Korunk 1971 (30. évfolyam)
1971 / 4. szám - LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ - DOMOKOS SÁMUEL: Costa Carei Petőfi-fordításairól - SÜTŐ-NAGY LÁSZLÓ: A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez
kerében döntötte ki cseperedő ültetvényünket. Isackal egyetértésben végzett munkánk az idők folyamán ugyanis több hajtást hozott. Ilyenek voltak természetesen a kérdésről magáról szóló, román és magyar írók, újságírók, publicisták tollából megjelent cikkek, de irodalmi szempontból sokat jelentettek az egyre népszerűbb versfordítások. Ezen irodalmi vonatkozások mellett különösképp meg kell emlékeznünk egy sokat ígérő közös közéleti tevékenységünkről. Isac támogatása s nemegyszer az általa javasolt fiatal román írók, költők írásainak megjelentetése mellett egy másik irányú román—magyar közeledési munkánkról is számot kell adnunk. Ezt egészen véletlenül 1937 elején A Duna ígérete címmel az Erdélyi Szemle első számában megjelent cikkem vezette be s Bányai Károlynak a 2. számban hozzáfűzött reflexiói szélesítették annyira ki, hogy előbb Silviu Dragomir kolozsvári egyetemi tanár, majd kisebbségi miniszter véleményét is megszólaltatták. Bányai Károly, aki egyébként a polgári életben a Mózes Károly nevet viselte, összeköttetései révén megnyerte akciónknak Virgil Nistor ügyvédet is, aki széles körű hullámzást indított el mind a magyar, mind a román társadalmi életben. Elannyira, hogy az Erdélyi Szemle 1937. 2. és 1938. 1. számában Dragomirnak két nyilatkozata, később a lap 1938. 5. számában egy sugalmazott és jóváhagyott kisebbségpolitikai cikk jelent meg. Ezek a reformtörekvések az 1938. 6. számban újabb Nistor-cikket eredményeznek, s ugyanakkor a román ügyvéd-publicistának egy magyar szerző címére küldött válaszát is. Az Erdélyi Szemle megindult cikksorozata megnyerte az ifjúság rokonszenvét, s hatása alatt általános diákkonferenciát hívtak össze a kolozsvári unitárius kollégium dísztermébe. Előadónak magát Virgil Nistort kérték fel. Részt vettek a meghívott ifjúsági szervezetek képviselői is, akik az idősebb nemzedékek részéről öszszegyűlt érdeklődők mellett több felszólalásban adtak hangot a magyarság elgondolásainak. Nistor előadó őszinte, nyílt válaszokat adott az elhangzó kérdésekre, ötletekre. Az előadás visszhangot keltett a napilapokban s Erdély egész magyar társadalmában. Mint érdekességet kell még elkönyvelnünk a már említett 1938. 5. számban elhangzott előzetes híradást, amely egy közelebbről meginduló román— magyar társaság szervezkedését jelenti be, s amely az eddig elhangzott cikkek és vélemények környezetében joggal tételezi fel kezdeményezőül a Silviu Dragomir, Virgil Nistor és Bányai Károly képviselte megmozdulást. Érdemesnek tartottam beszámolni erről a nem jelentéktelennek látszó mozgalomról, amely az Emil Isac és mások képviselte irodalmi vonal mellett már sajátos nemzetiségpolitikai tervről tesz tanúságot. Budapest, 1971. március Sütő-Nagy László író HELYREIGAZÍTÁS. 1971. 3. számunkban Szemlér Ferenc Út az Enciklopédiához című írásának utolsó előtti bekezdésében, a 432. lapon az alulról számított 7—8. sor helyesen így olvasandó: „...törvényeket tartalmazta volna. Azt hiszem, hogy az 1940. augusztus 17-én kelt utolsó levelében .. .“ Ugyanezen szám 477. lapján a Téka-rovatban a „Majd a szabadság békessége is eljön ...“ című könyv szerzőjének a neve: Mózes Huba. întreprinderea Poligrafică Cluj, str. Brassai nr. 5 — 7. 3214/1971 42101