Korunk 2014 (III. folyam 25.)

2014 / 3. szám = Detektívtörténetek - ZSÁMBA RENÁTA: Szocialista krimi kapitalista díszletekkel: Linda és a nyolcvanas évek

m 2014/3 ZSÁMBA RENÁTA SZOCIALISTA KRIMI KAPITALISTA DÍSZLETEKKEL: LINDA ÉS A NYOLCVANAS ÉVEK A Linda váratlan sikere (amely nemzetközi siker volt) azt mutatja, hogy a nyolcvanas évek Magyarországa már befogadó volt a nyugati mintára újraírt 18 szereplőkre. A Kalligram 2009-es krimi-tematikájú összeállításában Horváth Csaba és Szilágyi Zsófia A bűn kívülről jön cím­mel értekeztek elmélyülten a szocialis­ta krimiről; beszélgetésükben a bűn jelentését, a bűnösök típusait és az igazságszolgáltatás bűnhöz való viszonyát elemzik. A szocialista krimi meg­határozása, ha nevezhetjük egyáltalán különálló műfajnak - mondja Horváth Csaba -, nem egyér­telmű és problémamentes.­ De hogy a kérdés ne maradjon megválaszolatlan, a következő módon jellemzi a bűnügyi irodalom ezen válfaját: „...a szocialista krimi az, amelyben valamilyen módon a szocializmus sugallt értékrendje megjelenik”.­ Noha az előbb idézett „definíciókísérlet” bizo­nyos tekintetben valóban alkalmazható a szocia­lizmusban megjelent művekre, jelentős mérték­ben leszűkíti az elemzési szempontok lehetősége­it, főleg, ha a szocialista krimi sorból kilógó, el­lentmondásos szereplőiről van szó. A klasszikus krimi hagyományai szerint a detektívnek el kell térnie az átlagemberektől; e kiváltságos pozíciót rendkívüli képességei indokolják, és különc visel­kedése jelzi vagy igazolja. Arra a felvetésre, misze­rint a politikai berendezkedés miatt a magyar szo­cialista krimiben a detektív kiemelkedésének le­hetőségeire csak vicces példák születtek - lásd Kántor, a kutya, vagy Linda, a karatézó rendőrnő Horváth Csaba így válaszol: „Csak nagyon eny­hén lehet jelezni, hogy ők nem olyanok, mint a többi. De mintha az lenne a szocialista krimi nagy baja, hogy a betörő, a csaló és a gyilkos közt nincs igazán nagy különbség, mindenki deviáns, aki bűnt követ el.”3

Next