Korunk 1963 (22. évfolyam)
1963 / 1. szám - FODOR LÁSZLÓ: Grivica hősi szelleme
FODOR LÁSZLÓ Grivica hősi szelleme Három évtizede annak, hogy Grivicán és a Prahova völgyében, nemzeti és nemzetközi síkon egyaránt történelmi jelentőségű forradalmi harcok lobbantak lángra. E harcokat az illegális Romániai Kommunista Párt szervezte és vezette a Központi Akcióbizottság révén, amelynek élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs állt. Az 1933. január-februári események szorosan összefüggnek azzal a válsággal, amely 1929—1933 között alapjaiban rázkódtatta meg a kapitalista rendszer gazdasági életét. Az egész tőkés világot átfogó gazdasági válság súlyosan érintette a burzsoá földesúri Romániát is. A válság romboló erejét fokozta az a tény, hogy hazánk függő helyzetben volt a nyugati imperialista államoktól, s hogy gazdaságát feudális maradványok is terhelték. Romániában az ipari válság erős mezőgazdasági válsággal fonódott egybe, amelyet mélyített az agrárkérdés megoldatlansága. Az ipari termelés 1932-ben jutott mélypontra. Az üzemek, bányák kapacitásának kihasználása erősen hanyatlott. Számos gyár részlegesen, mások teljesen be is szüntették működésüket. A válság éveiben a munkások bérének vásárlóereje nagymértékben csökkent. Még a hivatalos adatok is, amelyek takargatni igyekeztek a válságot, kénytelenek elismerni, hogy a munkások névleges bére 1933- ban 36,9%-kal volt kevesebb, mint 1929-ben (Enciclopedia: Rominiei IV. 933). 1933-ban Bukarestben 36, Kolozsvárott 33, Temesvárott 41, Iași-ban 56%-kal csökkent a bérek vásárlóereje 1913-hoz viszonyítva (Anuarul Statistic al Rominiei pe 1933. 212 és 236.). A bérek állandó csökkenését a munkanap meghosszabbítása követte. Míg egyes vállalatok becsukták kapuikat, mások pedig csak néhány napot dolgoztak hetenként, a tőkések állandóan növelték a munkanap hosszát. Gyakorivá vált a 12—14, sőt a 15 órás munkanap is. A mezőgazdaságban a termékek árának zuhanása katasztrofális méreteket öltött, és a bevetett területek jelentősen csökkentek. A városi dolgozó tömegek bérük nagymértékű csökkentése következtében a szükséges mezőgazdasági termékeknek csak csekély részét vásárolhatták meg. Ennek következtében a parasztság amúgy is csekély jövedelme szinte semmivé vált. A dolgozó parasztság elnyomorodása folytán nem volt képes megfizetni az állandóan emelt adókat. 3