Korunk 2014 (III. folyam 25.)
2014 / 3. szám = Detektívtörténetek - ZSÁMBA RENÁTA: Szocialista krimi kapitalista díszletekkel: Linda és a nyolcvanas évek
XK 2014/3 20 tag férfi lehetett, a cselekmény kibontása pedig harmonikusan egybefonódott a férfi identitás érvényesítésével és a férfiasság kulturális kódjainak megerősítésével, ahogy például Frank Krutnik írja In a Lonely Street című, a műfajnak szentelt könyvében. A férfias jelenlét a macsó nyelvhasználatban („tough talk”), a testi erőszak gyakoriságában, a férfias kapcsolatok és kötelékek favorizálásában és a nők rendkívül sematikus ábrázolásában nyilvánult meg: a női szereplők vagy fémmé fatale típusú fenyegető, ragadozó és manipulatív bűnözők (akik többnyire büntetlenül megússzák, bármit tesznek is), vagy pusztán erotikus tárgyak; ezt látjuk például a műfaj két alapító klasszikusában, Chandler Hosszú álom és Hammett A máltai sólyom című regényeiben, akárcsak az ezekből készült filmváltozatokban. Noha a nők ábrázolása a hard-boiled szövegek többségében a nevetségességig sematikus, a női válasz nagyon későn érkezett (a hard-boiled műfaj maga is - legalábbis Chandler - bevallottan az elnőiesedettnek és puhánynak tartott klasszikus brit változatra adott férfias válaszként határozta meg önmagát). Az angol krimiszerző P. D. James 1972-ben írta meg az An Unsuitable Job for A Woman c. regényét, melynek főhőse, Cordelia Gray fiatal, mindössze húszéves londoni magánnyomozónő. A kritikusok szerint James regénye nem azért volt jelentős, mert megfordította a hard-boiled krimi mintáját - ezt egyébként nem is tette hanem azért, mert megalapozott egy új, feministának is nevezhető látásmódot a későbbi szerzők számára. James regénye egyfajta kísérlet is, hiszen a műfaji sémát megszegve középpontjában a női sors, a női szerepek és az ezek megváltoztathatóságára való esély és törekvés áll, ezért fedezhettek fel az elemzők egyfajta austeni vonalat is a műben, hiszen Cordelia a nyomozás során folyton azzal szembesül, hogy mi ne legyen (detektív), és mi igen (feleség és anya). Erre később még visszatérek Linda kapcsán. A későbbi regények, melyeknek főhősei női magándetektívek, csak tíz évvel később kezdtek megjelenni, 1982 és 1987 között, főleg az Egyesült Államokban. Az amerikai Sara Paretsky és Sue Grafton, valamint az Angliában élő, dél-afrikai születésű Gillian Slovo regénysorozatai világhírűek lettek, bár Magyarországon, ahol P. D. James mindkét Cordelia Gray-könyvét lefordították, csak az ezredfordulót követően jelent meg Paretsky és Grafton néhány regénye. Paretsky V. I. Warshawskyja, Grafton Kinsey Millhone-ja és Slovo Kate Baeierje csaknem egy időben jelentek meg a színen, megteremtve a férfias pozíciót elfoglaló és férfias szerepet játszó, nem ritkán férfias tulajdonságokkal is felruházott női magánnyomozó alakját. Érdekes egybeesés, hogy a Linda-sorozat csak egy évvel késte le az első amerikai női hard-boiled krimi megjelenésének dátumát.10 minden megmosolyogtató vonása ellenére a magyar szocialista rendőrlány sok szempontból legalább annyira modern és forradalmi volt, mint nyugati társai. Különösen annak fényében érdekes ez a forradalmi belépő, hogy - mint több tanulmány is hangsúlyozza - Magyarországon a hazai gyártású krimi műfaja épp azért nem válhatott sikeressé, mert nem volt hagyománya az individualista etikának." Ez kétségtelenül így van, de két dolgot nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az egyik figyelmet érdemlő körülmény az, hogy a nők az ideológiai háttértől függetlenül, a szocialista rendszer hamisan emancipatorikus retorikájától függetlenül itt is nagyjából ugyanazokba a korlátokba ütköztek, amelyek ellen a feminista gondolkodás első és második hulláma Nyugat-Európában felemelte szavát. A különös hasonlóság másik oka kétségkívül a nyolcvanas évek magyar kultúrájában és társadalmi normáiban végbemenő erős nyugatosodásban keresendő, főként a fogyasztás és szabadidő eltöltése terén. Elemzésemnek nem lehet célja a társadalmi-fogyasztói változások bemutatása, de a televízióból (nem utolsósorban a nyolcvanas években már sikerrel futó amerikai és német bűnügyi sorozatokból) ismert nyugati életmód és tárgyi környezet vagy a nyugati utazásra vonatkozó korlátozások enyhülése nyilvánvalóan élet-