Korunk Szava, 1932 (2. évfolyam, 1-21. szám)
1932-07-01 / 13-14. szám
keresethajhászása, mint öncél és a hatalomszerzés eszköze, a mindenféle szociális megkötöttségtől való teljes szabadság utáni törekvése, a kíméletlen versenylehetőségek követelése, — mindezt világosan és oktatóan, a bomladozó nemzeti renddel való összefüggésben és az embernek, mint puszta árucikknek kiemelésével rajzolja meg. Getzeny főerőssége — egyben a könyv legnagyobb értéke — a leíró részekben nyilvánul meg. A marxizmus történelemfilozófiai és gazdasági tanainak megtárgyalása, a vallásos szocializmus áttekintése vagy az Egyháznak a szocializmushoz és a kapitalizmushoz való viszonyáról szóló fejezet, amelyben a pápának mindkét szociális enciklikáját az idők szavával való összefüggésében és ezáltal az idők követelményeihez való alkalmazkodásával együtt vázolja, szinte példányképei a tárgyilagos előadásnak, amely távoltartja magát az oda nem való értékelő ítéletmondástól. Getzeny a mai világgazdasági válság okát lényegében politikai tényezőkben látja. Az egyes államok iparának a háború folyamán és az azt követő első években való óriási mérvű felduzzadása, a balkáni, délamerikai, indiai és kínai hatalmas piacok elvesztése az ottani népek „felébredése“ következtében, amelynek következménye a nemzeti iparok megteremtése és ennek védelmére megszámlálhatatlan vámsorompók felállítása volt, a hadi adósságok és jóvátételek katasztrofális hatása a nemzetközi hitelrendszerre, ezek és nem annyira a kapitalista rendszer feltűnő hibái vezettek véleménye szerint napjaink válságához. Ennek ellenére ő is lehetségesnek tartja az őstermelés mamutüzemeinek államosítását és elismeri a dolgozó népesség helyzetének igazságtalanságát és a privilegizált rétegeknek jogosulatlan befolyását a többi társadalmi osztályok létérdekei terén. Azonban jellemző ezeknek a kérdéseknek mai állásuk melletti bonyolultságára, hogy Getzeny könyvének azok a részei, amelyek a mai állapotok analizálásán felül a jövő számára utat akarnak kijelölni, feltűnően általánosságban mozognak. Amit a részletekre vonatkozóan mégis mond, az inkább vizionális, mint politikai szempontból történik, azaz inkább a jövő képét (mégpedig szövetkezeti és rendi elvek szerint berendezetten) rajzolja elénk a maga egészében, semmint utakat mutasson, amelyek kiindulópontja a mai helyzetből adódnék. Csakhogy az ilyen feladatok megoldásához a mai helyzet még túlságosan korai. ÚJ FRANCIA TÁRSADALMI REGÉNYEK. A francia könyvpiacon egész sora jelenik meg évente a társadalmi regényeknek, melyek a családi élet, a társadalmi rend és a politika problémáit tárgyalják. A „Dossiers de l’ Action populaire“ összefoglaló áttekintést nyújt a 1931-es év ilyen irányú könyvtermeléséről. Első helyen kerül említésre René Bazin „Magnificat“ című műve. Bazin egyike a modern francia irodalom legegyénibb és legjelentősebb alakjainak, aki megrázó realizmussal tudja ecsetelni a jelenkor életét és annak eltévelyedéseit. E regényébe egy ifjú lélek mélyére világít le, aki bár tudja, hogy papi pályára van elhivatva mégis egy nagy mennyasszonyi szerelem és szüleinek ellenállása által akadályoztatva érzi magát. Nehéz küzdelmek után Isten szava győz és a fiatal pap elhatározza, hogy életét a vörös külvárosok hittagadottainak szenteli. Nagyon kényes Marguerite Perroy „Pour l’ Eternité“ című regényének tárgya. Egy fiatal leány a forradalom alatt feleségül megy egy külföldihez, akiről később kiderül, hogy pap. Mesterien rajzolja az ettől kiadódó lelkiismereti problémákat. A bűnös végül is megtalálja az utat a megtéréshez. Francois Mauriac „Le noeud de vipéres című regényében tükröt tart azok elé a katolikusok elé akik csak a szájukkal azok a meg nem élt erényekkel azonban botrányt okoznak. Könyvében egy hitetlen családapáról ír, aki „jó katolikus“. Feleségét és gyermekeit azonban vele tanúsított alacsony viselkedésük miatt kénytelen örökségéből kizárni. Mélyen az áramló életbe nyúl bele P. de La Borne „Le Cité des âmes neuves“ című regényében. A Párisi diáknegyed életét jellemzi és azt a romboló hatást amit az ott uralkodó szellem a fiatal diákokra gyakorol. Az osztályharc és osztály kibékülés problémája talál művészi megtestesítést Geneviéve Duhamelet „La Dépossedée“ című regényében, míg Pierre Olivier „L’ Alouette de mer“ c. regényében a halásznép kemény életét festi élethű színekkel. ÚJ KÖNYVEK: LOUIS HERPEL: Catholiques, sommes nous Chrétiens. (Bloud et Gay kiadása. Páris.) KATOLIKUSOK, KERESZTÉNYEK VAGYUNK-E.? teszi fel a kérdést a szerző. Ezzel a nagyfontosságú kérdéssel sokszor foglalkozhatnának a kisebb és nagyobb keresztény egyesületek, amelyekben öntudattá idegződött az a felfogás, hogy kötelességük az idők változtával is ugyanaz maradt, mint az egyház tanításai, melyek sohasem változnak. Ez az a könyv a változott idők kötelességeire figyelmezteti a katolikus közösségeket és elébük tatja, mit kell tenniük, ha lényegükben is keresztények akarnak lenni, nem csak nevükben. A „V ART ET LES SAINTS“ illusztrációkkal díszített 5 frankos sorozatában legutóbb a ARMAND RASTOUL: SAINTE JEANNE D’ ARC, GEOFFROY DE GRANDMAISON: SAINT IGNACE DE LOYOLA ÉS CLAUDE CHAMPION: SAINTE ODILE című kötetei jelentek meg. Az egész világ ismeri és szereti ezt a választékos könyvsorozatot. Ennek a három szentnek rövidrefogott, kitűnő életrajzát is sokan fogják olvasni bizonyára és még többen fognak gyönyörködni azokban a kiválóan szép műmellékletekben, amelyekhez ezen szentek élete adta a régebbi és a modern művészeknek az ihletet. Egy-egy kötet 64 oldalnyi szöveget és 40-45 műmellékletet tartalmaz. SOMME THÉOLOGIQUE DE SAINT THOMAS D’AQUIN, LE MARIAGEAquinói Szent Tamás summáinak a házasságra vonatkozó részét párhuzamos francia és latin szövegekben magyarázatokkal közli P. L. Misseret C. P. Minden megtalálható ebben a kötetben, ami a házasságra mint intézményre és mint szentségre vonatkozik. Ugyancsak a házasság lényeges kellékei, a jegyesség, a házasság meghatározása, a beleegyezés stb. A fordító nagy gondot fordított a középkori és a mai szokások közötti eltérések megmagyarázására. A könyv Desclée et. C. Paris, rue Saint Sulpice kiadása. PAUL ARCHAMBAULT: SAINT FRANCOIS DE SALES. Archambault megmutatja azokat a veszélyeket, amelyeket Szalézi Szent Ferenc eszméinek túlságos szisztematizálásából származhatnak és a Bremond-Vincent féle ellentétes magyarázatokkal szemben a kiegyenlítő szerepet vállalja. Szerinte a kétféle magyarázat egymást kiegészíti. Librairie Lecoffre, J. Gabalda et fils. Paris. P. XAVIER, des Augustins de l’ Assomption: LA MER.VEILLEUSE VIE DE BERNADETTE, LA VOYANTE DE LOURDES. Aki csak elolvassa ennek a senkihez sem hasonlítható egyéniségnek az életét, az a könyv elolvasása után elmondhatja, hogy a Boldogasszony választottjáról mindent megtudott, amit csak megtudhatott. Megismeri az olvasó Bernadette családját, erényeit és hibáit, a gyermek ragyogó lelkét mely gyengéd és erőteljes egyszerre, szentségének sugárzó varázsát, örömeit és tépelődéseit a barlang előtt és a kolostorban és még sok mindent, ami ezt az életet oly érdekessé és tanulságossá teszi. A könyv P. Téqui, Páris kiadásában jelent meg. 29 ACADEMIA. A BELGA KATOLIKUS FIATALSÁG MOZGALMAI. Európaszerte elismert dolog, hogy szervezés terén a belga és a holland katolicizmus első helyen áll. Ezt annak lehet tulajdonítani, hogy itt ismerték fel elsősorban annak szükségességét, hogy megfelelő környezetbe kell hozni mindazokat a katolikusokat, akik az életben vallási dolgokban egyedül állnak és ismeretek híján gyakran tévutakra térnek. Az ilyenek számára élet és halál kérdése volt az olyan egyesületek létesítése, amelyek neki biztos támpontot adnak vallási és világnézeti téren. — Egészen természetes tehát, hogy először az ifjúságon kellett megkezdeni a munkát. A háború utáni évek mizériái ilyen kedvező talajnak bizonyultak, mert telve volt az ország — mint mindenütt máshol is — a középiskolákból kikerült ifjakkal, akik tanácstalanul álltak az élettel szemben és örömmel fogadták a segítő kart, amelyet ezek az alakuló szövetségek nekik nyújtottak. Főleg a jezsuiták és egynéhány világi pap kezdeményezték ezeket a megmozdulásokat és így magától értetődő, hogy a vezetés még mindig kezükben van. De az ifjúság maga sincsen iniciativa nélkül és ha ma az ilyen megmozdulások már fantasztikus számokkal tudnak dolgozni, az elsősorban magának az ifjúságnak érdeme. így az Association Catholique de la Jeunesse Relge (A. C. J. B.) több mint százezer tagot számlál úgyhogy a tíz éve még csak gyermekállapotban lévő szövetséget néhány éve már négy különböző szövetségre kellett osztani és az A. C. J. B. ma már csak gyűjtőfogalmát képzi a J. U. C. (Jeunesse Universitaire