Korunk 2006 (III. folyam 17.)
2006 / 10. szám = Kolozsvár a históriában - TALLÓ - SÁRÁNDI TAMÁS: A nándorfehérvári diadal évfordulójára
Kolozsvárt, de tágabb értelemben egy egész történelmet magyarként megérteni ésélni. De nemcsak írók, költők kapnak helyet a lapban. Szakolczay Lajos tolmácsolásában szó esik Gy. Szabó Béla fametszeteinek szépségéről és azoknak struktúrájáról. Megtaláljuk emellett Alvinczy Ferenc történeti perspektívából írott beszámolóját Széles Klára irodalomkritikai és irodalomtörténeti munkáiról, valamint Vincze Ferenc kritikai meglátásait Orbán János Dénes költészetéről. Balázs Géza lingvisztikai tanulmánya azt fejtegeti, hová vezethet a nyelv alakulása, mely őszerinte a balkanizálódás irányába tart. A Tárlatban kolozsvári művészek (Horváth Gyöngyi, Soó Zöld Margit, Nagy Enikő, Székely Géza, Tompos Opra Ágota, Bordy Margit, Novák Ildikó, Gergely István, Gedeon Zoltán, és Kusztos Endre) alkotásait találjuk mellékelve. Összességében tehát egy Budapesten megjelenő folyóirat olyan lapszámát vehetjük itt kézbe, amely színes, emlékekben és érzésekben, festményekben és templomkövekben, sétálókban és versekben élő Kolozsvárt mutat be. Személyes városmozaikok alkotta egészet. A Alant-szövegek által az olvasó bepillantást nyerhet egy olyan közegbe, amelyről eldöntheti, hogy a maga számára mennyiben mítosz vagy realitás. (Napút, 2006/6.) Soós Amália A nándorfehérvári diadal évfordulójára A 2006. év is bővelkedik jeles napokban és kerek évfordulókban, hasonlóan az előző és a következő évekhez. Persze kerek évforduló és kerek évforduló között is van különbség, így ez az év az 1956-os forradalom éve. A legtöbb központi és helyi ünnepség, megemlékezés ehhez fog kapcsolódni. De emellett más fontos évfordulók is akadnak ebben az évben, amelyek méltók arra, hogy megemlékezzünk róluk. Ilyen évforduló a nándorfehérvári diadalé is. Fontosságát jelzi, hogy a Magyar Posta bélyeget bocsát ki az ebből az alkalomból. A középkori magyar történelemben kevés olyan dátum van, amit mindenki kapásból tud. Az egyik ilyen mindenképpen a mohácsi vész éve, 1526. Emellett talán a nándorfehérvári diadal éve, 1456 az, amit a legtöbben tudnak (amúgy nem nehéz megjegyezni, főleg amióta 1956-ot is illendő tudni...). A megemlékezések sora mellett több konferencia megszervezésére, illetve tanulmány megjelentetésére is sor kerül; különböző folyóiratok tematikus számot szentelnek az eseménynek. Ezek sorába illeszkedik a Vajdaságban megjelenő Létünk című kulturális folyóirat Nándorfehérvár-száma is. Az évfordulóhoz több fontos esemény is kapcsolódik. Ezek közül a legismertebb a török előretörés megállítása Nándorfehérvárnál (ma Belgrád), s az ehhez többé-kevésbé kapcsolódó déli harangszó elrendelése (erre később még kitérek). A másik két, szomorúbb esemény az ostromhoz kapcsolódó két „főhős”, Hunyadi János és Kapisztrán János halálának évfordulója. A Létünk folyóirat tematikus száma hat tanulmányt tartalmaz, melyek különböző szemszögből közelítik meg és mutatják be az eseményeket. A továbbiakban ezen tanulmányok ismertetésével foglalkozom, ezek közül is egyet szeretnék kiragadni és részletesebben ismertetni. A nándorfehérvárnál 1456-ban bekövetkezett események végkimenetelét mindenki ismeri, a hozzá vezető utat azonban már kevésbé. A török európai előretörését több nagy csata és ostrom is fémjelzi. Az egyik ilyen csata az 1389-ben lezajlott rigómezei (Kosovo Polje-i) csata, amikor is sikerült