Korunk Szava, 1932 (2. évfolyam, 1-21. szám)

1932-07-01 / 13-14. szám

keresethajhászása, mint öncél és a hatalomszerzés eszköze, a mindenféle szociális megkötöttségtől való teljes szabadság utáni törekvése, a kíméletlen versenylehetőségek követelése, — mindezt világosan és oktatóan, a bomladozó nemzeti renddel való össze­függésben és az embernek, mint puszta árucikknek kiemelésével rajzolja meg. Getzeny főerőssége — egyben a könyv legnagyobb értéke — a leíró részekben nyilvánul meg. A marxizmus történelem­­filozófiai és gazdasági tanainak megtárgyalása, a vallásos szocializ­mus áttekintése vagy az Egyháznak a szocializmushoz és a kapitalizmushoz való viszonyáról szóló fejezet, amelyben a pápának mindkét szociális enciklikáját az idők szavával való összefüggé­sében és ezáltal az idők követelményeihez való alkalmazkodásá­val együtt vázolja, szinte példányképei a tárgyilagos előadásnak, amely távoltartja magát az oda nem való értékelő ítéletmondástól. Getzeny a mai világgazdasági válság okát lényegében politikai tényezőkben látja. Az egyes államok iparának a háború folyamán és az azt követő első években való óriási mérvű fel­duzzadása, a balkáni, délamerikai, indiai és kínai hatalmas piacok elvesztése az ottani népek „felébredése“ következtében, amelynek következménye a nemzeti iparok megteremtése és ennek védelmére megszámlálhatatlan vámsorompók felállítása volt, a hadi adós­ságok és jóvátételek katasztrofális hatása a nemzetközi hitel­­rendszerre, ezek és nem annyira a kapitalista rendszer feltűnő hibái vezettek véleménye szerint napjaink válságához. Ennek ellenére ő is lehetségesnek tartja az őstermelés mamut­üzemeinek államosítását és elismeri a dolgozó népesség helyzetének igazság­talanságát és a privilegizált rétegeknek jogosulatlan befolyását a többi társadalmi osztályok létérdekei terén. Azonban jellemző ezeknek a kérdéseknek mai állásuk melletti bonyolultságára, hogy Getzeny könyvének azok a részei, amelyek a mai állapotok anali­zálásán felül a jövő számára utat akarnak kijelölni, feltűnően általánosságban mozognak. Amit a részletekre vonatkozóan mégis mond, az inkább vizionális, mint politikai szempontból történik, azaz inkább a jövő képét (mégpedig szövetkezeti és rendi elvek szerint berendezetten) rajzolja elénk a maga egészében, semmint utakat mutasson, amelyek kiindulópontja a mai helyzetből adódnék. Csakhogy az ilyen feladatok megoldásához a mai helyzet még túlságosan korai. ÚJ FRANCIA TÁRSADALMI REGÉNYEK. A francia könyv­piacon egész sora jelenik meg évente a társadalmi regényeknek, melyek a családi élet, a társadalmi rend és a politika problémáit tárgyalják. A „Dossiers de l’ Action populaire“ összefoglaló át­tekintést nyújt a 1931-es év ilyen irányú könyvtermeléséről. Első helyen kerül említésre René Bazin „Magnificat“ című műve. Bazin egyike a modern francia irodalom leg­egyénibb és legjelentősebb alakjainak, aki megrázó realizmussal tudja ecsetelni a jelenkor éle­tét és annak eltévelyedéseit. E regényébe egy ifjú lélek mélyére vilá­gít le, aki bár tudja, hogy papi pályára van elhivatva mégis egy nagy mennyasszonyi szerelem és szüleinek ellenállása által aka­dályoztatva érzi magát. Nehéz küzdelmek után Isten szava győz és a fiatal pap elhatározza, hogy életét a vörös külvárosok hit­­tagadottainak szenteli. Nagyon kényes Marguerite Perroy „Pour l’ Eternité“ című regényének tárgya. Egy fiatal leány a forradalom alatt feleségül megy egy külföldihez, akiről később kiderül, hogy pap. Mesterien rajzolja az ettől kiadódó lelkiismereti problémákat. A bűnös végül is megtalálja az utat a megtéréshez. Francois Mauriac „Le noeud de vipéres című regényében tükröt tart azok elé a katolikusok elé akik csak a szájukkal azok a meg nem élt erényekkel azonban botrányt okoznak. Könyvében egy hitetlen család­apáról ír, aki „jó katolikus“. Feleségét és gyerme­keit azonban vele tanúsított alacsony viselkedésük miatt kénytelen örökségéből kizárni. Mélyen az áramló életbe nyúl bele P. de La Borne „Le Cité des âmes neuves“ című regényében. A Párisi diáknegyed éle­tét jellemzi és azt a romboló hatást amit az ott uralkodó szellem a fiatal diákokra gyakorol. Az osztályharc és osztály kibékülés problémája talál művészi megtestesítést Geneviéve Duhamelet „La Dépossedée“ című regényében, míg Pierre Olivier „L’ Alouette de mer“ c. regényében a halásznép kemény életét festi élethű színekkel. ÚJ KÖNYVEK: LOUIS HERPEL: Catholiques, sommes­ nous Chrétiens. (Bloud et Gay kiadása. Páris.) KATOLIKUSOK, KERESZTÉNYEK VAGYUNK-E.? teszi fel a kérdést a szerző. Ezzel a nagyfontos­­ságú kérdéssel sokszor foglalkozhatnának a kisebb és nagyobb keresztény egyesületek, amelyekben öntudattá idegződött az a felfogás, hogy kötelességük az idők változtával is ugyanaz maradt, mint az egyház tanításai, melyek sohasem változnak. Ez az a könyv a változott idők kötelességeire figyelmezteti a katolikus közösségeket és elébük tatja, mit kell tenniük, ha lényegükben is keresztények akarnak lenni, nem csak nevükben. A „V ART ET LES SAINTS“ illusztrációkkal díszített 5 frankos sorozatában legutóbb a ARMAND RASTOUL: SAINTE JEANNE D’ ARC, GEOFFROY DE GRANDMAISON: SAINT IGNACE DE LOYOLA ÉS CLAUDE CHAMPION: SAINTE ODILE című kötetei jelentek meg. Az egész világ ismeri és szereti ezt a választékos könyvsorozatot. Ennek a három szentnek rövidrefo­­gott, kitűnő életrajzát is sokan fogják olvasni bizonyára és még többen fognak gyönyörködni azokban a kiválóan szép műmellék­letekben, amelyekhez ezen szentek élete adta a régebbi és a modern művészeknek az ihletet. Egy-egy kötet 64 oldalnyi szö­veget és 40-45 műmellékletet tartalmaz. SOMME THÉOLOGIQUE DE SAINT THOMAS D’AQUIN, LE MARIAGEA­quinói Szent Tamás summáinak a házasságra vonatkozó részét párhuzamos francia és latin szövegekben magya­rázatokkal közli P. L. Misseret C. P. Minden megtalálható ebben a kötetben, ami a házasságra mint intézményre és mint szentségre vonatkozik. Ugyancsak a házasság lényeges kellékei, a jegyesség, a házasság meghatáro­zása, a beleegyezés stb. A fordító nagy gondot fordított a közép­kori és a mai szokások közötti eltérések megmagyarázására. A könyv Desclée et. C. Paris, rue Saint Sulpice kiadása. PAUL ARCHAMBAULT: SAINT FRANCOIS DE SALES. Archambault megmutatja azokat a veszélyeket, amelyeket Szalézi Szent Ferenc eszméinek túlságos szisztematizálásából származ­hatnak és a Bremond-Vincent féle ellentétes magyarázatokkal szemben a kiegyenlítő szerepet vállalja. Szerinte a kétféle magya­rázat egymást kiegészíti. Librairie Lecoffre, J. Gabalda et fils. Paris. P. XAVIER, des Augustins de l’ Assomption: LA MER.­VEILLEUSE VIE DE BERNADETTE, LA VOYANTE DE LOUR­­DES. Aki csak elolvassa ennek a senkihez sem hasonlítható egyé­niségnek az életét, az a könyv elolvasása után elmondhatja, hogy a Boldogasszony választottjáról mindent megtudott, amit csak megtudhatott. Megismeri az olvasó Bernadette családját, erényeit és hibáit, a gyermek ragyogó lelkét mely gyengéd és erőteljes egyszerre, szentségének sugárzó varázsát, örömeit és tépelődéseit a barlang előtt és a kolostorban és még sok mindent, ami ezt az életet oly érdekessé és tanulságossá teszi. A könyv P. Téqui, Páris­ kiadásában jelent meg. 29 ACADEMIA. A BELGA KATOLIKUS FIATALSÁG MOZGALMAI. Európaszerte elismert dolog, hogy szervezés terén a belga és a holland katolicizmus első helyen áll. Ezt annak lehet tulaj­donítani, hogy itt ismerték fel elsősorban annak szükségességét, hogy megfelelő környezetbe kell hozni mindazokat a katolikuso­kat, akik az életben vallási dolgokban egyedül állnak és ismere­tek híján gyakran tévutakra térnek. Az ilyenek számára élet és halál kérdése volt az olyan egyesületek létesítése, amelyek neki biztos támpontot adnak vallási és világnézeti téren. — Egészen természetes tehát, hogy először az ifjúságon kellett megkezdeni a munkát. A háború utáni évek mizériái ilyen kedvező talajnak bizonyultak, mert telve volt az ország — mint mindenütt máshol is — a középiskolákból kikerült ifjakkal, akik tanácstalanul álltak az élettel szemben és örömmel fogadták a segítő kart, amelyet ezek az alakuló szövetségek nekik nyújtottak. Főleg a jezsuiták és egynéhány világi pap kezdeményezték ezeket a megmozduláso­kat és így magától értetődő, hogy a vezetés még mindig kezük­ben van. De az ifjúság maga sincsen iniciativa nélkül és ha ma az ilyen megmozdulások már fantasztikus számokkal tudnak dol­gozni, az elsősorban magának az ifjúságnak érdeme. így az Association Catholique de la Jeunesse Relge (A. C. J. B.) több mint százezer tagot számlál úgyhogy a tíz éve még csak gyermekállapotban lévő szövetséget néhány éve már négy különböző szövetségre kellett osztani és az A. C. J. B. ma már csak gyűjtőfogalmát képzi a J. U. C. (Jeunesse Universitaire

Next