Kortárs, 2016. július-december (60. évfolyam, 7-12. szám)

2016 / 9. szám - Horváth Anna: Jókai újratöltve

52 HORVÁTH ANNA (1­993) Nagycenk HORVÁTH ANNA Jókai újratöltve Gyakran érte az a vád Jókait az 1870-es évek közepétől, miszerint stílusa elfáradt, képtelen meg­újulni, alkalmazkodni a 19. század poétikaelképzeléseihez. A művek boldog befejezése valószerűt­lennek tűnt, a már-már idilli hangulat diszharmóniába fordult át. Az akkori irodalmi gondolkodás a kánonba tartozó nagyregényeit tekintette követendőnek és emelte a magaskultúrába, azonban a mai irodalomtörténeti kutatások szerint idősebb kori műveit sem lehet egyfajta hanyatló tendenci­ába sorolni, bizonyos értelmezések inkább a szecessziós és avantgárd törekvések előfutárai közé helyezik azokat. Egyes megállapítások szerint Jókai nem tudott szabadulni az 1848-as forradalom és szabad­ságharc élményétől, ezt próbálta meg feldolgozni műveiben.­ Ezt tekintette a „jelennek", s hiába élt már a jövőben, nem tudott alkalmazkodni a megváltozott irodalmi struktúrához. Ezek a vélemények Jókai időskori műveit kétségtelenül nem regénypoétikai, hanem pusztán esztétikai minőségükben vizsgálták. Természetesen egy, a reformkort példaként reprezentáló regényt nem lehet azonos szinten említeni egy később keletkezettel, hiszen míg utóbbi előképe lehetett a 20. század megvál­tozott személetének, addig előbbi már nem tudott beleilleszkedni a társadalmi elvárásokba, kellő­képpen reprezentálva azt az optimista jóslatot, amellyel akár az És mégis mozog a föld című regény is zárult, miszerint „minden emelkedik az ég felé: házak, népek, szellemek". Felmerülhet a kérdés, hogy miből merített és milyen források fedezhetők fel későbbi művei alapjaként, ha nem a szabadságharcos eszmény, illetve más történelmi korokban való elmélyedés alkotta-e témáit. A sztereotípia Jókait Magyarország „nagy mesemondójaként” aposztrofálta, holott minden nagyobb nemzetnek megvolt a saját Jókai-kaliberű alkotója­­ pejoratív jelző nélkül. Ezért tűnik alapvetőnek a kortársaival való összevetés, habár kétségtelen, hogy korszaka nagy alkotóival, így például Flaubert, Zola, Verne vagy Dumas munkásságával való összehasonlítás alapján inkább Jókai maradna alul, hisz kézenfekvő lenne korszerűtlennek és másodlagosnak nevezni műveit. Fel­merülhet a kérdés, hogy milyen kritikai nézőpont sorolja Jókait világirodalmi szinten a másodrendű szerzők közé, azonban esetében némi kitekintést kell tenni alkotó módszerére és forrásaira. A má­­sodrangúság kérdése talán abból a meghatározhatatlan, vegytisztán nem besorolható műfajiságból fakad, amely az egész Jókai-életművet körbeöleli. A kortársaival való összevetéskor kimarad az az aspektus, hogy míg Verne vagy Zola hazájában viszonylag békésen zajlott a 19. század, Jókainál egy egész nemzetet átformáló trauma éreztette hatását az 1848-at követő években. Véleményem sze­rint ezért nem tekinthető teljes egészében romantikusnak vagy realistának munkássága, s talán időskori műveit is ez a látszólagos besorolhatatlanság determinálta. Elemzésemben arra vállalkozom, hogy egyik ekkoriban keletkezett regényét, az Egész az északi pólusig címűt hasonlítom össze Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé­vel. Verne, a francia ro­mantika ünnepelt alkotója és Jókai, Magyarország legnépszerűbb írója érdekes és értékes össze­hasonlítási alapot képezhet. Verne tudományos fantasztikuma hatott Jókaira, idősebb kora felé egyre inkább, holott ez komoly ellenkezést, ellenérzést váltott ki pályatársai köréből.­ Nem értették, miért fordult egy ünnepelt írófejedelem az akkoriban szerényebb képességűnek tartott francia auktorhoz. (Talán a magaskultúra képviselői megbocsátották volna, ha esetleg Dickens vagy Dosztojevszkij lett volna a minta. Holott csupán az történt, hogy Jókainak megtetszett Verne stílusa, ezért megpróbál­kozott egy hasonló regény megírásával, amit akkori kritikusai nem díjaztak.) ÉRTELMEZÉSI KONTEXTUSOK JÓKAI REGÉNYÉVEL KAPCSOLATBAN Érdekesség, hogy Fried István az Egész az északi pólusig című művet a parodisztikus próbálkozások közé emeli, nem pedig a reális Verne-hatás megnyilvánulásaként értelmezi. Meglehet, Fried a re­ KORTÁRS 2016 / 09

Next