Kortárs, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-6. szám)
1958 / 1. szám - Lukács Veronika: Esti tűnődések (vers) - Hárs György: Vallomás könyvem elé (vers)
LUKÁCS VERONIKA HÁRSGYÖRGY ESTI TŰNŐDÉSEK A víz színének habja van És elcsillog vele. A szélzúgásnak hangja van És beszélget vele. Hol van az én szavam, párom, Versem lelke, csillogásom, Emberekkel teli szívemből Hogyan vessem ki magányom? * Hátha csak a holdfény úszik ? Hátha a felhő köd áll? Hátha szelíd, büszke szívem Igaz társra nem talál? * Milyen vagyok, olyan lettem. Jó, de furcsa és ügyetlen. Más alig leszek. De bennem A szerelem lobogni kész. Hol találom? Hadd szeressem. VALLOMÁS KÖNYVEM ELÉ Gyakorta félve érzem, korán adódik érnem. Időm sietve élem, forr bennem, zakatol, munkál és alakul ezernyi félig-érett, szikrázó szavú sor, s míg rossz sejtek alól torlódik valahol felém a végítélet , szabályosan kiképzett agyam, miként a képlet: törtekben magasul, s némán és makacsul mutatja: ennyit érek... 62