Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 8. szám = Modern klasszikusok - MŰ ÉS VILÁGA - Szőnyiné Szerző Katalin: Kolozsvár zenei élete 1856-1866 között az időszaki sajtó tükrében
XK 2019/8 előtti zenetörténetét. Ugyanezt a mintegy 30 soros szócikket veszi majd át 1965-ben a Bartha Dénesféle Zenei lexikon is. 6. Kristóf György: Az erdélyi magyar időszaki sajtó az abszolutizmus korában. Kváz, 1929. 18. 7. T. Szabó István: Erdély szellemi századai. München, 1956. 106. 8. Dózsa Dániel (1821-1889), író, költő, újságíró, 1849-ben a magyar belügyminisztérium titkára, 1859-től a Kolozsvári Közlöny főszerkesztője, 1867-ben a pesti országgyűlésen Marosvásárhely Deákpárti képviselője. 9. Gyergyai Ferenc (1799-1874), ügyvéd, politikus, a Kolozsvári Nemzeti Színháznál színházi mindenes, énekes, librettók fordítója. 1848-ban Kolozsvár képviselője a pesti országgyűlésen. Életútját az 1870-es években Kolozsvár királyi bírájaként fejezte be. Nagy valószínűséggel ő volt a Kolozsvári Közlöny legtöbb zenei híradásának szerzője. 10. Halmágyi Sándor (1832-1917), bíró, költő, újságíró, 1848-ban Bem táborában harcolt. Világos után visszavonult, majd a 60-as évek egyik legfoglalkoztatottabb újságírója lett. A Pesti Napló, Arany János lapjai (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú), majd 1862-69 között a Kolozsvári Közlöny főmunkatársa volt. 11. Kriza János (1811-1875), néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a MTA tagja. 12. Jakab Elek (1820-1897), történész, levéltáros, jogász, a szabadságharc alatt Bem seregében szolgált, orosz fogságba esett, majd kiszabadulva gróf Mikó Imre titkáraként 1856 után tevékenyen vett részt Kolozsvár közéletében. Később a MTA tagja, a Magyar Országos Levéltár és a MTA Kézirattár főmunkatársa. 13. Kőváry László (1819-1907), történész, statisztikus, a MTA tagja. 1848/49 küzdelmeiben újságíróként, haditudósítóként vett részt. A 60-as években Deák-párti politikus, unitárius kolozsvári főfelügyelő, a Kolozsvári Közlöny munkatársa. 14. Sámi László (1817-1881), református főiskolai tanár, a reformkor és 1848/49 küzdelmeiben Wesselényi, Kossuth bizalmi embere. Hírnapi álneve: Amicus. 15. Gróf Teleki Domokos (1810-1876), nagy formátumú erdélyi politikus, jogász, a magyar országgyűlés szabadelvű követe, a MTA tiszteleti tagja, a Teleki Téka és az Erdélyi Múzeum főmunkatársa. 16. A kolozsvári bemutató partitúrája, játszóanyagai, mint a zeneszerző életében utoljára jóváhagyott autentikus végső verzió definitív forrásai az Erkel Összkiadás fő forrásaivá váltak. Lásd Erkel Ferenc: Bánk bán. Opera három felvonásban. Közreadta és bevezette Dolinszky Miklós. Erkel Ferenc Operái 3. Közreadja a MTA Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár. Főszerkesztő Tallián Tibor, Rózsavölgyi, Bp., 2009. 17. Kolozsvári Közlöny (a továbbiakban rövidítése KK) 1856. dec. 16. 157. sz. 18. KK 1857. jan. 22. 33. sz. 19. KK 1857. ápr. 21. 60. sz. 20. KK 1857. dec. 10. 159. sz. 21. KK 1858. jún. 13. 47. sz. 22. Havi Mihály (1810-1864), magyar énekes színész, műfordító, színigazgató, lapszerkesztő, a 19. századi magyar énekes színjáték jeles képviselője, 1859-től a kolozsvári Farkas utcai színház vezetője volt. 23. Lásd Szőnyiné Szerző Katalin: Appendix. Johannes Brahms hungarica kottatára a Gesellschaft der Musikfreunde bécsi archívumában. Parlando 2017. 6. sz. 30. sz. Gegenbauer Brahmsnak ajánlott, magyar népdalokra készített átirata, Op. 10, Bécs, C. A. Spina 24. Giulio Briccialdi (1818-1881), minden idők egyik legnagyobb fuvolavirtuóza, olasz zeneszerző és hangszerének technikai megújítója. 25. Giuseppe Verdi (1813-1901) magyarországi recepciótörténetének érdekes adata a két Verdi-részletet is tartalmazó, a zeneszerző 1850-es éveinek terméséből válogató műsor. A Nabucco nyitánya (ősbemutató: 1842), valamint a hunok Attila királyáról szóló Verdi-opera egyik nagy együttese (Atfila, ősbemutató: 1846) Kolozsvárott igen érdekes és önálló úton járó helyi repertoárépítés egykorú jele. (Ezeket a Verdi-operákat Magyarországon már csak a 20. század magyar operaszínpada tűzte teljes terjedelmükben a műsorára. 1947-ben a Nabuccót, 1972-ben az Attilát 26. Káldy Gyula (1838-1901), karmester, zeneakadémiai tanár. 1858-1866 között a Kolozsvári Színház karmestere, 1881-88 között az Operaház főrendezője, 1894-től a Zeneakadémia tanára, 1895-1900 között az Operaház igazgatója volt. Nevét Szabolcsi szerint kuruc kori zenei emlékek gyűjtésével tette ismertté. 27. KK 1859. jan. 16. 5. sz. 28. KK 1859. dec. 13. 34. sz. 29. KK 1860. dec. 7. 108. sz. 30. KK 1861. jan. 13. 8. sz. 31. KK 1861. máj. 30. 84. sz. 32. Brassai Sámuel (1797-1897), nyelvész, filozófus, természettudós, 1837-től az MTA tagja. 33. Lakatos István: Brassai Sámuel és a muzsika. Kvár, 1941. 27. o. 34. Legány Dezső 1975-ben megjelent Erkel-műjegyzéke Erkel Ferenc művei és korabeli történetük ezt a kolozsvári adatot a 8. jegyzékszámú (Adagio Bartay Endre „Csel” című operájából vett témára c. kürtre és zongorára írt ) 1838-as Erkel-művei hozza legnagyobb valószínűséggel kapcsolatba, de nem zárja ki azt sem, hogy „eddig ismeretlen Erkel-mű ez”. 35. Franz von Suppé (1819-1895) osztrák zeneszerző, karmester, több mint 200 színpadi mű, főleg operettek népszerű szerzője. 36. KK 1865. márc. 15. 31. sz., uo. 1865. márc. 18. 33. sz. 37. Mivel a jelzett művek opusszám nélküli adatok, és Beethovennek két Esz-dúr vonósnégyese is van, nem tudni, az Op. 74. No. 10, vagy az Op. 127. No. 12-es mű szólalt-e meg a koncerten. Az A-dúr vonósnégyes egyértelműen azonosítható Beethoven Op. 18. No. 5. A-dúr vonósnégyesével. 112