Korunk 1967 (26. évfolyam)
1967 / 10. szám - TÉKA - Sociologia dezvoltării - Csokonai Vitéz Mihály: Összes versei
téka Sociologia dezvoltării A Politikai Könyvkiadó Teorie şi metodă în ştiinţele sociale (Elmélet és módszer a társadalomtudományokban) sorozatának IV. kötete hazánk képviselőinek az 1966-os eviani (Franciaország) nemzetközi szociológiai kongresszuson előterjesztett jelentéseit tartalmazza. Elméleti és gyakorlati szociológiai kutatásaink állapotának egyik tükre, nemzetközi fórumon is láttatta társadalomtudományi foglalatosságaink jellemzőit. A Kiadó előszavában ígéri, hogy a sorozat következő kötetében „reprezentatív válogatást“ közöl más országok küldötteinek eviani előterjesztéseiből is. (Editura politică, 1967.) Csokonai Vitéz Mihály összes versei A Lilla-dalok halhatatlan költőjének összes verseit tartalmazó kötet nem egyszerű utánközlése a megelőző 1956-os és 1960-as kiadásoknak. Újat ad kiállításának művészi ízlésével, Hincz Gyula grafikusművész húsz rajzával — mindazoknak, akik szeretik és méltányolják a szép könyvet. S újat tud adni az irodalomkutatónak is. A Vargha Balázs gondozta kiadás ugyanis hasznosítja az utolsó évek Csokonaifilológiájának eredményeit, sőt azokkal meg nem elégedve maga is hozzájárul néhány szerzőségi, szöveghitelességi kérdés pontosabb tisztázásához. A kötet különben időrendi sorrendben tartalmazza a költő összes eredeti verseit, majd a zsengéket, a latin nyelven írott verseket, a fordításokat-átdolgozásokat, s függelékként közli Csokonainak köteteihez írott élőbeszédeit és az egykori kötetek tartalomjegyzékét is. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967.) termelőszövetkezeti tag, akinek önálló „régészeti kutatásairól“ legutóbb a párt- és államvezetők Brassó tartományi látogatásának alkalmával Ceauşescu elvtárs is említést tett. A nevét nem jelöli meg a beszéd, de nemcsak Maksán ismerik, ahol a szövetkezeti székház egyik sarka tele van az általa gyűjtött különféle tárgyakkal, hanem ismeretlenül is ismerőssé lett szerte az országban. Szülőföldje történelmi múltjának eseményei és tárgyai iránt tanúsított érdeklődésével kétségtelenül nem az egyedüli. Időszerű igényt kielégítve egyben nemes hagyomány folytatására is vállalkozik ez a kiadvány. Nevében az 1845—1848 között Balcescu és Laurian szerkesztette Magazinul istoric pentru Daciára emlékeztet. E folyóirat a román történelmi múlt iránt akkor még csak egy szűk értelmiségi körben mutatkozó érdeklődést kívánt kielégíteni, és a maga korában haladó történelmi szemlélettel tárta fel a román nép múltjának nem egy döntő jelentőségű eseményét, szellemileg előkészítve az olyan nagy történelmi fordulatokat, mint 1848 és az 1859-es Egyesülés. Az akkori viszonyok között Balcescu és Laurian folyóiratának rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, alig kétháromszáz előfizetőhöz szólhatott. Ma az új Magazinul istoric magas példányszáma ellenére is órák alatt elfogy, s az olvasóknak Balcescu által nem is álmodott sokaságához jut el, akiknek igényét és érdeklődését formájában és jellegében egyaránt kielégíti. Az egykori tudományos folyóirat utóda ma a történelem iránt érdeklődő közönség széles rétegeihez szól, de ez legfeljebb az anyag jellegét határozza meg. A népszerűsítő forma — s az egyes anyagok feldolgozásában nagy szerepet kapó dokumentáris jelleg — a nélkülözhetetlen tudományos igényességgel párosul. „A tudományos történetírást — szögezte le mintegy programként a beköszöntő cikk — az teszi érdekessé, hogy objektíven, az igazságnak megfelelően mutatja be és helyesen értékeli az eseményeket és tényeket, oly módon, hogy tükröződjék benne a nép tudomása önmagáról, és felölelje annak élet- és harci tapasztalatait.“ Amint az eddig megjelent számok bizonyítják, a szerkesztőség tudatosan végzi munkáját. Az olyan írások, mint a dákok történelmének egy korai szakaszát idéző Histria és Burebista, a középkori román történelem neves személyiségeiről szóló és európai kapcsolataikat feltáró cikkek (P. P. Panaitescu, ro, Mircea Voievod; Un prinţ valah pe drumurile Europei; Acei Daci care vorbesc limba latină), Ştefan Pascu professzornak Horea intellektuális arcképét megrajzoló írása vagy a Kommunista Párt illegalitásban és augusztus 23 küszöbén vívott harcait idéző cikkek (Nicolae Goldberger tanulmánya, valamint a Constantin Pirvulescu és Ştefan Voitec közreműködésével készített interjú a Munkás Egységfront létrehozásáról) kétségtelenül az olvasók széles rétegeinek érdeklődésére tarthatnak számot. De a lap számára fontos az az érdeklődés is, amelylyel más népek — szomszédos és messze távoli földek lakói — múltja felé fordul, „tisztában lévén azzal, milyen jelentősége van a történettudománynak a népek kölcsönös megismertetése, egymáshoz közelí