Korunk 2017 (III. folyam 28.)
2017 / 3. szám = Populáris műfajháló - populáris ikonok - Beretvás Gábor: Amin együtt röhögünk apámmal
akartak. A kalap identitásanyagot szolgáltatott, melynek viselésével, ha csak pil- 6z fanatokra is, de kicsit Karádyvá válhattak az emberek (Kelecsényi 1989. 61.). 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot, és soha többé nem is tért vissza (Karády Katalin 100 éve született). Fontos kiemelni, hogy ezt követően előbb Sao Paolóban, majd New Yorkban is kalapboltot üzemeltetett, így ő maga is a divatszakmában helyezkedett el. Különös anekdota, hogy amikor „hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett” (Karády legutolsó felvétele). Az őt vizsgáló cikkeket elemezve jól látszik, hogy milyen kép rajzolódhatott ki róla a korabeli lapokban, s mekkora és milyen hatása volt a viseletkultúrára. A különböző társadalmi, politikai változások következtében azonban karrierje megtört, és a későbbiek során mintájává sem válhatott másnak Magyarországon a Karády Katalinéhoz hasonlatos szerep, amely azóta is egyedülálló. Soha olyan közel nem állt egymáshoz a nemzetközi és hazai sztártrend, mint akkoriban. Vajon lesz-e még ilyen? ■ IRODALOMJEGYZÉK ■ JEGYZETEK 1. Németh László így ír róla 1941-ben: „Egy nagy színésznő minden biológiai kelléke [...], a színészi öntudat és az önálló alakító erő azonban hiányzik. Mosolyog, villog, s mégsem játszik. Inkább színészi médium, mint színész.” (Idézi Kelecsényi László i.m. 38.) 2. Számos mendemonda élt a köztudatban arról, hogy több embernek a szeretője, kitartottja lehetett Karády, például Egyed Zoltánnak, a kor híres kritikusának is, aki tulajdonképpen felkarolta és „megteremtette” őt. 3. Leánykori nevén Aczél Ilona, híres színésznő és színészpedagógus. 4. Szekeres Béla a kerékpársport hazai úttörője és neves képviselője volt. Appadurai, Arjun: A lokalitás teremtése. Régió - Kisebbség, politika, társadalom 2001. 3. szám. 3-32. Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Wolters Kluwer, Bp., 2016. F. Dózsa Katalin: Divat a két világháború között Magyarországon. Rubicon 2011/12. 18-33. Gajdó Tamás: „Ne kérdezd, ki voltam...” - A Karády Katalin-regény. [online] http://karadykatalin.hu/irasok_nekerdezd.html 2017. 02. 02. Kelecsényi László: Karády Katalin. Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp., 1989. Király Jenő: Karády mítosza és mágiája. Háttérlap- és könyvkiadó, Bp., 1989. Moscovici, Serge: Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Bp., 2002. Mank Veronika: Sztárság, Elméletben [online]. Médiakutató 2009 tavasz. http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_01_tavasz/01_sztarsag_elmeletben 2017. 02. 02. Németh Tibor Máté - Tóth Péter István: A celebek szerepe, [online]. Médiakutató 2009 nyár. http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_02_nyar/07_celebek_szerepe/ 2017. 02. 02. Skaper Brigitta: Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon, [online] Médiakutató 2008 ősz. http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/08_regi_magyar_filmsztarok/?qakar%C3%Aldy#kar%C3%Aldy 2017. 02. 02. Takács István: Bayor Gizi élete, [online] Színészkönyvtár, http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bayorelet.htm 2017. 02. 02. Takács István: Karády Katalin élete, [online] Színeszkönyvtár, http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/ko/karadyelet.htm 2017. 02. 02. Tóth Gábor: Orbán Viktor és Antall József utolsó találkozása: A tudás átadásának modern hiedelemmondája. Replika 2012/3. 80. szám. A Horthy-korszak megasztárjai [online]. 2011.01.21. Múlt-kor. http://mult-kor.hu/20110121_a_horthykorszak megasztarjai 2017. 02. 02. A 130 éves Népszava, [online] Szerk. Németh Péter. 2003. MEK-OSZK. http://mek.oszk.hu/04000/04015/ 04015.htm 2017. 02. 02. Hamvadó cigarettavég. Bacsó Péter, Budapest Film Kft., 2003, DVD. Karády Katalin 100 éve született, [online] 2010.12.10. Színházi intézet. http://szinhaziintezet.hu/index.php?action=tartalom&tidl = 145 2017. 02. 02. Karády legutolsó felvétele, [online] Vers. http://www.vers.hu/hirek/1021 2017. 02. 02. Ne kérdezd, ki voltam... Karády Katalin, a díva emlékére. Szerkesztette: Péter Zsolt. Athenaeum Kiadó, Bp., 2016. Száztíz éve született Újszászy István a hírszerző őrnagy [online]. 2004. 08.30. Múlt-kor. http://multkor.hu/cikk.php?id.6726 2017. 02. 02. 2017/3