Körösvidék, 1926. július-szeptember (7. évfolyam, 146-219. szám)

1926-07-01 / 146. szám

2 (bérbeadó) vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, felmondással csak az eddig érvényben volt korlá­tokon belül mondhatja fel Még egy ítélet a frank­perben Budapest, június 30. A frankper egyik vádlottja, Virág Ferenc előtt, aki hosszabb betegségéből most gyógyult fel, a budapesti büntetőtör­vényszéken most hirdették ki az íté­letet, amely szerint Virág Ferencet 6 hónapi börtönbüntetésre, 1 millió korona pénzbüntetésre, 3 évi hiva­talvesztésre és politikai jogainak fel­függesztésére ítélte a bíróság. Virág védője csatlakozott védőtársai felleb­bezéséhez. Magyar gyermekek nyaralnak Finnországban Budapest, jun. 30. Néhány lelkes és melegszívű asszony bizottságot alakított abból a célból, hogy finn­országi rokonságunkat és összeköt­tetésünket felhasználva, valóra vált­sanak egy évek óta tervbe vett gon­dolatot, magyar gyermekeknek a testvér finn nemzetnél történő nyári üdülését. A gyermekek, szám szerint 60-an Pándy Kálmánná és Végh Ist­vánné vezetésével hétfőn este 8 óra­kor indultak el a Keleti pályaudvar­ról. Mire képesít a felsőkereskedelmi iskola ? A felsőkereskedelmi iskola négy évfolyamának elvégzése után a nö­vendékek érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi bizonyítvány elsősorban is az egyéves önkéntességre jogosít. A végzett növendékek jó elhelyezést nyerhetnek a bankoknál, biztosító intézeteknél, különböző kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalatoknál. Mehetnek mint tisztek a vasúthoz, postához, adó- és vámhivatalhoz, pénzügyigazgatósághoz. — Lehetnek jegyzők, látogathatják a kereskedelmi főiskolákat, tanárképzőt, gazdasági akadémiát, közgazdasági egyetemet. Beiratás a békéscsabai felsőkeres­kedelmi iskolába folyó évi julius hó 1—3. napjain délelőtt 8 -12 és dél­után 3—5 a városháza I. emeletén az 1. sz. szobában, felvételi díj 300,000 K. Városi Tanács. Eleki hirek A Körösvidék eleki munkatársa irja : Bucsu Eleken. A szokásos évi eleki bucsu e hó 2-án lesz. Az eleki községi nagyvendéglő, mely már hosszú idő óta vajúdott előbbi bérlő kezében, most gazdát cserélt. Mátyás György volt főpin­cér és Török Zsigmond ny. főjegyző vették kézbe. Mátyás György szak­tudásával gondosan fogja vezetni a vendéglőt s méltán hisszük, hogy az eleki társadalom mint jó szórakozó helyet s kaszinót pártfogolja. Gyulai cserkészek Eleken. A gyulai reálgimnázium cserkészei mult hó 27-én vasárnap átrándultak Elekre dr. Jockel József tanár, cser­készparancsnok vezetésével. A cser­készek a sportpályán jól sikerült ünnepélyt rendeztek. Bemutatásra ke­rült az énekszámokon kívül tüz­gyujtóverseny, kigyóbőrhuzás cser­kész mutatvány, egy szavalat s egy vígjáték. A jelenvolt közönség nagy tapssal honorálta az ügyes cserké­szek gyakorlatait. Az ünnepély vé­geztével Stutzer Wittmann György földbirtokos a lakásán vendégül látta a cserkészeket. (Tomor.) Körösvid­ék Bécsbe helyezik át a Népszövetség székhelyét ? Bécs, június 30. Ausztriában mozgalom indult meg, hogy a népszövetség székhelyét Genfből Bécsbe helyezzék át. Ez a megoldás a mi szempontunkból is előnyös lenne. A II. Országos Kézművesipari Tárlat A magyarnak két ősi foglalko­zási ága van. A mezőgazdaság és a kézművesipar. Híres is volt az ország e két főbb termelési cso­portja már ősidőktől fogva. A ma­gyar búza, a magyar termény ke­lendő volt már akkor is, amikor még csak tengelyen szállíthatták a nyugat nagy városaiba. De nagy híre volt már időtlen idők óta a magyar kézműiparosság változatos, ezernyi termékének is. A régi nagy magyar vásárokra ezért zarándokolt a szerb, az oláh, a lengyel, de még a német keres­kedő is — hisz tudta, hogy itt olyan minőséget kap olyan áron, mint aminőt más ország iparossága előállítani sohasem volt képes. Volt is akkor nemcsak hire, jó neve, de teli is volt az erszénye, széles a jókedve a magyar iparosnak. Ma sajnos, a trianoni csonka or­szág idején, e régi jómód hire is feledésbe ment már taláft és mikor innen-onnan valaki mégis említést tesz még róla, szomorú kézlegyin­tés rá a válasz, — hisz igaz sem volt már talán. Pedig ha nehezek is a mai vi­szonyok, rátermettségünk kihaszná­lásával, a létező ezernyi újitás szor­gos tanulmányozásával, kihasználá­sával, főkép pedig szervezett öntu­datos föllépésünkkel visszahódíthat­juk a magyar kézművesiparosság ré­szére nem csak a régi jó hírt, nem csak az olcsó nagyipari tömegter­mékek által már-már elhódított bel­földi városi vevőközönséget, de vis­­szaszerezhetjük még azon külföldi kereskedőket, sőt azon külföldi egyéb fogyasztókat is, akiket az új országhatár és a változott gazdasági viszonyok most már évek óta távol­tartottak tőlünk. Külön elismerés illeti ezért a még Kossuth Lajos által alapított Orszá­gos Iparegyesületet, mikor a fent­vázolt célok elérése érdekében, je­lentős munka és anyagi áldozatot hozva, ez évben újra megrendezi a budapesti városligeti nagy Iparcsar­nokban az immár II. Országos Kéz­­művesipari Tárlatot. A Tárlat a múlt tapasztalatainak figyelembevételével ez idén augusz­tus 28-ka és szeptember 19-ke kö­zött lesz, hogy ily módon bekapcso­lódva az iskolaév kezdetével minden évben beálló nagy idegenforgalomba, ráterelje a figyelmét a Budapestre érkező vidéki szülők ezreinek is a magyar kézművesiparosság nagy áru­bemutatójára. Az Országos Kézművesipari Tár­lat gazdag programmja természete­sen már eddig is magára vonta az iparosok százainak érdeklődését és már a jelentkezés megindulásának második hetében is megállapítható, hogy ezúttal nemcsak a tavalyi nagy siker részesei, hanem tömegével vesznek majd részt oly iparosok is, akik ezúttal először keresik fel a Tárlatot. Jellemző arra a nagy bi­zalomra, mellyel minden iparos e Tárlattól várja vevőkörének kiszéle­sítését, az a tény, hogy máig már annyi cég jelentkezett a részvételre, mint amennyi tavaly az összes ki­állítók végleges száma volt. A Tár­lat vezetősége ezért figyelemmel a kiállítók ez idén növekedett helyigé­nyére is, előkészületeket tesz az Iparcsarnok mellett épült kis csar­nok igénybevételére is. Különösen örvendetes jelenség az idén a vidék nagy érdeklődése, ahonnan nemcsak egyes iparosok, hanem számos hely­ről egész ipartestületi csoportok ké­szülnek a Tárlaton való résztvé­telre. A Tárlat kiállítói és látogatói ter­mészetesen ez évben is részesei lesznek a kormány által engedélye­zett 50 százalékos vasúti kedvez­ménynek, sőt kilátás van ezúttal arra is, hogy egyes szomszédos ál­lamok vasútjai is utazási és szállí­tási kedvezményt adnak a Tárlat közönségének. Belügyminiszteri határozat Békéscsaba város alkalmazottainak létszámáról Több állást nem enged megszüntetni a miniszter — Túl szigorú volt a létszámcsökkentő bizottság határozata — Gyulán sok a tisztviselő A vármegye alispánja megküldte másolatban Gyula és Békéscsaba városok alkalmazottai létszámának megállapításáról a belügyminiszter végleges határozatát. A rendelet szerint általában a miniszter Gyula város alkalmazottai­nak létszámát túl nagynak találta és annak csökkentését rendelte el. Ezzel szemben Békéscsaba város létszámcsökkentő bizottsága által túl szigorúan és a közigazgatás hátrá­nyára hozott határozatát nem hagyta jóvá és a következőket rendelte el : az üres árvaszéki állás meg­szüntetéséhez nem járul hozzá, mert a város nagyságához képest két árvaszéki ülnökre feltétlenül szük­ség van. Amennyiben az árvaszéki teendők két tisztviselő munkaerejét esetleg mégsem merítenék ki, más minősítésüknek megfelelő tennivalók ellátásával is megbízhatók. A máso­dik ülnöki állás fenntartása követ­keztében természetesen tárgytalanná válik a népjóléti tanácsnoki állásnak tanácsnok-ülnöki állássá való átszervezése. Ehhez különben már azért sem já­rulna hozzá, mert közérdekből ez az állás sem volna nélkülözhetetlen. Ezzel kapcsolatban a létszám­csökkentő bizottság határozatának dr. Gally Géza tanácsnok rendelke­zési állományba helyezésére vonat­kozó részét hatályon kívül helyezi. A létszámcsökkentő bizottság ha­tározatának a negyedik kerületi orvosi állás­nak, valamint az orvosi hiva­talhoz szervezett egészségügyi hajduállásnak megszüntetésére s az utóbbi állást betöltő Sur­m Pál rendelkezési állományba helyezésére Békéscsaba, 1926. július 7. vonatkozó részét hatálytalanítja, mert ezekre az állásokra a népjóléti miniszter közlése szerint közegészségügyi érdekből feltét­lenül szükség van. A hatodik végrehajtói állás megszüntetése adóügyi igazga­tás szempontjából aggályos, mert ezáltal az egyik kerület végre­hajtó nélkül maradna és így ennek az állásnak megszüntetéséhez nem járul hozzá. Az ideiglenes bijnokok számát kettő helyett ötben állapította meg. Egyúttal megjegyzi, hogy a fogyasz­tási adóhivatali állásoknak végleges állásokká való átszervezését indo­koltnak látja. A jelen rendelettel véglegesen engedélyezett s jogerősen szervezve levő állásokat üresedés esetén elő­zetes engedély kikérése nélkül is betölthetők. HÍREk Meghívó A Körösvidék R. T. igazgatósága július hó 3-án, szombaton dél­után 3 órakor igazgatósági ülést tart, melyre az igazgató urakat tisz­telettel meghívja az elnökség. Gróf Wenckheim Károly Békés vármegye főúri társadalmát súlyos gyász érte. A köztiszteletben és becsülésben élő Wenckheim csa­ládnak egyik legrokonszenvesebb tagja, gróf Wenckheim Károly szer­dán hajnalban elhunyt. A megboldogultat nemcsak családja körében övezte nagy szeretet, hanem őszinte tisztelettel és szeretettel gon­dolt rá mindenki, aki csak rövid időt is tölthetett együtt e kitűnő férfiú­val. Volt valami az ő egyéniségé­ben, ami egyszerre lenyűgözte az embert. Jóságos magyar arca, te­kintetének melegsége, rendkívül disz­tingvált modora, lekötelező szíves­sége mindenki előtt kedvessé tették őt. Szives és közvetlen volt minden­kivel szemben. A legegyszerűbb emberrel sem éreztette egy percig sem — ha vele volt egy társaság­ban — hogy van vagyoni és társa­dalmi különbség. Mindenkiben az embert kereste, s a becsületes, jó embert mindenkiben egyformán tisz­telte, lett légyen az a legegyszerűbb napszámos, vagy magas méltóságú és rangú úr. Épen ezért szerette őt az arató munkástól a főúrig min­denki. Békéscsabán különösen nagy volt a népszerűsége azóta, hogy katonai szolgálata ide kötötte. Akkor alkal­munk volt megismerni az ő egyéni­ségének kiválóságát. Régen kínozta súlyos szívbaj a nemes grófot. Betegségét krisztusi türelemmel, panasz nélkül viselte, mígnem forrón szeretett kis család­jának köréből kiragadta a halál. Ha­lála mélységes gyászt és részvétet támasztott nagy családjának s tisz­telőinek hatalmas körében. Életrajzi adatai a következők: Gróf Wenckheim Károly nagybirtokos, ny. huszárszázados, gróf Wenckheim Gézá­nak fia 1876 december 13-án született Gerlán. Középiskoláit Nagyszombatban vé­gezte, jogi tanulmányait Pozsonyban. Ka­tonai szolgálatra lépett s a 9-es „Nádasdy" huszárezrednek volt kitűnő tagja. Kapitány korában szívbaja miatt nyugalomba vonult, de amikor 1914-ben a hon hivta, bevonult ezredéhez s a harctéren teljesített szolgá­latot. Régi szívbaja kiújulván, haza jött, de a katonai szolgálat alól így sem mentette

Next