Korunk 1971 (30. évfolyam)
1971 / 12. szám - TÉKA - Pál Balázs: Kós Károly - Theodore Dreiser: Carrie drágám
11 versére emlékeztetve, Csokonai unokájának vallja 100. őt magát („Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam“). Az életreszóló Csokonai-élmény kézzelfogható sikerül ily módon jellemezniezonyítékai ezek. Az irodalomtörténeti kutatásnak pársoros írásaiban, de végső azonban nemcsak az élmények mélységét, hanem soron Molter Károlyt is új él- forrásait is fel kell tárnia, s ez gyakran csak apródaláról ismeri meg az olvasó-lékos, több területre kiterjedő kutatás eredményeközönség. (Kriterion, 1971.) képpen valósulhat meg. Az Adyt ért Csokonai-hatás egyik részletkérdését tárgyaló írásom talán figyelmeztet arra, mennyire fontos lenne az irodalom- Pál Balázs történeti kutatást — íróinkat ért hatások forrásait keresve — összekapcsolni iskolatörténeti kutatások- Kós Károly kal, egy-egy korszak tankönyveinek, tanterveinek alapos vizsgálatával. A Major Máté szerkesztésében megjelenő nemzetközi * Architektúra-sorozat legújabb számaként 37 művészi felvé- Ady első figyelemre méltó, Csokonairól szóló írátelen mutatja be ez a kötet ma a század eleji Csokonai-centenárium alkalmából az immár nyolcvannyolcadik született meg (Csokonai Vitéz Mihály: Budapesti életévébe lépett író-építész Ia- Napló, 1905. május 21). Ekkor említi először Csokolátosan népi-történelmi műalanait mint irodalmi ősét, a már előbb felfedezett hotásait, grafikáját, terveit, Tolnai és Vajda mellett. Az 1905-ös Csokonai-ünnepépületeit. A könyv szerkesztője mégek ráirányították Ady figyelmét a XVIII. század bevezető tanulmányában a legnagyobb magyar költőjére, azonban sem akkori Lechner-féle stílromantikán cikkeinek megszületése, sem megfogalmazott s a sétúljutott „magyar szecesszió“ többiekben részletesen kifejtett, Csokonaival kapcsoépítészeti forradalmát ismerte- latos nézetei (A magyar Pimodán. Nyugat, 1908; itt a források közt szerepel A költői nyelv és Csokonai. Nyugat, 1910; Van-e Debreczeni Lászlónak a Ko- magyar nyelv? Nyugat, 1910) nem magyarázhatók ránk hasábjain megjelent e- pusztán csak az ünnepségekkel. Cikkeinek megszülemtése is, kiemelve Kószületését tekinthetjük ugyan alkalminak, a 100 éve foly építészetében egyfelől a halott költő iránti rajongását — nem. szerkezet és a funkció logika- Ennek alapjait keresve vissza kell nyúlnunk jót, másfelől a formák és fő- diákkorába. Bóka László, Ady pályakezdésével feglyletek gazdagítását a tektonilalkozva, a Csokonai iránt megnyilvánuló, fenntartói elemek plasztikájával. A táj nélküli rokonszenvet az érmindszenti iskola padbemutatott szemléleti anyagjaiig vezeti vissza, aláhúzva műveltségük alapjainak bán örömmel látjuk a sztánai azonosságát, a Kórodi-biblia és Szenczi Molnár Al„Varjuvár“ tervét és magát az kért zsoltárainak ismeretét. Csokonai költeményeiépületei több oldaláról, együtt a nők az elemi iskola padjaiban tananyagként vagy berendezés szépségeivel. Le otthoni olvasmányként való ismeretéről azonban Corbusier, Breuer és Neutra semmilyen konkrét adatunk nincs. Nagyon valószínű építészetének bemutatása után — Bóka állításával ellentétben —, hogy Ady nagyméltán került sor a jeles ro- károlyi és zilahi tanulóéveiben találkozott először máriái magyar alkotó életpánt rokonai költeményeivel és élettörténetével. Köhtélyájának, műveinek és könyvélményei olyannyira hatottak rá, hogy ekkori verseit szetének bemutatására. (Aka — többek közt az érmindszenti elöljáróságról írt Kémiai Kiadó, 1971.) gúnyversét a Csokonai verseire emlékeztető vaskosság jellemezte. Az iskolai tankönyvek, a nagykárolyi és zilahi Theodore Dreiser gimnáziumok Értesítői bizonyítják, hogy Ady Csokonai-ismeretének alapjait itt kell keresnünk, s a Carrie drágám későbbi Csokonai-rajongás gyökerei ide vezethetők vissza. Az itt megismert Csokonai-versek egy-egy Dreiser a XX. századi műsorát szívesen idézi majd cikkeiben. Bern amerikai irodalom nagy Nagykárolyban a Tömör Ferenc és Váradi Antal alakja. Most nálunk megjelent szerkesztette olvasókönyvből tanult. Az általuk szerregénye, amely első számottekesztett tankönyv I. osztályban a Zsugori uram, vő műve, 1900-ban íródott, majd IV. osztályban A búkergető című verset közli Nem csoda, hogy a regény él- Csokonai műveiből. Az utóbbi könyvnélküli ismere kiadása körüli huzavona tirétét megkövetelhették, vagy — tartalmának köz