Kortárs, 1981. július-december (25. évfolyam, 7-12. szám)
1981 / 7. szám - Tornai József: Emese álma ölyűvel és folyóval (vers)
TORNAI JÓZSEF Emese álma ölyűvel és folyóval Isten látott mindent: látta, hogy mosom, villogtatom a fényben vállig ostorozó fekete hajamat, látta kosárfonóvesszőként meghajló fehér testemet, mazsola-érett mellbimbóimat, a szoknya alól kibuggyanó két bárányos térdem. * A fákat, az eget befehérítette az utolsó téli hó, fürtösen, egymásba akadt nagy pelyhekben esett, mintha nem volna reggel, délelőtt, este, megvirradás. * Hosszú, nagy szemérmem megnyílt, méhemben zuhogás támad mint mikor vízesés szikláról sziklára szakad, és türelmetlen, kétágú folyó csapott ki ölemből, az egyik nyugatnak, a másik északnak tajtékzott. 1003