Korunk 1998 (III. folyam 9.)
1998 / 10. szám = Románia 1998 - Sors és akarat - LENGYEL LÁSZLÓ - BÍRÓ BÉLA: Gazdasági traumatológia
Lengyel László—Bíró Béla Gazdasági traumatológia B. B.: Egy 1996 elején Bukarestben megrendezett nemzetközi konferencián nagy megdöbbenést okoztál, amikor a Madrid előtti román eufória légkörében a vendéglátók szemébe mondtad, hogy Romániának nincsenek reális esélyei a NATO-hoz való csatlakozásra. A megdöbbenés érthető volt, hiszen akkor éppen úgy tűnt, hogy az új kormányzatnak sikerült a hátrányokat ledolgoznia, a csatlakozás elől gyakorlatilag minden akadály elhárult. Mi volt az, ami téged képessé tett arra, hogy tévedhetetlen bizonyossággal megjósold azt, ami következni fog? L. L.: - A világpolitikai és gazdasági események alakulása soha nem számítható ki tévedhetetlen bizonyossággal, de léteznek olyan tendenciák, melyekből, akár a csillagász a csillagok járását, bizonyos értelemben a közgazdász is kiolvashatja a gazdaságok és a társadalmak csillagmozgásait. Adott esetben az következett be, amit évek óta írtam, amire évek óta figyelmeztettem. A jóslás, ahogy te nevezed, akkor sem jelentett örömet, ma sem örülök annak, hogy a jóslat beteljesedett, de a tudományban nincs öröm, és nincs bánat, a tudománynak tényei vannak. A NATO kelet-európai kiterjesztése 1989—90-ben még látszhatott korlátlannak, vélhettük úgy, hogy akár az Urálig kiterjesztik Európa határait, s a Nyugat tett is efféle - ma már egyértelműen meggondolatlannak minősíthető - ígéreteket, de a kilencvenes évek végére világossá vált, hogy a bővítés a valóságban csak egy szűk sávra terjedhet ki. Ennek nézetem szerint három oka van. Az egyik az, hogy kiderült, s ez volt az alapvetőbb, hogy a térség országainak felzárkózása, gazdaságainak nyugati mechanizmusú gazdasággá való átalakítása jóval hosszabb ideig tart, mint ahogy az a közgazdászok többsége korábban vélte. Bizonyos országok esetében akár 15—20 évet is igénybe vehet. A Nyugat azonban csak olyan országok felvételére képes, melyek átállása 2—3—5 éven belül sikeresen befejeződhet. Kiderült, hogy Magyarországon, Csehországon és Lengyelországon kívül erre a közeljövőben egyetlen más állam sem lesz képes. - Miért? - Nézd, ezek az országok történetileg, civilizációsan nagyon nagy mértékben különböznek. Érvényes ez a régmúltra és a közelmúltra egyaránt, a régmúltra annyiban, amennyiben a kelet-európai régió kultúrája sok tekintetben balkáni kultúra, amelynek egészen mások a munkatermelékenységre, a hatékonyságra, a munkaidő-felhasználásra, a piaci viselkedésre vonatkozó normái, mint a nyugat-európainak. S érvényes a közelmúltra is: a bővítés első köréből kimaradó országok az utóbbi 25—30 évben vagy egy Ceausescu-típusú vagy egy nagyon 45