Körösvidék, 1928. augusztus-szeptember (9. évfolyam, 191-222. szám)

1928-08-24 / 191. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1928 augusztus 24______________________Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István­ tér 18. Telefon 60. 1S00 ellen i­n relatívy p­oliti­k­a­i napilap A „Falá" Smovel még Hivatalom lopta Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Üzenet a Drávántúlra Mitor agonizáló oroszlán fajtánk fájdalmát rugáso­­kkal fokoztátok, amikor nem volt mér esőnk a mél­tatlan hántásnak magyaros vissza­­ütéssel való vizonsaáa és nem telt tékozló bőkezűséggel rég elosz­­togatott szeretőtünkből a megbocsá­tásra sem : az oktalanul megbántot­tak keserűségével vettük távozóito­kat. És hogy már kihűltö­t volt min­den hit, ima és könny megrázott lelkünkből s nem maradt egyedünk, mint a tehetetlenek egyedül való fegyvere: átk­nkat küldtük utánatok : „Verjen meg sorsotok ros­zabb ha­zával, mint a Magyar volt !" Nem gondol­nk mi akkor, hogy foganatos lesz a gyötrelem szava. Talán nem is úgy kívántuk, hogy teljesedjék. Úgy jött az, mint az öröm ujjongása, a bánat könnye, a hála imája, a linók üvöltése: enyhülésre, meg­könnyebbülésre. Éppen ezért se t öröm tőlünk , ti mostani balsorsotok. Inkább a testvér fájdalmával fájta­juk elfordu­lásotok mostani következményeit. Pedig talán van a jogunk és okunk a kárörömre. A 800 éves közös tör­ténelemből 700 éven hazátoknak éreztétek a magyar korona minden talpaletjt. A magyar történelem magyar vérű nagyjai mellett egy Dugonics, György barát, a Prange­­pán család, Jurisics és fel nem sorol­­­ható száma a horvát vérű hősöknek tett hitet életével vagy halálával, ahogy a sors hozta, — a Horvát­országgal egységes Magyar Állam iránt érzett hű­égről és ragaszkodó szeretőről. É*­ mi magyarok büszkén hirdettük héroszaitok nagyságát együtt a magyar félistenekéivel s válogatás nélkül tanítottuk példá­kkal gyerme­keinket áldozatkész hasa­zeretetre, És amint egy táborba parancsolt velünk benneteket minden körülhur­­colt véres kard, — Ugyanúgy elfér­tünk jó békességben és áldásos sze­­retetben a béke örömei között is. A magyarral mindenkor édes test­vérnek tekintett tagok voltatok a magyar koronában. Hízunk oltalma­tok, vérünk védelmetek, kenyerünk betevőtök, bőségünk lakomátok, sze­génységünk nyomorúságotok , a Ma­gyar Állam éltetőtök volt nyolc század minden rengésében. Nem kérdezzük — nehogy pirul­notok kelljen — ki az adósa háld ver, köszönettel a másiknak?! Da egyszer azután nem kötelezett benneteket többé a közös mult szen­telt fájdalom és öröme. A Dugón ettek Juris?c­ok, Fragepánok Ji­a sicsokká, Filippovicsokká, a György barátok Radicsokká korcsultak. Mint a magyar példa kutyája : ekkor bom­lottatok meg, amikor legjobban mert dolgotok. Amikor a tö ökjárás el­múltával közös, egyetértő munkával építkezhettünk volna a hosszú dulás romjain, amikor a magyar zörgetés számotokra is ajtót nyittatott s ami­kor összevetett hattal kellett vo­na megőriznück a f­j­ődésnek vérrel­­könnyel kiérdemelt, megtért utalt. De elvesztettétek szive­kat és eszeteket ! A testünkből ígért köre áru óinkká tett benneteket, vesztésünkre kész fogdmegjsj­lettetek egy a Teremtés szent törvényével szembeszálló tébo­lyult politikának ! És eszel elvesze­t jövendőtök ! Mart Világosnál ti is e'buktetok. É: ugy­e: mi mostani összeomló suckbao ti is elzuhantatok ? Ti ugyan torunkon feltámadásotokat vigadtátok s hosszu, kegyetlen huzakodásnak, gyilkosságoknak, véres tragédiáknak kellett bekövetkezniök, hogy a test­véri egyesülés csókjának ize meg csömöritse örömötök, hogy ti is a mi fáradt szemünkkel lássatok ! Szegény horvátok ! Mennyit kel­tett vesztenetek, hogy szánalmat érezhessünk irántatok. Pedig valóban szánunk bennete­két, hogy a történelmi igazság szent teljesedését látjuk most rajtatok. Mert a történelem örök tételei büntetle­nül meg nem szegbe ők. Nem hívnak vissza, mert el sem küldtünk. De ha majd úgy érzitek, hogy északi szomszéditok barátsága gazdagabb ígéret, melegebb ölelés a déli testvér szereteténél: híváso­tokra segítünk kimérni a hitért a­­ Száva partján 1 (dr.) Véres zavargások Rigában a munkásszervezetek feloszlatása miatt (Bp. Ért.) Rigai jelentések szerint tegnap R­ofiban véres összeg közösek voltak a lett függetlenségi szocialista pártok és a rigai rendőrség között Az összes közéseknél többszáz munkás és rendőr megsebesült. A zavar­gásokra a kormány legúj­bb rendelete adta az okot, amely feloszlatta a különböző munkásszervezeteket. A rigai kikötőben általános sztrájk tört ki A rendőrség a tegnapi nap folyamán számos házkutatást tartott és sok embert letartóztatott. Btama bzjbktx.-. . i■-?\. v.asCTsasa»ggtTTg;.«BgBgaaagagKsaoEBBi—ngagE3S3£«MMtgwaBs Szeptemberben dönt a Népszövetség a Rajnavidék kiürítésének kérdésében Páris, aug. 23. (MTI) A­­ Mi­nn jelenti Londonból, hogy az öt­en politikai körökben ara számítanak, hogy a N­őszövetség szeptember tanácsülésein véglegesen döntenek a Rajnavidék kiürítésének kérdésében Az ügyben e németeket két irányelv vezeti, az egyik az, hogy e kérdés véglegesen megoldják, vagyis mindkét zónát kiürítsék, a másodi­k pedi­g az hogy a németek részéről adandó semmiféle politikai ellenszolgáltatás szóba se eshessék. Nem hosszabbítják meg az iskolai szünidőt # (Bp. Ért.) A vallás és közoktatásügyi miniszter nem hosszabbította meg a nyári vakációt és így az ország összes iskoláiban szeptember 5 én megkezdődnek a taestárok. Az ifjú olasz fascistáknak a közel­jövőben meg kell küzdeniük a degenerált francia néppel Súlyos diplomáciai bonyodalom egy diákverekedés nyomában (Bp. Ért.) Párisi jelentés szerint a párisi nemzetközi diákszövetségen részt vett olasz diákok Legne­r táv­iratot kaptak e farcistai párt főtitká­rától, Turabitól, amelyben a fő­ttkár felszólítja az olasz diákokat, hogy haladéktalanul hagyják el Francia­országot. Az olasz diákok már teg­­nap el is utaztak Olaszországba. A francia sajtó a legnagyobb felhábo­rodással tárgyalja Turabi intézkedé­sét, aki az incidensért francia olasz háborút jósol, kijelentve azt, hogy elkerülhe­t­lennek látszik, hogy az ifjú olasz fasc­i­óknak a közel­jövő­ben meg kell küzdeniük a degene­­rált francia néppel. Páris, augusztus 23 (Wolff) A francia diákszövetség nyilatkozatot adott ki, amelyben ei­ IX. évfolyam 191. szám Előfizetési árak: Negyedévre 6 penp*­, 2gv hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér hár­tja magáról a felelősséget azért ex incidensért, amely a nemzetközi labdarúgó mérkőzések alkalmával történt, ahol a fascista és antifas­cista diákok úgy összeverekedtek, hogy a rendőrségnek keh­e­t a tri­bünöket kiüríteni. Páris, augusztus 23. (Wolff) Az olasz kormány a fran­cia kormánytól Alfred Argesotti an­­tifascista o­asz állampolgár kiadását követeli, mert Angelotti részt vett az ez év április 30 án Mussolini mi­niszterelnök ellen elkövetett merény­let elkövetésében. A francia vádha­tóság vizsgálat tárgyává teszi Olasz­ország kérelmét. Angelotti, akit csak nemrégiben tartóztattak le francia terüleén, kijelentette, hogy a me­rénylet megszervezéséből», «a,amint annak elkövetésében teljesen ár­tatlan. Mennyi arany van a világon ? Párizs, augusztus 23. (MTI­) A­­ Petit Journalé a newyorki szövet­ségi bank egyik kommünikéjét közli, amelyben ismerteti a világ összes országainak aranykészletét. A kom­­müniké szérint az első helyen az Egyesült Államok állanak 3,732 mil­lió dollár aranykészlettel, a második Franciaország 1.036 millió dollár ér­tékű aranykészlettel, a harmadik Anglia, majd Argentína, Japán, Spa­nyolország , Németország, Olaszor­­szág és Hollandia következnek. A világ többi államainak aranykész­lete mindössze 1.437 millió dol­lárra rúg. Kortesbeszéd 150.000 ember előtt Albany, aug. 23. (Wolff.) Smith kormányzó abban a beszédében, amelyben hivatalosan elfogadta a demokrata párt részéről történt el­nökké való jelölését, behatóan ismer­tette politikai programját. Smith programbeszéd­e ünnepélyes keretek közt tartotta meg és a gyűlésen több mint 150.000 ember vett részt. A beszédet rádió útján továbbították Amerika minden részébe. A vám­tarifához szólva, Smith kijelentette, hogy a demokrata párt az ő vezetése alatt semmiféle messzemenő változ­tatásokat nem akar eszközölni Ame­rika eddigi gazdasági politikáján. Majd utalt arra, hogy mindenekelőtt a szomszédos latin államokkal való jó viszonyt kell helyreállítani és nem szabad azoknak belügyeibe bele­avatkozni, ha ezek kisebb államok is, mert szuverenitásukat tiszteletben kell tartani.

Next