Korunk 1971 (30. évfolyam)

1971 / 4. szám - LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ - DOMOKOS SÁMUEL: Costa Carei Petőfi-fordításairól - SÜTŐ-NAGY LÁSZLÓ: A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez

kerében döntötte ki cseperedő ültetvényünket. Isackal egyetértésben végzett mun­kánk az idők folyamán ugyanis több hajtást hozott. Ilyenek voltak természetesen a kérdésről magáról szóló, román és magyar írók, újságírók, publicisták tollából megjelent cikkek, de irodalmi szempontból sokat jelentettek az egyre népszerűbb versfordítások. Ezen irodalmi vonatkozások mellett különösképp meg kell emlé­keznünk egy sokat ígérő közös közéleti tevékenységünkről. Isac támogatása s nemegyszer az általa javasolt fiatal román írók, költők írá­sainak megjelentetése mellett egy másik irányú román—magyar közeledési mun­kánkról is számot kell adnunk. Ezt egészen véletlenül 1937 elején A Duna ígérete címmel az Erdélyi Szemle első számában megjelent cikkem vezette be s Bányai Károlynak a 2. számban hozzáfűzött reflexiói szélesítették annyira ki, hogy előbb Silviu Dragomir kolozsvári egyetemi tanár, majd kisebbségi miniszter véleményét is megszólaltatták. Bányai Károly, aki egyébként a polgári életben a Mózes Károly nevet viselte, összeköttetései révén megnyerte akciónknak Virgil Nistor ügyvédet is, aki széles körű hullámzást indított el mind a magyar, mind a román társadalmi életben. Elannyira, hogy az Erdélyi Szemle 1937. 2. és 1938. 1. számában Drago­­mirnak két nyilatkozata, később a lap 1938. 5. számában egy sugalmazott és jóvá­hagyott kisebbségpolitikai cikk jelent meg. Ezek a reformtörekvések az 1938. 6. számban újabb Nistor-cikket eredményeznek, s ugyanakkor a román ügyvéd-publi­cistának egy magyar szerző címére küldött válaszát is. Az Erdélyi Szemle megindult cikksorozata megnyerte az ifjúság rokonszenvét, s hatása alatt általános diákkonferenciát hívtak össze a kolozsvári unitárius kollé­gium dísztermébe. Előadónak magát Virgil Nistort kérték fel. Részt vettek a meg­hívott ifjúsági szervezetek képviselői is, akik az idősebb nemzedékek részéről ösz­­szegyűlt érdeklődők mellett több felszólalásban adtak hangot a magyarság elgon­dolásainak. Nistor előadó őszinte, nyílt válaszokat adott az elhangzó kérdésekre, ötletekre. Az előadás visszhangot keltett a napilapokban s Erdély egész magyar társadalmában. Mint érdekességet kell még elkönyvelnünk a már említett 1938. 5. számban elhangzott előzetes híradást, amely egy közelebbről meginduló román— magyar társaság szervezkedését jelenti be, s amely az eddig elhangzott cikkek és vélemények környezetében joggal tételezi fel kezdeményezőül a Silviu Dragomir, Virgil Nistor és Bányai Károly képviselte megmozdulást. Érdemesnek tartottam beszámolni erről a nem jelentéktelennek látszó mozga­lomról, amely az Emil Isac és mások képviselte irodalmi vonal mellett már sajátos nemzetiségpolitikai tervről tesz tanúságot. Budapest, 1971. március Sütő-Nagy László író HELYREIGAZÍTÁS. 1971. 3. számunkban Szemlér Ferenc Út az Enciklopédiá­hoz című írásának utolsó előtti bekezdésében, a 432. lapon az alulról számított 7—8. sor helyesen így olvasandó: „...törvényeket tartalmazta volna. Azt hiszem, hogy az 1940. augusztus 17-én kelt utolsó levelében .. .“ Ugyanezen szám 477. lapján a Téka-rovatban a „Majd a szabadság békessége is eljön ...“ című könyv szerzőjének a neve: Mózes Huba. întreprinderea Poligrafică Cluj, str. Brassai nr. 5 — 7. 3214/1971 42101

Next