Kortárs, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-6. szám)

1964 / 1. szám

SZÁMUNK SZERZŐI József Attila-díjas költő. 1946-ban lépett fel új, népi hangú verseivel. Tömör, egyéni zamatú költői nyel­ve, bensőséges lírizmusa és egyetemesen emberi mon­danivalója egyik legjelen­tősebb mai költőnkké avat­ja. Kötetei: Tűnj el, fájás!, A tüzér és a rozs, A nap jegyese, Deres majális. Bol­gár népdal- és népballada­­fordításai Szablyák és ci­­terák és Sólymok vére cím­mel jelentek meg. Új kö­tete a közeljövőben kerül kiadásra. Tavasszal jelenik meg új verseskötetem, A város és a délibáb címmel. Egy kö­tetnyi elbeszélést gyűjtök egybe; gondolok annak a regényciklusnak a folytatá­sára, amelynek az első da­rabja A nábob halála, a második a képek és kép­zelgések volt. Készen áll egy kötetnyi tanulmányom — nem sok reményével a megjelenésnek —, a Fordí­tás közben: esszék a világ­­irodalom különböző tájai­ról, alakjairól és a fordítás kérdéseiről. Kritikusként igyekszem áttekinteni iro­dalmi életünket, hónapról hónapra írom a Vigília ol­vasónaplóját; irodalomtör­téneti téren főként a ba­rokk és klasszicizmus ösz­­szefüggései érdekelnek; s nem mondtam még le róla, hogy Baróti-Szabó és Rá­day után néhány más, je­lentős kortársuk ,„életkö­zeli” portréját is megrajzo­lom. Ennek a képzelt kö­tetnek A nyelvszeretés epo- NAGY LÁSZLÓ RÓNAY GYÖRGY

Next