Korunk 2014 (III. folyam 25.)
2014 / 3. szám = Detektívtörténetek - ZSÁMBA RENÁTA: Szocialista krimi kapitalista díszletekkel: Linda és a nyolcvanas évek
m 2014/3 ZSÁMBA RENÁTA SZOCIALISTA KRIMI KAPITALISTA DÍSZLETEKKEL: LINDA ÉS A NYOLCVANAS ÉVEK A Linda váratlan sikere (amely nemzetközi siker volt) azt mutatja, hogy a nyolcvanas évek Magyarországa már befogadó volt a nyugati mintára újraírt 18 szereplőkre. A Kalligram 2009-es krimi-tematikájú összeállításában Horváth Csaba és Szilágyi Zsófia A bűn kívülről jön címmel értekeztek elmélyülten a szocialista krimiről; beszélgetésükben a bűn jelentését, a bűnösök típusait és az igazságszolgáltatás bűnhöz való viszonyát elemzik. A szocialista krimi meghatározása, ha nevezhetjük egyáltalán különálló műfajnak - mondja Horváth Csaba -, nem egyértelmű és problémamentes. De hogy a kérdés ne maradjon megválaszolatlan, a következő módon jellemzi a bűnügyi irodalom ezen válfaját: „...a szocialista krimi az, amelyben valamilyen módon a szocializmus sugallt értékrendje megjelenik”. Noha az előbb idézett „definíciókísérlet” bizonyos tekintetben valóban alkalmazható a szocializmusban megjelent művekre, jelentős mértékben leszűkíti az elemzési szempontok lehetőségeit, főleg, ha a szocialista krimi sorból kilógó, ellentmondásos szereplőiről van szó. A klasszikus krimi hagyományai szerint a detektívnek el kell térnie az átlagemberektől; e kiváltságos pozíciót rendkívüli képességei indokolják, és különc viselkedése jelzi vagy igazolja. Arra a felvetésre, miszerint a politikai berendezkedés miatt a magyar szocialista krimiben a detektív kiemelkedésének lehetőségeire csak vicces példák születtek - lásd Kántor, a kutya, vagy Linda, a karatézó rendőrnő Horváth Csaba így válaszol: „Csak nagyon enyhén lehet jelezni, hogy ők nem olyanok, mint a többi. De mintha az lenne a szocialista krimi nagy baja, hogy a betörő, a csaló és a gyilkos közt nincs igazán nagy különbség, mindenki deviáns, aki bűnt követ el.”3