Korunk, 1928. január-június (3. évfolyam, 1-6. szám)
1928 / 4. szám - SZEMLE
320Disputa magánjog értelmében sajátítják ki és ezáltal véli megmagyarázni a feudalizmus és a kapitalizmus közötti elvi különbséget. Ha ilyen módon húzzuk meg a válaszfalat a kapitalizmus és a feudalizmus között, akkor világos, hogy a mai társadalmi berendezkedés kapitalizmus, de én a Korunkban éppen azért írtam a szóban forgó két tanulmányom, hogy megmutassam, hogy a megkülönböztetésnek ez a régi módja teljesen meddő és csak arra jó, hogy konfúziót támasszon. Az eddigi szokással ellentétben nem jogtörténelmi, hanem közgazdaságtani kritériumok alapján határoztam meg a különbséget a feudalizmus és a kapitalizmus között. A jogtörténelmi kritériumoknak közgazdaságiakkal való felcserélése arra jó, hogy kidomborítsuk a feudalizmus és a kapitalizmus latens és manifesztális tartalmai közötti különbséget. A jogtörténelmi kritériumok alapján a feudalizmus és kapitalizmus manifesztális tartalmát, a közgazdasági kritériumok alapján pedig ezek latens tartalmát jelöljük meg. Fáskerti között és köztem a félreértést — amely természetesen csak az ő részéről áll fenn — az okozta, hogy a feudalizmus és kapitalizmus alatt én azok latens tartalmát értettem, ő azonban azok manifesztális tartalmát értette. A jogtörténelmi kritériumok értelmében természetesen teljesen igaza van Fásskerti Tibornak, mert manifesztális tartalmára nézve a mai társadalom kapitalizmus. De én éppen a mai társadalom rejtett, vagyis latens feudális tartalmát domborítottam ki és annak az óriási előnyét mutattam meg, ha a kapitalizmus és feudalizmus manifesztális tartalmai mellett — vagy velük szemben — latens tartalmait is meglátjuk. Ez gyakorlati szempontból azért fontos, mert a jelenlegi társadalom összes aktuális gazdasági problémáit kizárólag a latens és manifesztális tartalmak közötti különbség teszi ki. A feudalizmus és kapitalizmus új definíciója — mint minden definicó és minden elnevezés — természetesen önkényes, de azt hiszem, hogy a tisztánlátásnak előnyére van, mert a feudalizmusnak csakugyan az a lényege, hogy a politikai eszközön alapszik és nem az, hogy a föld elidegeníthetetlen, amint a rabszolgák eladhatók-e, vagy sem. Vélekedjék bárki a közgazdasági kritériumok és a latens tartalmak felállításának célszerűségéről, amint akar, de egyet nem vonhat kétségbe: a politikai és gazdasági eszköz közötti ellentétet és azt, hogy a kapitalizmus teljes kifejlődése és evvel a kollektivizmus alapos és szolid lehetősége csakis azoknak a tényezőknek az eltakarítása révén lehetséges, amelyeket feudális gátlásoknak neveztem. A dogmatikus marxistáknak természetesen azért kellemetlen az általam felvetett terminológia, mert azokat a tényeket domborítja ki, amelyekről ők nem akarnak tudni. A manifesztális tartalmak azok, amelyekbe a társadalmi tudat belekapaszkodik, hogy a latens tartalmakat ne kelljen meglátnia és így Fáskerti hozzászólása frappáns bizonyítéka атак, hogy a „manifesztális“ és „latens“ tartalmak szembeállítása mennyire helytálló. (Berlin) Bálint László