Kortárs, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 1. szám - Ustoros Károly: Kő-lét; Elégia H. Z. (versek)

USTOROS KÁROLY Kő­ lét hol van hol van szeme rebben röptöm álul nyitott sebben hét tó elnyel napcsillogást csobbant agyon gyöngytaposás nincs már nincs már nem is vagyok kő voltam és kő maradok hullócsillag ejtsd el lelkem ami nem lesz elfelejtsem Elégia H. Z. Még néz a táltos zöld szeme vérzőn tócsán átr­og éjjelt verítékező naplementében ezer zökkenésen feketéllő száguldásokon “If!!"0'. SZEMÉBEN zöldell most is a boglárkák ölében ujjak a porzók bibeféltésben világfa virága szelíd homokot hervadó forrósága árva gólyahir aranyselyme ráng a szemben egy kitépett ölelés megcsendesedett haza kiváncsi emberek követnek jó táltosparipám szemeden véres bőrkötényke homlokodon csillagkalapácsdurranás 65

Next