy az állami segítség nem fog elmaradni. Ez a volt gabonaügynök, akinek négy autó állt rendelkezésére, aki kéjlakot rendezett be a Viktória­malom épületében, aki ezzel szem­ben eltagadta a jövedelmét, hogy kevesebb adót fizessen s aki a leg­nagyobb kereszténygyűlölők és ül­dözők egyike Magyarországon, ez az ember olyképpen bonyolította le spekulációit, melyek az ország ér­dekeit is súlyosan érintették, hogy ha hasznot hozott az üzlet, azt saját maga vágta zsebre, ha veszteséget szenvedett, azt a malom terhére irta Teljes diszponálási joga volt. Igaz­gatóságának olyan nagy fizetést adott, hogy azok szemet hunytak minden fölött és nem avatkoztak Bacher ur belső ügyeibe. A játék pedig folyt a maga végzetes utján. Ma már megállapítható, hogy az egész Viktória-malom konszern csak külső dekoráció volt Bacher ur játékai mögött, mellyel fedezte tény­kedéseit s amely a látszatot volt hivatva megmenteni. Tőzsdézésre kellett Bachernek az egész érdekelt­ség s a malom alig volt üzemben, mert reális alapokon nem tudott eredményt felmutatni. Azok az épít­kezések, melyekkel Bacher a malom külső képét igyekezett emelni, csak eltakarták a belső állapotokat s arra voltak hivatva, hogy megtévesszék a felületes szemlélőt. Ez sikerült is. A külföldi tőkének meg volt a bi­zalma és Bacher Emil ezt súlyosan fel is használta. Sőt visszaélt vele. Mert akkor, amikor a levegőre épí­tett játék összeomlott, mikor kisült, hogy a puszta falakon kívül más reális érték nincs az egész malom­konszernben, akkor Bacher félre­vonult saját vagyonával és hagyta összeomlani galád játékának ered­ményéül az egész érdekeltséget. Mindenki várta az összeomlás után, hogy ezt a kalandorhajlamú embert felelősségre vonják. De Ba­cher szabadon maradt, fényképeket közöltek róla az újságok s autójával ezután is naponta berobogott a most már ellenőrzés alatt felszámoló mal­mába. A hivatalos vizsgálat azonban most kiderítette a való tényállást s hűtlen kezelés és csalás miatt letar­tóztatták ezt a hányatott életű pénz­kalandort, aki orránál fogva vezette Magyarország egész gabonapiacát, sőt a külföldet is sikeresen beug­ratta. Élemedett kora dacára, tipikus konjunktura lovag volt, aki egy-egy lapra lelkiismeretfurdalás nélkül föl­tette száz és száz egzisztencia életét. Nyerni akart és ha sikerül neki, ma tovább szédíti a világot. De vesztett. És most megérdemli, hogy a tör­vény kérlelhetetlen szigora sújtson le rá kegyetlenül. Megkezdték Bacherék kihallgatását Budapest, június 30. Bacher Emil és Fábri Oszkár ügyében a tegnapi napon fejezte be az ügy referense a végzés megszerkesztését. A délelőtt folyamán az összes iratokat felvitték a büntetőtörvényszék elnökségére, ahol Langer elnök az ügy előadó vizsgálóbírájául Medves Medico Istvánt jelölte ki. A vizsgáló­bíró azonnal hozzáfogott az iratok tanulmányozásához, de a gyanúsítottak kihallgatására csak ma kerül sor. Az egész Bánságot árvíz fenyegeti Zombornál áttörte a gátat a Duna • A főváros környékén elmúlt az árvízveszedelem Budapest, június 30. A Duna felső szakaszáról érkező újabb árhullám mintegy 2 centi­méterrel duzzasztotta meg a Dunát. Ennél a 622 cm­-es vízállásnál azon­ban már nem lesz magasabb, így a főváros környékét fenyegető árvízve­szedelem immár elmúltnak tekinthető. Zombornál azonban a Duna áttörte a gátat és többezer hold földet öntött el. Az emelkedő ár a Bánságnak mind nagyobb területeit veszélyezteti. Gombos és Újvidék között szintén veszélyes a helyzet és ha a víz csak néhány cm-el is emelkedik, elönti a Bácska legtermékenyebb vidékeit. Belgrád, június 30. Az állandó esőzések következtében Belgrád mellett a Duna áradása katasztrófával fenyeget. Mintegy 12.000 ember éjjel-nappal dolgozik, hogy megerősítse a gátakat. Ha ez nem sikerül, a Bánát egész termését komoly veszedelem fenyegeti. •••••••••••••••• •••••••• Megjelent az új lakásrendelet Jövő év november 1-én a városokban minden lakás felmondható 1928 május elsejére • Szeptember 1-én megszűnik a lakáshivatal Az 1917. évi bér 70 százalékára emelkedik a lakbér 1927 novembertől Békéscsaba, június 30. A hivatalos lap (Budapesti Köz­löny) legutóbbi száma (1926. évi június 29-én megjelent 144. szám) a minisztériumnak alább újonnan kiadott rendeletét közli a városok lakásügyeinek szabályozása tárgyá­ban : A lakásokra vonatkozó korlátozások. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben, vagy épületrészekben levő lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérére és felmondására vonatkozó korlátozások a jelen ren­delet szabályai értelmében meghos­­szabbíthatnak, ellenben az ezek bérbe­adását, felhasználását és átruházását korlátozó, valamint az igénybevehe­tőségükre vonatkozó kivételes szabá­lyok az 1926. évi szeptember hó 1. napjával hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok mű­ködése megszűnik. Szabad rendelkezés alá eső épületek. 3. §. (1). E rendelet hatálya nem terjed ki azokra az épületekre, vagy VII. évfolyam 146. szám épületrészekre, amelyekre a tulajdo­nonost szabad rendelkezési jog illeti meg. (2). A szabad rendelkezés alá eső épületekben levő lakások és egyéb helyiségek bérletére a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályait kell alkalmazni. (3). Az 1926. évi szeptember hó 1. napja után abban a kérdésben, hogy valamely épületre, vagy épület­részre a tulajdonost a szabad ren­delkezési jog megilleti-e, a lakásügyi végrehajtások lebonyolításával meg­bízott miniszteri biztos (32 §) ha­tároz. Bérmegállapítás: A lakások bére. 4. §. (1). A lakások és lakásnak tekintendő (2. §.) helyiségek esedé­kes bérét e rendelet hatályba lépése után is a lakásügy ideiglenes rende­zéséről 3333/1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1924. évi április hó 30. napján meg­jelent 87. számában kihirdetett ren­delet (rövidítve L. R.) 43. §-ában meghatározott alapbér után kell ki­számítani. (2). Az esedékes bér alapjául pe­dig az alapbérnek bérnegyedenként fokozatosan emelkedő és százalék­szerűen meghatározott hányada szol­gál, nevezetesen : 1. az 1926. évi novemberi bér­negyedre 55 százaléka ; 2. az 1927. évi februári bérne­gyedre 55 százaléka ; 3. az 1927. évi májusi bérnegyedre 60 százaléka ; 4. az 1927. évi augusztusi bér­negyedre 65 százaléka ; 5. az 1927. évi novemberi bér­negyedre 70 százaléka. Közüzemi pótlék. Vízvezetékkel és csatornázással nem bíró városokban és azokban a községekben, amelyekben a minisz­tertanács a szabad rendelkezési jog gyakorlását felfüggeszti, az alapbér 3 százalékának megfelelő és arany­korona értékben számítandó összeget közüzemi pótlék címén kötelesek a béren felül fizetni. Szabad felmondás: 13. §. (1). A tulajdonos (bérbeadó) a bérletet az 1927. évi november hó 1. napjától szabadon felmondhatja az 1928. év május hó 1. napjára. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927. évi novemberi bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. (2). Az 1928. évi május hó 1. nap­jától kezdve a bérletet a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályai szerint lehet fel­mondani. Korlátozott felmondás: 14. §. A lakásoknak és a lakás­nak tekintendő helyiségeknek (2. §) bérletét, amíg szabad felmondásnak (13. §) helye nincs, a tulajdonos

Next