Budai Attila: Folytonos változásban - A Kortárs története, 1957-2017 (Budapest, 2018)
Kovács Sándor Iván
nak Martyn Ferenc Janus Pannonius-rajzait ismertető írásának a társaságában. E gyűjtemény hatása túlnőtt a márciusi számon, áprilisban ugyanis Komlovszki Tibor és Szimon Markis visszatért rá, a májusi számban pedig Bán Imre rövid jegyzetet közölt a búcsúénekről. A júniusi szám központi felidézettje Dózsa György volt . 1972-ben szintén a történelmi elődök közé tartozott a szám elején Illyés Gyula verse áll, majd Tóth Gyula összeállításában egy Dózsa-breviárium következik, majd Hídvégi Lajos, Kulin Ferenc, Baróti Dezső, Perjés Géza, Kardos József írásai olvashatók Dózsa és a magyar irodalom találkozásáról. Ugyanebben az évben a szeptemberi szám Móricz Zsigmondról közölt több írást is Vészi Endre, Örvös Lajos, Puszta Sándor, Takács Imre, Balogh Edgár, Bözödi György, Jordáky Lajos és Kántor Lajos tollából. A decemberi számban pedig a Fórum rovat szerzői Kodály Zoltánt és Tamási Áront idézték meg, Illyés Gyula Dózsa-drámáját ismertették. Kiemelkedő e tematikában az 1973. januári szám, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját ünnepelte. Bevezetője a magyar mellett bolgár, cseh, szlovák, lengyel, német, orosz, ukrán, román, szerb és horvát nyelven is olvasható, az egész szám hangütését megadja a fő rovatcím: Világszabadság. A közlemények elején két hasonmás áll: Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet... című versének első megjelenése, valamint Nagy László Föltámadt piros csizma című versének kézirata követik egymást. A közleményeket Király István - az ELTE XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének egyetemi tanára - kezdi Petőfiről és Adyról, majd versek, esszék mellett írók, költők, irodalomtörténészek, történészek (többek között Sziklay László, Niederhauser Emil, Tóth Gyula, Köpeczi Béla, Szabolcsi Miklós) folytatják különböző szempontokból érintve Petőfi életét és alkotásait. Feltűnő a témát és a lehetséges tárgyalását tekintve Pándi Pál hiánya. A magyar szerzőket több blokkban bolgár, cseh/szlovák, lengyel, német, orosz/ szovjet, román, szerb/horvát fordítások, illetve az adott nyelvi recepciójának ismertetése követi. A szám fényképei, illusztrációi is természetesen Petőfit ábrázolják, vagy verseihez kapcsolódnak. Ideológiailag szelídebb ennél az 1973. novemberi, részben Csokonai-, részben (emlék)szám, utóbbiról, amely a lap terjedelmének csak kisebb részét teszi ki, már volt szó. A Csokonaira emlékező írások szerzői: Szilágyi Ferenc, az életmű kiváló ismerője, aztán Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jancsó Adrienne, Weöres Sándor és mások. 1972-től jelentek meg az egyes lapszámokban illusztrációként írók, költők kéziratainak hasonmásai, például az 1972. májusi számban a Janus Pannonius-vers Nagy László-féle fordításáé. Sok kézirathasonmás látható az