Korunk 1969 (28. évfolyam)
1969 / 1. szám - TÉKA - Autóbusz és iguána. Mai amerikai elbeszélők - Petru Maior: Scrisori şi documente inedite
ben vagy piros, zöld, kék, lila selyem-bársony kötésben aranyozott, ezüst, zománcdíszes veretekkel, csatokkal“. Címerrel a corvinákat Ugoleto látta el, az akkori kor divatja szerint mintegy a tulajdonos ex libriseként azokra is címert festetett, amelyeken eredetileg nem volt. A corvinák mintegy negyedének címerfestőjét és díszítőjét a szakirodalom „Mátyás király első címerfestő“-jének nevezte el. További 25 fennmaradt corvinában egy másik címerfestő stílusa is felismerhető. A polcokon a könyveket a por ellen színes-aranyos szövésű függönyök védték. A polcokra ki nem állított kódexeket a polcok alatt álló, zárt szekrényekbe helyezték el. A teremben az olvasók háromlábú székeken ülve tanulmányozhatták a műveket. A legtöbb könyv vásárlási helye Olaszország volt. A szakkutatás azonban joggal állítja, hogy a könyvtár részére Budán is másoltak és festettek könyveket. Noha erről egyetlen kolofon sem tanúskodik, mégis a humanista Oláh Miklós megemlékezése e tekintetben minden kétséget kizár: „Hallottam elődeimtől — írja az érsek —, hogy Mátyás király, amíg élt, mindig mintegy 30 írnokot foglalkoztatott, akik közül én az ő halála után többet ismertem... Vezetőjük volt a dalmát Felix Ragusanus, akit mint öregembert magam is ismertem...“ A corvinák eredetileg selyem-, bársony- vagy bőrkötésben készültek, és közülük a bőr bizonyult a legidőtállóbbnak. A kötéstáblákba először vaknyomással a budai könyvkötő műhely matricáinak sorozatát nyomták be, majd az így nyert mintázat egy részét aranyozással díszítették. A táblákon gyakori Mátyás címere. A selyem- és bársonykötésű könyvek lapjainak élét aranyozással és színes virágokkal ékesítették, de gyakran az aranyozásnak saját mintája is van (poncolás). A kézzel írott kódexek esetében a scriptor, a másoló először finom vonalakkal kijelölte a pergamenen a szövegtükör határát, majd hasonló módon megvonalazta a sorokat, és mindezt bizonyos hagyományos előírások, esztétikai követelmények, a szöveg hoszszúsága és a könyv nagysága szerint végezte. A betű formája, amellyel az így előkészített lapokat telerózta, korok szerint változott. A corvinák betűtípusa rendszerint az Olaszországban kialakított ún. „humanista antiqua“ és a „humanista gotico-antiqua“, de megtalálhatók bennük az összes jellegzetes írástípusok. A corvinák másolóinak — legalább részben — a nevét is tudjuk. Ugoleto Firenzében, a már említett költői ihletettségű Naldo Naldit bízta meg a könyvtár számára dolgozó négy scriptor ellenőrzésével. Az ismertebbek között szerepel Petrus Cennius, Antonio Sinibaldi, Ioannes Marcus Cynicus és mások. A könyvek díszítését gyakran maguk a másolók végezték el, de ez a feladat inkább az ún. illuminátorokra hárult. Mivel fő törekvésük a változatosság volt, hiszen a reneszánsz művészetnek ez az egyik alapvonása, azért nincsen két díszített lap, amely teljesen egyforma volna. A motívumok fő forrása rész téka seit olyan rokonszenvesen emberinek ábrázolja, hogy mindvégig fenn tudja tartani érdeklődésünket a cselekmény iránt. A Nagyszalontán született s New Yorkban élő ősz író hű maradt hajdani önmagához; már-már bestseller igényű regénytrilógiát tett olvasói asztalára. (Fórum, 1967— 1968.) Autóbusz és iguána Mai amerikai elbeszélők 23 mai amerikai író 23 novelláját kapja kézhez az olvasó. Köztük néhány már nálunk is ismert, megszeretett író: John Updike, Truman Capote, Jack Kerouac, Tennessee Williams. 23 novella, ugyanannyi színfolt a mai amerikai világból, különös világ, szorongással, feszültséggel, féktelenséggel, de néhol költészettel teljes is. A hétköznapibb történetektől a nosztalgikus tájakig, a már-már romantikus mesékig, az együgyűek világától a féktelen, de tisztalelkű beatekig és széltoló fiatalokig terjed a témák és hősök skálája. A novellák művészi értékét rangjelzi, hogy — amint az életrajzi jegyzetekből megtudhatjuk — az amerikai irodalom leghaladóbb, legjobb, világsikereket aratott és díjakat nyert íróinak műveiből állt össze ez a válogatás. (Európa, 1968.) Petru Maior 123 Scrisori şi documente inedite Nicolae Albu gyűjtötte össze, rendezte sajtó alá és látta el bevezetéssel az Erdélyi Iskola egyik jeles képviselője, Petru Maior kiadatlan leveleit és a rá vonatkozó történeti okmányokat 1785-től 1809-ig. A bevezetőben a kiadó helyesbít több Petru Maior életével kapcsolatos hibás adatot. Kimutat