Korunk 2009 (III. folyam 20.)

2009 / 2. szám = Változó kor - változó nyelv - SZOTÁK SZILVIA: A magyar nyelv helyzete Ausztriában

rom településén - Felsőőrben, Alsóőrben és Őriszigeten - és a Közép-Burgenland­­ban fekvő Felsőpulyán, míg a fennmaradó egyharmadnyi lakosság szétszórva 156 településen. 2. A Burgenlandon kívül élő magyarok ausztriai léte különböző vándorlási vagy menekülési hullámok eredménye. A Bécsben élő magyarok jelenléte például a kö­zépkorig visszavezethető, s ez részben a bécsi és a magyar városok polgárai közötti családi kötelékeknek köszönhető, részben a Bécsben tanuló diákok népes seregének. A hivatalosan népcsoportként is elismert, Bécsben és környékén letelepedett migráns eredetű diaszpóra létszáma 15 435 főt tesz ki a 2001-es cenzus adatai sze­rint. A tartományi székhelyeken élő, ugyancsak migráns eredetű, magyarul is beszé­lő lakosok száma 18 507. A hatályos törvények szerint ez utóbbi csoport nem tarto­zik bele a hivatalosan elismert magyarok létszámába. Vonatkozó jogszabályok ■ A kisebbségekre vonatkozó alapjogokat elsőként az Osztrák-Magyar Monarchia 1867/142-es számú állami alaptörvénye fogalmazta meg. Ezt követte a St. Germain-i Államszerződés 1920/303-as, majd az 1955-ös Államszerződés 1955/152-es törvé­nye. Ez utóbbi népcsoportként csak a burgenlandi horvátokat és a karintiai, stájeror­szági szlovénokat ismerte el. A magyar kisebbség szempontjából a jelenlegi kisebb­ségpolitikai szabályozás alapját képező kerettörvény, az 1976-os népcsoporttörvény (Volksgruppengesetz) vált jelentőssé, mert hivatalosan is elismerte ausztriai népcso­portként a burgenlandi magyarságot, s népcsoporttanácsok létrejöttét támogatta. A jelenleg 16 fővel működő magyar népcsoporttanácsnak mindössze javaslattételi joga van. A 2000-ben kiadott topográfiarendelet (Topographieverordnung - Burgenland, BGBl.II Nr. 170/2000) csaknem 70 év után teremtette meg magyar nyelvű helység­névtáblák kihelyezését Burgenland négy magyarlakta településén, Felsőpulya, Felső­őr, Alsóőr és Őrisziget határában. Az ugyancsak 2000-ben hatályba lépő hivatali nyelvtörvény az említett települések hivatalaiban engedélyezi a magyar nyelvű ügy­intézést. Terepmunkám alkalmával többször tapasztaltam, hogy bár léteznek magyar nyelvű nyomtatványok, ezeket nem az autochton kisebbség tagjai, hanem a migráns magyarok használják, akik nem beszélik a német nyelvet a nyomtatványokhoz szük­séges nyelvi kompetenciával. Az új tartomány, Burgenland Ausztriához csatolása után egészen 1937-ig a ma­gyar iskolai törvények voltak érvényben. Noha az egyház és iskola kettéválasztására már 1868-ban sor került, Burgenlandban Trianon után mégis működtek felekezeti is­kolák, mert a kormánynak az iskolaszékek vezetésével működő felekezeti oktatásügy magyar modellje szimpatikus volt (Baumgartner 2004. 51). Az 1937-es burgenlandi iskolatörvény csak egy évig lehetett érvényben, ugyanis Hitler véget vetett a kisebb­ségi oktatásnak. Az említett törvény csak 1945 után vált újra hatályos jogszabállyá, és egészen 1994-ig, az újabb iskolatörvény megalkotásáig volt érvényben. A magyar­oktatás helyzetén az 1976-os népcsoporttörvény változtatott, ezután kerülhetett sor a magyar nyelvű oktatás újraindítására a már említett négy településen. Az Osztrák Köztársaságban az alkotmányos szabályozások szintjére van emelve a hat hivatalosan is elismert népcsoport oktatásával kapcsolatos minden törvény, jól­lehet ezek tartományi szinten valósulnak meg. A burgenlandi kisebbségi iskolatör­vény (641/1994) a tartományban élő magyarok, horvátok és romák oktatási jogait szabályozza elemi iskolai szinttől az érettségiig. A törvény hozzájárult ahhoz, hogy a népcsoportok oktatási jogai kiszélesedtek, s a tantervi keretek modernizálásával a kisebbségi oktatás minősége is javult.

Next