Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 8. szám = Modern klasszikusok - MŰ ÉS VILÁGA - Szőnyiné Szerző Katalin: Kolozsvár zenei élete 1856-1866 között az időszaki sajtó tükrében
Itl júniusi záróünnepélyükön, Verdi és Erkel operarészletei mellett Boieldieu 62 Fehér nő és Gounod Faust című operájának egy-egy részletét is előadták.“ Az Unitárius kollégium zenei vizsgáiról 1864 februárjától kezdődően számoltak be időről időre a Kolozsvári Közlöny lapjain. Dr. Gál Kelemen A kolozsvári unitárius kollégium története (Kolozsvár, 1935) című könyvében vázolta fel az egyházi és a „műének”tanítás nehézségeit az intézetben. Meg-megújuló kísérletek után 1861-ben a „harmónia” tanítását a kántorra bízták, és nyolc tanulót választottak ki kifejezetten orgonatanulásra, akiket a konzervatóriumban Ruzicska György tanított. Az unitáriusok 1864. január 31-én tartott próbahangversenyén az iskolai énekkart Stéger Béla vezényelte, és ő volt az, aki zongoristaként Boér Gergely és Zsigmond Ákos hegedűjátékát is kísérte, betanította. Ez a három szereplő a további iskolai hangversenyeken is rendre feltűnik szólistaként. Programjaikon érdekes módon a könnyed, szórakoztató zene is megjelenik: Kreutzer Granadai éji tanya,84 Balfe85 Négy Haymonfi és Offenbach86 operettjeinek egy-egy részlete ugyanis szintén felhangzik egy-egy összeállításukon. Összefoglalóan elmondható, hogy a konzervatórium, a református főtanoda, a katolikus gimnázium és az unitárius kollégium fejlett zeneoktatására építve a kolozsvári zenei oktatás igen magas színvonala adta azt az inspiráló hátteret, mely kinevelte azt a kifinomult zenei kultúrájú kolozsvári közönséget, mely a város zenei életének színvonalát tájékozottságával, európai színvonalú igényeivel az erdélyi magyar városok zenei központjává tette. 1866. február 27-én Erkel Ferenc Bánk bánjának nagy sikerű kolozsvári nemzeti színházi bemutatója mindennél ékesebb bizonyíték volt erre. Follinus János igazgató színtársulata a nemzeti ügyhöz méltó legjobb erőivel (Melinda: Fehérváry Mari, Bánk bán: Dalffy Lőrinc, Gertrud: Kocsis Irma, Tiborc, Odry Lehel) szólaltatta meg a darabot, mintegy „záróakkordként”, a két hónappal korábban, 1865. november 26-tól december 25-ig tartó kolozsvári országgyűlés után. Erkel Ferenc Katona József drámája nyomán, Egressy Béni szövegére komponált, elsőként 1861. március 9-én Pesten bemutatott zenedrámája - a zeneszerző újabb zenei javításaival - Kolozsvárott kapta meg a végső, hiteles formáját. Abban a városban, mely a drámát író Katona Józsefnek csakúgy, mint a librettót szerző Egressy Béninek és Erkel Ferencnek is ifjúkorában az eszmei bölcsője volt. Amint a Korunk 1866. március 4-i számának egykori tárcaírója írta, a közönség az Erkel-műben „a tiszta magyar opera” megteremtését ünnepelte. „A magyar opera tere Erkelen kezdődik, és ott is végződik”- írták elragadtatással. Katona-Egressy-Erkel műve 1866-ban Kolozsvárott hazaérkezett. ■ JEGYZETEK 1. A tanulmány itt közölt bevezetése és egyik fejezete - A Kolozsvári Nemzeti Színház zenés darabjai, 1856-1866 - címmel megjelent: Erkel Ferencről és koráról. In: Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szerk. Bónis Ferenc. Püski Kiadó, Bp., 1995. 103-121. Eredeti címe: Kolozsvár zenei élete az 1865-66-iki erdélyi országgyűlés előtt a helybeli sajtó tükrében. (Zenetudományi szakos felvételi dolgozat) Bp., 1969. 2. Bartha Dénes: Erdély zenetörténete. Hungária ny., Bp., 1936. 52. 3. Heinisch József (7-1840), feltehetően osztrák születésű, Magyarországon működő zeneszerző és karmester. Szabolcsi Bence szerint fiatalabb éveiben Beethovennel is kapcsolatba került. 1812 körül már Kolozsvárott, a gróf Bethlen családnál volt házitanító, 1824-30 között a kolozsvári színtársulat karmestere. 1830-36 között a Kassai Színház zenekarát vezette, végül a pesti Nemzeti Színház másodkarmestere lett. Fő műve: Mátyás király választása, eredeti nemzeti daljáték 3 felv. (bem. 1834. dec. 15. Várszínház). 4. Kolozsvárott az eredetileg Georg Ruzitskaként (1790-1869) született bécsi muzsikus nevét a helybeli sajtó a század közepén már következetesen magyarosan, Ruzicska Györgyként írja. Bécsi zenei tanulmányok után 1810-ben került házitanítóként báró Bánffy János Kolozs megyei birtokára. 1819- től tevékeny részt vállalt Kolozsvár zenei életének fellendítésében. A fiatal Erkel Ferenc jó barátja. A Nemzeti Könyvtár Zeneműtárába került, mintegy 50 jelzetből álló kézirathagyatékában számos magyaros mű van, köztük 1848-ból a Talpra magyar, Petőfi szövegére, énekkarra és zenekarra. T. k. énektankönyvet is írt a kolozsvári r. k. gimnázium növendékei számára. Lásd Lavotta Rezső: Zenei kéziratok. II. Kéziratos zeneművek. Bp., 1940. 165-172. 5. A két világháború között megjelent Szabolcsi Bence - Tóth Aladár-féle kétkötetes Zenei lexikon (1930-31) igen jellemzően nem Kolozsvárnál, hanem német mintára az első értelmes főnévnél, „Szorgalom Társaság Muzsikai, kolozsvári" címszó alatt foglalja össze a város 19. századi, szabadságharc