Kortárs, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-6. szám)
1979 / 6. szám - Thiery Árpád: Vegyészpionírok - Beszélgetések a veszprémi egyetemről és a kutatóintézetekről
egész Magyarország egyházai fölött egyre növekvő hírnévvel fénylettek és az ország jogainak megőrzését szolgáló jogtudomány művelése ugyanott első rangra emelkedett, fényt derítve nemegyszer a megtámadott igazságra. S most mindez ugyanezen egyház ellenségeinek gonoszsága következtében szinte ízzé-porrá égett... Ott a főiskola (stúdium), amely eddig virágzott, helyreállíttassék, s a jogtudomány művelése és az istentisztelet, amelyek felfüggesztettek, visszaállíttassanak, a siófoki vámnak azt a részét, amely eddig a somogyi ispánnak járt, kegyünk teljességéből ugyanazon veszprémi egyháznak örök és sérthetetlen joggal adjuk pusztulásának és rombadőltének helyrehozására. Aminek emlékezetéül és örök erősségéül adjuk kettős pecsétünkkel megerősített jelen levelünket... Az Úr 1276-ik esztendejében, november 18-án, az adószedés negyedik, uralkodásunknak pedig ötödik esztendejében...” (Gutherl Jenő nyomán). A XIII. századi veszprémi egyetem létezésének tagadói szerint az itteni intézmény káptalani, illetve székesegyházi iskola volt, és az ilyen intézményekben jogot nem tanítottak. Gutheil Jenő kanonok kutatásai alapján viszont azt állította, hogy a veszprémi főiskola csupán azért nem nevezhető abban az időben egyetemnek, mert 1276-ban a legmagasabb fokú tanintézeteket, az akkor alakuló egyetemeket nem egyetemnek nevezték, hanem stúdiumoknak. Példaként említi, hogy a páduai egyetem még 1377-ben is „Studium Paduanum”-nak címezi magát, és a bolognai, vicenzai jogi, a salernói orvostudományi és a teológiai karáról híres párizsi intézeteket hasonlóképpen stúdiumoknak, vagy „studium generale”-nak, azaz: főiskolának nevezik. Gutherl Jenő bizonyításként megemlíti, hogy a harminchat tagú veszprémi káptalannak tizenöt „utrinsque iuris doctor”-a volt, akik a diplomájukat Bologna, Padova és Párizs főiskoláin szerezték. Dörögdi Miklós veszprémi kanonok - később nyitrai esperes, majd harmincegy éven át egri püspök a XIV. század elején, veszprémi kanonok korában a bolognai egyetem rektora volt. A veszprémi főiskola jelentőségére utal az is, hogy országos beleszólást kapott a jogvitába. Végül Gutherl Jenő IV. Ince pápa levelét hívja segítségül. „A jogtudományok magyarországi virágzására vet fényt - írja - IV. Ince pápának 1254-ben kelt oklevele, egyben erős bizonyítéka annak is, hogy a veszprémi főiskola a székesegyházi iskolákat túlszárnyaló, egyetemi rangú intézet volt. A pápa Franciaország, Anglia, Skócia, Spanyolország és Magyarország, valamint Wales fejedelemség főpapjaihoz intézte levelét, és keményen kikel az ezekben az országokban lábra kapott gyakorlat ellen, hogy csak a világi, vagyis római jogban jártas egyének jutnak nagyobb egyházi javadalomhoz, míg a bölcseleti tudományokban (szabad művészetek és a velük járó hittudomány) képesítettek javadalom nélkül szűkölködnek. Elrendeli tehát, hogy ezeknek az országoknak a főpapjai a római jogot végzetteknek ne adjanak javadalmat, hacsak egyúttal a szabad művészetekben is nem jártasak és erkölcsileg kifogástalanok. S hogy rendelkezésének nagyobb hatálya legyen, megtiltja ezekben az országokban a római jog tanítását. Ha pedig az uralkodó rendelkezéséből mégis tanítanák a római jogot, a javadalmakra vonatkozó tilalma ez esetben is hatályban marad.” IV. Ince pápa levelének tanúsága szerint abban az időben Magyarországon jogot is tanítottak, Veszprémnek pedig jogi főiskolája volt. Hol állt a főiskola épülete? Nincs rá adat. Csák Péter emberei után csak rom és üszök maradt. Nem érv, de mentség, hogy amikor Hunyadi Mátyás 1465-ben a pozsonyi egyetemet alapította, előzőleg azzal kért hozzá engedélyt Pál pápától, hogy Magyarországon - bár nagy és termékeny ország - kevés a tanult ember és nincs egyeteme. Mintha egy évszázaddal előbb Nagy Lajos király nem alapította volna meg a pécsi egyetemet. Bizonyos, hogy Veszprém a görög monostor alapításától kezdve - amelyet az ország első nőnevelő intézményeként ismerünk - az iskolai oktatás jelentős központja