Körösvidék, 1927. június-október (8. évfolyam, 140-246. szám)
1927-06-23 / 140. szám
2 KörOmvMéM Székesfehérvár készül az uj püspök fogadására Székesfehérvár, június 22. (MTI) Székesfehérvárott nagy készülődések folynak az uj püspök fogadására.— Egyesületközi bizottságot alakítanak a város legelőkelőbb katolikus polgárainak bevonásával, mely bizottság részletes tervet dolgoz ki az új püspök fogadására. •aaaanui •••• MHMH —••••• •••••••• • ••••••• unanra Békéscsaba, 1927 junius 23 nem fukarkodott a főméltóságú úr és a főméltóságú asszony. Elindulásuk előtt a kormányzó közvetlen közelébe sereglettek a vendégek s a környékbeli notabilitások, akikkel részletesen, nagy szakértelemmel és a mezőgazdaság minden aprólékos csingjabingjában való alapos jártasságot árulva el, tárgyalta meg a terméskilátásokat és az aktuális gazdasági kérdéseket. Úgy beszélt, mint magyar gazda a gazdatársakkal. — Nálunk is megfogta a fagy a tengerit — mondta Beliczey Gézának — több helyen ki is szántották, de ez feleslegesnek bizonyult. — Az én búzám — folytatta a földjét szerető, aranykalászos termést váró magyar ember reménykedő örömével — nagyon szép. Jég nem volt mifelénk hál' Istennek. Általában, mintha az Úristen mostanában jobban megszerette volna a Tiszántúlt, bár klimatikus viszonyaink határozottan megváltoztak. Meggyőződésem szerint két-három év múlva biztos meteorológiai szolgálatunk lesz, ami a mezőgazdasági termelés eredményességére döntő fontosságú. Beszélt a kormányzó az aratókról, a munkások kenyeréről, a konszolidációról, a nyugodt megélhetésről s hogy valóban a legapróbb magyar munkáscsalád sorsát is szívén viseli, azt bebizonyította azzal, hogy vésztői tartózkodásának legnagyobb részét kis házikókban tett látogatásokkal töltötte el. Nem csak kívülről akarta látni a nevére keresztelt új falut, hanem arról is a saját szemeivel akart meggyőződni, hogy milyen élet folyik a piroscserepes, egyszobakonyhás kis fészkekben. A főméltóságu asszonnyal együtt ment be vitéz Iványi Mihály, vitéz Horváth István, vitéz Forrás András, Csurai Miklós, özv. Varga Mártonné, Arató György és Tóth Elek Horthy falvai lakosok házába. * Minden kis hajlékban a hála, az igazi öröm és a becsületes magyar sziveket eltöltő boldogság sugárzott fel é s nemeslelkü hitvesére a szemekből és az egyszerű, keresetlen szavakból, amelyekkel nyájas kérdéseikre válaszoltak. — Hány éves a fia? — kérdezte Iványi nemzetes uramtól — Nevelje fel jó magyarnak ! Horváth Istvánnál is — akinek házán „Feltámadunk, ha megfeszítenek is" felírás díszeleg — szeretettel csipkedte meg a begyült gyermekek arcát s megkérdezte, hogy „hány éves a kis vitéz." Gondosan jegyezte meg több helyen is, hogy sokat szellőztessenek, mert „amelyik szobába nem megy be a levegő és a napfény, oda az orvos megy be". Vitéz Fortás Andrásnál még az istállóba is bementek és elismeréssel nézték meg a szorgalmasan kuporgató nemzetes házigazda két lovát. * Egyik kis tükörtiszta, rendes házikóban megható jelenetnek voltunk tanúi. Már mindent láttak a vendégek és kifelé indult a házból a főméltóságú úr, amikor a konyhaajtó tájékán elébe toppant özvegy Varga Mártonné, a ház 74 éves gazdája és bátortalanul tette fel a nehéz kérdést: — Talán a kormányzó úrhoz van szerencsém ? Amikor a nagy ur megerősítette ebbeli vélekedésében, a hála könnyei buggyantak ki öreg szemeiből és szive mélyéről fakadtak fel a legegyszerűbb és mégis legékesebb köszönő szavak : — Az Isten áldása kisérje minden léptit. Az Isten sokáig tartsa meg nekünk. Legyen áldott még a neve is azért, amit érettünk tett. A kormányzó meghatottan fogta meg a könnyező jó öregasszony kezét s az érdemet magától elhárítva válaszolt: — Minden tisztességes magyar ember kötelessége megtenni, amit tud. * A vésztői örömnap második eseménye a kormányzó eltávozása után az a díszközgyűlés volt, amelynek keretében dr. Kovacsics Dezső főispánunk beszámolt kormánybiztosi munkájáról. — Munkámban — mondta — nem az írott tisztviselői felelősség, hanem lelkiismeretben felelősségérzetem vezérelt. Nehéz feladatok előtt álltam s ha azok elvégzésében szembehelyezkedtem a népszerűséggel is, most jólesik az örömet és a megelégedést látnom az arcokon, ami bizonyítja, hogy mindent csak értük tettem, hogy bebizonyítsam : nemcsak a zöldasztalnál, hanem a gáton is legény tudok lenni. És Kovacsics főispán többet nem is beszélt a maga munkájáról. Kár is lett volna. Hiszen beszélnek, nagyon hosszú ideig beszélnek még arról helyette a félezer újjáépített Horthy-falvai és Kovacsics-falvai ház lakói, a boldog arcok, a napfényben ragyogó fehér falak, az új piros cseréptetők, az oszlopos kis tornácok, a muskátlis ablakok és beszélt róla maga a kormányzó is . — Jólesett látni, hogy az emberek örülnek, megelégedettek, az új házak szépek, magyarosak és megfelelnek a higiénia követelményeinek. Azt hiszem, ide jönnek majd rövidesen az egész Alföldről megtanulni, hogyan kell egészséges, szép kislakásokat építeni. Ez volt a legértékesebb dicsérete Kovacsics főispán eléggé meg nem hálálható munkájának. * A díszközgyűlésen Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, a kormány képviselője mondta a legszebb beszédet a magyar összetartás megdönthetetlen erejéről. Mellette Lengyel Zsolt népjóléti államtitkár és Holiwarth Ferenc földmivelésügyi államtitkár képviselték még azokat a minisztériumokat, amelyek az egész magyar társadalommal együtt karolták fel a keményen sújtott Vésztő ügyét. Kovacsics főispán a kormányzónak és hitvesének jó szívéről és a kormány odaadó sietségéről emlékezett meg a hála hangján, majd Becker Ádám tanácsosnak, Horémusz Istvánnak és munkatársainak, a honvédség különítményeinek, a csendőrségnek, a vármegyei tisztikarnak, dr. Daimel Sándor alispánnak, Kiss László szeghalmi és Moldoványi János békési főszolgabírónak, a község kiváló vezetőinek és végül még mindazoknak mondott köszönetet, akik az újjáépítésben akár munkájukkal, akár nemes áldozatkészségükkel részt vettek. * Nem hagyhatjuk szó nélkül azt az igazi magyar szívességet, amellyel Vésztő község igazi örömnapjává tette minden vendégének is a kormányzói látogatás napját. Elismerés illeti ezért Vésztő minden egyes polgárát, bölcs főjegyzőjét, egész társadalmának hivatott vezetőit, nemeslelkű asszonyait s még a Himnuszt éneklő iskolás gyermekeit és leventéit is tanítóikkal együtt. Az ünnep legszebb dísze , őszintesége volt. Migend Dezső: A fürdésről Semmi sem alkalmas annyira, hogy testünket felüdítse és ilyenformán egészségünket biztosítsa, mint a helyesen alkalmazott fürdő. Viszont talán semmivel nem lehet annyira ártani magunknak, mint a rossz időben és nem megfelelő helyen vett fürdővel. Különösen a nyári időkben, midőn a szabadban való fürdés lép előtérbe, igen sok bajt és betegséget szerezhet magának az, aki a fürdés elemi egészségügyi szabályait be nem tartja. A mesterséges fürdők huzamos és állandó használatánál, különösen, ha gyógyító célból történik az, sohase feledkezzünk meg arról, hogy előzőleg az orvos tanácsát ki kell kérnünk. Nagyon jól kell ugyanis tudnunk, hogy a még látszólag egészen ártatlan kád- és gőzfürdők használata körül is vannak olyan szabályok, amelyeknek áthágása súlyos bántalmakra vezethet. Természetesnek fogjuk pl. tartani, hogy a szívbeteg, vagy cukorbeteg embernek az orvos olyan fürdési korlátozásokat állít fel, amilyenek az egészséges emberre nem vonatkoznak. Nem tudhatjuk azonban, vajjon nincs-e a szervezetünkben olyan elváltozás, mely esetleg bizonyos fajta fürdőknek a használatát nem engedi meg. Ezért igen helyesen cselekszünk, ha a fürdő huzamos és rendszeres használata előtt kikérjük a hozzáértő orvos tanácsát. Ha a fürdés csak tisztasági célokat szolgál, természetesen az orvosi javallatok háttérbe szorulnak, de viszont szem előtt tartandók azok a szabályok, melyeknek segítségével tényleg úgy használhatjuk ki a fürdőt, hogy az ne csak tisztítson, hanem üdítsen is. Telt gyomorral sohase fürödjünk. Legjobb étkezés után 2—3 órával a vízbe szállni, vagy pedig éhgyomorral fürdeni. Ez ugyan nem tesz jót mindenkinek, mert esetleg fejfájást okoz. Zárt helyen nem annyira lényeges, mint a szabadban, hogy a levegő hőmérséklete elég magas legyen, mert hideg időben, vagy túlságosan korán reggel még esetleg a levegő áramlása következtében is hamar dideregni kezdünk, ez pedig a legnagyobb hiba. A szabad vízben sohasem szabad annyi ideig egyhuzamban bennmaradnunk, amíg didergés fog el. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a szervezet túlságos sok hőt vesztett el a hideg vízben és a vére túlzott mértékben lehűlt. Sok bajnak lehet az okozója, tehát kerüljük el minden eszközzel. Ha a vízben mozdulatlanul állunk, sokkal hamarabb fogunk dideregni, mintha úszunk, vagy esetleg csak lubickolunk. Ezért nem helyes még a part egészen felmelegedett vizében sem mozdulatlanul feküdni, hanem ide-oda járkálva, karjainkkal csapkodva kell, hogy élénkítsük a vérkeringésünket a víz hidege miatt összehúzódott bőrerekben. A szabadfürdőnek óriási előnye, hogy egyidejűleg a levegő is egész testünket éri és a napsugár egészséges hatását is kellően kihasználhatjuk. Itt jutunk el azonban a másik nagy hibához, amibe a mindenáron fürdőzők csakhamar beleesnek és pedig a napfürdővel való visszaéléshez. Az erőltetett napozás rengeteg veszedelemnek lehet az okozója úgy, hogy minden meggondolás nélkül feküdni órák hosszat a napon : a legnagyobb könnyelműség. A napszúrásnak nagy veszedelmét minden ember kell hogy ismerje, de ezenkívül számos egyéb módja is van annak, hogy a látszólag egészséges napfürdő nagy ártalmunkra váljék. Gyengébb tüdejű emberek könnyen súlyos vérzéseket kaphatnak, a vérmesebbek a hőguta veszedelmének teszik ki magukat, gyengébb idegzetű emberek pedig súlyos idegrendszerbeli zavarokat kaphatnak a fokozott napsugárélvezettől. Ilyenformán ebben is megfelelő mértéket kell tartanunk és akkor elérjük azt, hogy a fürdés tényleg azt szolgálja, amire hivatott: testünk megerősítését, egészségünk javítását. 3 MTI ttéícémca altal flottgána jelenése alapítja Zürichben a magyar pengőt 90*60-al Jegyezték Valutáit 1 Angol font 100 Szokol 100 Jinár 100 Dollár 100 Fr. frank 27-98 1703 10-10 573-15 22-75 100 Lei 352-5 100 Líra 32-70 100 Márka 136 25 100 Schilling 80 90 100 Sv. frank 110 60 Gabonaárait 11 kg. tiszavidéki 30-40—30 80 kg. tiszavidéki 31-00—31 40 77 kg. tiszavidéki 3150—31 80 11 kg. tiszavidéki 31-90—32-10 28-00—28-25 Árpa 25 00—25-50 Sörárpa 25-50—2560 £ab 25-50—26 CO Söles 20-80—21-30 Tengeri 22 10—22 20 Sorpa 20-20—20-40 Ferencvárosi mellékvámár Árak: könnyű 1-36—1-50, közép , nehéz 1-50—1-56. Fizessen elő a Körösvidékre ! A „Körösvidék" a Körösök vidékének legerősebb, legolcsóbb újságja.