Korunk 1993 (III. folyam 4.)
1993 / 8. szám = Népi kultúra az ezredvégen - HISTÓRIA - KINCSES KATALIN: Gyógyítás Poppel Éva udvarában
105 10. Hugo von Hofmannstahl: Gesammelte Werke. Prosa. I. Frankfurt, 1950. „Gabriele D„Annunzio”. 170—172. 11. Jens Rieckmann: Aufbruch in die Moderne: Die Angange des Jungen Wien. Frankfurt a. M., 1986. — Michael Worbs: Nervenkunst. Literatur und Psychoanalysis in Wien der Jahrhundertwende. Frankfurt a.M., 1983. KINCSES KATALIN GYÓGYÍTÁS POPPEL ÉVA UDVARÁBAN „Nagyságod nyavalyajat meghertettem Purkolttul, ki abban az velekedesben vagyon, hogy mégh mast könyü orvossaghokkal segéthetnenk Nagysságodnak... Kerem azért Nagyságodat ne gyülölje (gyűlölje) magát, se föllyek élténél szája iszit ne szeresse, egy kis orvosságnak keseröségéhtül úgy [ne] irtesznek... Csak viselne egessegere gondot Nagyságod s az mint másnak tanáczol, magha is fogadna meg valamit benne.” Csáky László rábeszélő, intő sorait anyósának, az ekkor már hosszabb ideje betegeskedő Batthyány Ferencné Lobkovitz Poppel Évának írta 1640 októberében. Amikor veje őt a család udvari orvosának, Purgollt doktor tanácsainak megfogadására és az előírt gyógymód betartására kéri, szeretettel, tréfásan éppen a betegeskedő asszony gyógyításaira hivatkozik. Poppel Éváról (1695.k.—1640. november) Takáts Sándor tollából 1917-ben monográfia született, melyben egy határozott, önálló cselekvésre törekvő főúri nő jellemrajza bontakozik ki — akit korának híres orvosaként is számon tartottak. Magyari Kossa Gyula orvostörténeti vonatkozású szemelvényeket gyűjtve, a Takáts Sándor által említetteket megerősítette.• Vajon Popper Éva orvoslói tevékenységét továbbra is mint kuriózumot kell említenünk? Vagy egy olyan nemesasszony alakja bontakozik ki a forrásokat elemezve, aki udvartartását vezetve, a Batthyány-uradalom gazdasági ügyeit irányítva, az udvarában tartózkodók és a hozzá fordulók ügyes-bajos dolgait intézve, gyermekeit nevelve, majd unokái születésekor a hozzá forduló szülőknek tanácsot adva természetszerűleg és szükségből gyógyítással is foglalkozott? A kérdés megválaszolásához meg kell ismernünk az udvarában megforduló orvosok, bábák munkáját, s az Ő orvoslásainak körülményeit, tapasztalatainak forrásait, a levelek, összeírások alapján orvoslói eszköztárát. GYÓGYÍTÓK DOBRÁN 1625. szeptember 13-án elhunyt Batthyány Ferenc, Sopron vármegyei főispán, királyi főlovászmester, dunántúli főkapitány, a nádori fellebviteli törvényszék bírája. Halála után 1629-ig Poppel Éva igazgatta a Batthyány-család Vas vármegyében található uradalmait, majd fiával, Batthyány Ádámmal (1609—1659) kötött egyezségei (1632, 1636) értelmében a hét nagy uradalom: a németújvári, a borostyánkői, a körmendi, a felső-lindvai, a dobrai és a grebeni uradalom közül az utóbbi három maradt meg irányítása alatt, udvartartását pedig ezentúl Dobrán (ma Neuhaus, Ausztria) vezette. A dobrai udvar méreteit tekintve, a körmendi és szalonaki után következett, az itt élő katonaság, a szolgálónép, szolgaszemélyzet, az itt nevelkedők, valamint az udvarban megforduló, vendégeskedő nemesek száma több mint száz főre tehető, — a Dobrán folyó gyógyítói tevékenység vizsgálatakor számolnunk kell a népes udvartartással. Poppel Éva udvari orvosa Purgollt Bálint (?—1647) volt, aki a Batthyány-uradalomban letelepült újkeresztény vallási közösséghez tartozott. Németújvár közelében a XVI. század második felében, Batthyány Boldizsár idején éltek az első anabaptista betelepülők. A legjelentősebb habán betelepülés 1622—23-ban történt — nem tudjuk, hogy az orvosdoktor ekkor vagy egy korábbi időpontban állt Batthyány Ferenc és Poppel Éva szolgálatába. Amikor Batthyányi Ádám 1631 után Németújváron külön udvartartást szervezett, Purgollt Bálint orvosdoktor hivatalosan a szolgálatába állt, így Batthyány Ádám fizette évi járandóságát. Készült R. Várkonyi Ágnes irányításával a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén. HISTÓRIA