Korunk 2006 (III. folyam 17.)

2006 / 10. szám = Kolozsvár a históriában - TALLÓ - SÁRÁNDI TAMÁS: A nándorfehérvári diadal évfordulójára

Kolozsvárt, de tágabb értelemben egy egész történelmet magyarként megérteni és­­élni. De nemcsak írók, költők kapnak helyet a lapban. Szakolczay Lajos tolmácsolásában szó esik Gy. Szabó Béla fametszeteinek szépségéről és azoknak struktúrájáról. Meg­találjuk emellett Alvinczy Ferenc történeti perspektívából írott beszámolóját Széles Klára irodalomkritikai és irodalomtörténeti munkáiról, valamint Vincze Ferenc kritikai meglátásait Orbán János Dénes költészeté­ről. Balázs Géza lingvisztikai tanulmánya azt fejtegeti, hová vezethet a nyelv alakulása, mely őszerinte a balkanizálódás irányába tart. A Tárlatban kolozsvári művészek (Hor­váth Gyöngyi, Soó Zöld Margit, Nagy Enikő, Székely Géza, Tompos Opra Ágota, Bordy Margit, Novák Ildikó, Gergely István, Gede­on Zoltán, és Kusztos Endre) alkotásait talál­juk mellékelve. Összességében tehát egy Bu­dapesten megjelenő folyóirat olyan lapszá­mát vehetjük itt kézbe, amely színes, emlé­kekben és érzésekben, festményekben és templomkövekben, sétálókban és versekben élő Kolozsvárt mutat be. Személyes város­mozaikok alkotta egészet. A Ala­nt-szövegek által az olvasó bepillantást nyerhet egy olyan közegbe, amelyről eldöntheti, hogy a maga számára mennyiben mítosz vagy realitás. (Napút, 2006/6.) Soós Amália A nándorfehérvári diadal évfordulójára A 2006. év is bővelkedik jeles napokban és kerek évfordulókban, hasonlóan az előző és a következő évekhez. Persze kerek évfor­duló és kerek évforduló között is van különb­ség, így ez az év az 1956-os forradalom éve. A legtöbb központi és helyi ünnepség, meg­emlékezés ehhez fog kapcsolódni. De emel­lett más fontos évfordulók is akadnak ebben az évben, amelyek méltók arra, hogy meg­emlékezzünk róluk. Ilyen évforduló a nán­dorfehérvári diadalé is. Fontosságát jelzi, hogy a Magyar Posta bélyeget bocsát ki az ebből az alkalomból. A középkori magyar történelemben ke­vés olyan dátum van, amit mindenki kapás­ból tud. Az egyik ilyen mindenképpen a mohácsi vész éve, 1526. Emellett talán a nándorfehérvári diadal éve, 1456 az, amit a legtöbben tudnak (amúgy nem nehéz megje­gyezni, főleg amióta 1956-ot is illendő tudni...). A megemlékezések sora mellett több konferencia megszervezésére, illetve ta­nulmány megjelentetésére is sor kerül; kü­lönböző folyóiratok tematikus számot szen­telnek az eseménynek. Ezek sorába illeszke­dik a Vajdaságban megjelenő Létünk című kulturális folyóirat Nándorfehérvár-száma is. Az évfordulóhoz több fontos esemény is kapcsolódik. Ezek közül a legismertebb a tö­rök előretörés megállítása Nándorfehérvár­nál (ma Belgrád), s az ehhez többé-kevésbé kapcsolódó déli harangszó elrendelése (erre később még kitérek). A másik két, szomo­rúbb esemény az ostromhoz kapcsolódó két „főhős”, Hunyadi János és Kapisztrán János halálának évfordulója. A Létünk folyóirat tematikus száma hat tanulmányt tartalmaz, melyek különböző szemszögből közelítik meg és mutatják be az eseményeket. A továbbiakban ezen tanulmá­nyok ismertetésével foglalkozom, ezek közül is egyet szeretnék kiragadni és részleteseb­ben ismertetni. A nándorfehérvárnál 1456-ban bekövet­kezett események végkimenetelét mindenki ismeri, a hozzá vezető utat azonban már ke­vésbé. A török európai előretörését több nagy csata és ostrom is fémjelzi. Az egyik ilyen csata az 1389-ben lezajlott rigómezei (Kosovo Polje-i) csata, amikor is sikerült

Next