Korunk 1973 (32. évfolyam)

1973 / 8. szám - BERCOVICI, ISRAIL: A bukaresti Állami Zsidó Színház

ISRAIL BERCOVICI A BUKARESTI ÁLLAMI ZSIDÓ SZÍNHÁZ Augusztus 1-én múlt huszonöt éve annak, hogy a fővárosi Zsidó Színház állami színházként működik. A kedvező feltételek mellett, a­­melyekhez állami művelődési intézményként jutott, meg kell említe­nünk azt a kiváltságos helyzetet, amely mint világviszonylatban leg­első zsidó színházat megilleti; csaknem száz esztendeje, 1876-ban itt, Romániában, a iaşi-i Pomul Verde kertben Avram Goldfaden megnyitot­ta a világ első jiddis nyelvű színházát, amelyet aztán ugyancsak ő ve­zetett el Oroszországba, Lengyelországba, Amerikába és más országokba. Egyetlen jiddis társulat sem tekinthet vissza a miénkhez hasonlóan fo­lyamatos és hosszú tevékenységre. Az elmúlt száz év során feltűnt vállal­kozások közül — a Habima Színház, a Vilnai Társulat, a Sternberg Stú­dió — egyetlenegy sem dacolhatott sokáig a mostoha anyagi körülmé­nyekkel, a diszkriminációval. A romániai zsidó színjátszás gazdag hagyományairól szólva — hi­szen a bukaresti Állami Zsidó Színház e hagyományok örököse — ki kell emelnünk azt, hogy ez a színjátszás mindvégig a román színházi kultúra légkörében folytatta tevékenységét, legjobbjai a román színpad és a román kultúra kiemelkedő személyiségeinek barátságát, megbecsü­lését élvezték. A romániai zsidó színjátszás első sajtóvisszhangja 1876- ból, Mihai Eminescu, a nagy román költő tollából származik. A hazai zsidó együttesek mellett az évek folyamán Románia híres külföldi vendégtársulatokat fogadott. A Vilnai Társulat, Paul Baratoff együttese, Moriss Schwartz és Josef Bülow színművészek játéka kitö­rölhetetlen nyomot hagyott a romániai közönség és a színházi szakem­berek emlékezetében. A nagy rendező-pedagógus Jacob Sternberg 1916- tól fejtette ki gazdag alkotótevékenységét, amelynek során drámai és revü-produkciókat állított színpadra, 1930-ban pedig Di Bukarester Sidi­­se Teaterstudie néven stúdiószínházat létesített, amely az akkori modern irányzatok szintézisét volt hivatott meghonosítani. Súlyos megpróbáltatásokat szenvedett a romániai zsidó színjátszás a fasiszta diktatúra éveiben, a második világháború idején, amikor a zsidó színészeknek, akárcsak az egész zsidó lakosságnak, tilos volt anya­nyelvén megnyilatkoznia. Ebben az időben a hivatásuk szenvedélyétől és a haladó eszméktől áthatott zsidó művészek csoportja megalakította a bukaresti Baraseum Színházat, melynek színpadán románul játszottak és énekeltek 1944. augusztus 23-ig. A katonai-fasiszta diktatúra alóli fel­­szabadulás — amely betetőzte a román nép harcát a nemzeti és társa­dalmi szabadságért — a romániai zsidó színjátszás reneszánszának kez­detét is jelezte.

Next