Korunk 2002 (III. folyam 13.)
2002 / 2. szám = Hányan voltunk? - Hányan vagyunk? - HORVÁTH ISTVÁN: A romániai magyar kisebbség Magyarországra irányuló mozgása
ve a fél- vagy teljesen illegális tartózkodások kikerülő stratégiáiról túl keveset tudunk ahhoz, hogy az ezt gyakorló népesség méreteire következtetni tudnánk. Kérdés továbbra is az, hogy megtörténik-e, és ha igen, milyen mértékben, formában az átmenet a két nagy kategória, a legalizált és a fél- vagy teljesen illegális, illetve a legális kategóriák között. A kérdés lényeges, hisz a vendégmunka funkcióiról és formáiról van szó, vagyis arról, hogy milyen mértékben épült be egyes társadalmak gazdasági rendszerébe ez az elmozdulási forma,24 illetve más kibocsátó közegekben milyen mértékben alakult át az elvándorlást előkészítő stratégiává. Mindenképpen túl kevés longitudinális (migrációs biográfiai) adattal rendelkezünk, ahhoz, hogy az ideiglenes vendégmunkát egyszerűen a végleges áttelepedés előszobájának tekinthessük. Nyilvánvaló, hogy jelenleg kevés ismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy e mozgásban levő tömeg jövőbeni alakulásáról beszélhessünk. Feltehető, hogy e népesség legális státus szerinti csoportosítása nem feltétlenül célravezető. A jelenleg kint tartózkodó, hosszabb-rövidebb időre kijáró népesség nagyon heterogén, akár az ottani társadalmi-gazdasági rendszerbe való beleilleszkedést és annak egyéni motivációit, akár a tartózkodás legalizáltságát tekintjük. Habár nincs semmiféle kapaszkodónk arra vonatkozóan, hogy felbecsüljük a megoszlást, megpróbáltunk körvonalazni egy tipológiai keretet, amely alapján a Magyarország irányába mobilis népességet rendszerezni lehetne. A kiindulópontot egy klasszikusnak mondható egydimenziós tipológia képezte (Gonzales, N.: 1961, 1989, lásd róla Brettel, C. B., 2000), amelyben a szerző öttípusú gazdasági migrációt különít el a kibocsátó társadalom gazdasági rendszerébe való beilleszkedés időtartama, gyakorisága és rendszeressége alapján. A tipológiát átértelmeztük, és kibővítettük a nem egyértelműen gazdasági migrációra is, olyan módon, hogy az általunk azonosított empirikus típusokat is bele tudjuk foglalni. Az állandó, illetve a folyamatos migráns számára a befogadó gazdasági rendszer a mérvadó az egyén gazdasági tevékenységrendszerének a megszervezésében. A lényeges különbség abban áll, hogy az állandó migráns számára a befogadó, a folyamatos migráns számára a kibocsátó társadalmi-kulturális rendszer képezi a vonatkoztatási alapot társadalmi státusának a meghatározásában. Ez nem annyira a kibocsátó társadalommal fenntartott kapcsolatok gyakoriságától függ, hanem sokkal inkább attól, hogy az egyén melyik társadalom normái alapján próbál elfogadott és elismert társadalmi státusra szert tenni milyen kulturális modelleknek megfelelően fektet be olyan szimbolikus beruházásokba, amelyek alapján elismertségre, rangra, végül is erőfeszítéseinek, esetleges sikerének jóváhagyására számít. Ha a befogadó társadalom a mérvadó, akkor állandó, ha a kibocsátó, akkor folyamatos migráns kategóriájáról beszélhetünk. Természetesen a két kategória közötti dichotomikus elkülönítésnek pusztán analitikus szerepe lehet, hisz akár a két kategória közötti, időben hosszan tartó átmeneti folyamat, akár a kettős referencia vállalt fenntartása (a befogadó társadalommal szemben sikeres bevándorló, a kibocsátó társadalom megítélése szerint a vendégmunkából tisztességes helyzetet elért szomszéd vagy falubeli) lehetséges állapot. Idényjellegű a befogadó vagy kibocsátó társadalom gazdasági tevékenységszervezésének a ritmusához igazodó migráns. Az időszakos, de nem idényjellegű migráns elmozdulása viszont a család, a háztartás időszakos igényeinek megfelelően több-kevesebb rendszerességgel történik, a befogadó társadalom munkaerőpiaca egyfajta kiegészítő rendszerként tételeződik (Massey, D. S. és társai, 2000. 436-440). Az irreguláris migráció a kibocsátó gazdasági rendszer szempontjából másodlagos fontossággal bír, többnyire olyan egyénekre jellemző, akik a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban valamilyen szempontból marginálisnak minősülnek. Például a fiatalok