Korunk 1969 (28. évfolyam)
1969 / 3. szám - TÉKA - Sükösd Mihály: A kívülálló - Kányádi Sándor: Függőleges lovak
hogy megismertesse a társadalmi fejlődés jellemzőit, és elősegítse az ember általános orientációját, társadalmi magatartásának kialakítását, tudományos tanulmányozása pedig feltárja a történelmi-társadalmi élet mechanizmusait, amelyeknek megismerése és helyes alkalmazása elengedhetetlen feltétele az új társadalom felépítésének. Radu Florian tanulmánya e kettős célkitűzésre épül: egyrészt a filozófia magaslatáról vizsgálja az ember, a társadalom és történelem lényegét, másrészt pedig az elméleti szociológia és a politikum látószögéből kívánja elemezni a jelenkor társadalmi fejlődésének folyamatát. Ebben az értelemben a szerző úttörő munkát végez: a hazai marxista szakirodalomban elsőként veti fel és elemzi több szempontból is a történelem értelmének és irányának a kérdését. Az olvasó figyelmét elsősorban a vállalkozás tematikai méretei ragadják meg. A különben nem nagy terjedelmű könyv felölelni igyekszik a történelmi materializmus, illetőleg a történelem- és társadalomfilozófia problémakörét, majd a szociológia, a politika és a tudományos szocializmus fő tartalmát. Külön fejezetben taglalja a filozófiai és politikai antropológia kérdéseit is. A szerző ez alkalommal nem foglalkozik külön e tudományágak tárgyának meghatározásával és körvonalaik elhatárolásával, hanem tartalmukat kifejtve, a gyakorlatban alkalmazva mutatja be régebbi írásaiból már ismert, sok tekintetben eredeti elképzeléseit. Ezek közül feltétlenül figyelemre méltó a történelmi materializmusnak a szociológiától való elhatárolása, amelyet a szerző a hazai szakirodalmunkban folyó vita során elsőként hangoztatott, és amelynek gyakorlati következtetéseit — legalábbis fő vonásaiban — e munkájában fejti ki. A történelem általános jellemzését Radu Florian a következő címszavakra építi: társadalmi valóság; társadalmi mozgás, vagyis történelem; a történelem iránya és dialektikája. Az elemzés központjába az emberi tevékenység kategóriáját helyezi, és a tudatosan végzett termelő- és alkotó tevékenységben jelöli meg az ember, a társadalmi valóság és a történelem lényegét, fő tartalmát. Mivel a céltudatos tevékenység tette az embert emberré, a termelés és az alkotás határozza meg sajátos létezési módját, az emberi lét értelmét és irányát. Az emberi valóság, vagyis a társadalom nem más, mint a különböző területeken végzett társadalmi tevékenység összessége, amely egységes rendszerbe, organizmusba szerveződik, és amelynek létezését, valamint fejlődését az egyes, alrendszereket alkotó tevékenységi területek között levő összefüggések határozzák meg. A társadalom mozgása, vagyis a történelem, annak a rendszernek a megnyilvánulási módja, amelynek révén az emberek saját életüket megszervezik. A történelemnek nincsen célja — minden célkitűzés szükségszerűen véges — és nincsenek határai, de van értelme és iránya: a tudatosan végzett termelő- és alkotó tevékenység, amely a társadalom fejlődésének általános színvonalában ölt testet. A társadalmi haladás kifejeződik elsősorban a termelőmód fejlődésében; a társadalom ezzel mindjobban kiszabadítja magát téka Bárczi Géza akadémikus irányításával a magyar nyelvtudomány legjobb szakemberei vettek részt: Benkő Loránd, Deme László, Imre Samu, Kálmán Béla, Kázmér Miklós, Keresztes Kálmán, Lőrincze Lajos, Végh József. A gyűjtőmunka ideje alatt 1162 címszavas, a legfontosabb hang- és alaktani sajátságokat, jól megválogatott szókincset magába foglaló kérdőívvel a gyűjtők csaknem 400 helység, kutatópont nyelvjárását rögzítették. A kutatópontok között 328 magyarországi, 424 ausztriai és szovjetunióbeli, 26 csehszlovákiai, 12 jugoszláviai, 22 romániai helység található. A hat kötetre tervezett munkának a múlt év őszén megjelentetett I. kötete 192 térképlapból áll, anyaga a mezőgazdaságra vonatkozó legfontosabb szavak gyűjteménye_ (Akadémiai Kiadó, 1968.) Sükösd Mihály A kívülálló Esszéistaként ismertük, becsültük inkább Sükösd Mihályt, noha néhány évvel ezelőtt a fiatal írók Visszhang című antológiájában érdekes, jó elbeszéléssel szerepelt, majd egy regényét is olvashattuk (Fától fáig). Az esszéírói rangját azonban most, e kötet három kisregényével, különösen pedig a címadó művel érte el a szépprózában is. A kívülálló több, mint ígéret, az 1919- es történet dokumentum és fikció mesteri keverésével az új magyar epika élvonalbeli, korszerű teljesítménye. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968.) Kányádi Sándor Függőleges lovak Mit jelent ez a különöseim? És éppen egy Kányádiverskötet fedőlapján?! A mai