Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 8. szám = Modern klasszikusok - TÉKA - Kész Orsolya: Félelmeink ellenszeréül (Sasszé)
114 SASSZER KÉSZ ORSOLYA FÉLELMEINK ELLENSZERÉÜL Aranyossi Magda: Én régi, elsüllyedt világom. Rendszertelen önéletrajz ! ■ Aranyossi Magda önéletrajza nem jelent volna meg újra, ha unokaöccse, Nádas Péter nem írja meg Világló részletek című rendhagyó emlékiratát. Nádas (Aranyossi) Magda a memoár fontos alakja, harminc évvel saját önéletírása, a Rendszertelen önéletrajz megjelenése után Én régi, elsüllyedt világom címen a memoár ismét kiadásra került Nagy Boglárka, a Jelenkor kiadó szerkesztőjének szakszerű gondozásában. Családfával, fényképekkel, levelekkel és A pince című elbeszéléssel kiegészítve, átdolgozva jelent meg, az 1978-ban, a Kossuth Könyvkiadónál publikált memoár cenzúrázott, kiszerkesztett részeinek helyreállításával. Emellett a szerkesztő pontos és következetes munkával lábjegyzetekben jelzi, hogy ki kicsoda, a fontosabb adalékokat, egy névmutatót és Aranyossi Magda rövid életrajzát is elkészíti, végül a főszöveghez Nádas Péter ír széljegyzeteket. Nagy Boglárka lenyűgöző apparátussal látja el a memoárt, a primőr szöveget kísérő láb- és széljegyzetek sűrűsége miatt idő kell, amíg az olvasó kialakít egy olyan befogadói gyakorlatot, amelyben egyszerre tudja működtetni ezt az apparátust, de megéri, hiszen az Aranyossi elbeszéléssel együtt egy olyan világ rajzolódik ki az antifasiszta ellenálló és kommunista mozgalom magyarországi és nemzetközi történetéről egy ezekhez szorosan köthető személy nézőpontjából, amit nem igazán tudhatunk meg máshonnan ilyen részletességgel és plasztikussággal. Az már részben a marketingstratégia része, hogy mindezt Nádas Péter margináliái keretezik. „Emlékirata izgalmas kiegészítése Nádas regényének és kordokumentum is, amelyből megismerhetjük többek közt a nyugati kommunista emigráció életét is” - áll az ismertetőben. Ez a Nádas Péter széljegyzeteivel. Jelenkor Kiadó, Bp., 2018. kontextus, illetve az újrakiadás körülményei eleve nagyon erősen meghatározzák a tekintetünk irányait, vagyis hogy mi felől olvassuk és interpretáljuk Aranyossi életének történetét, az ekörül létrejövő szövegösszefüggéseket (eddig többnyire Nádas rekonstrukciói felől). Az látszik, hogy a kritika, Radics Viktóriától eltekintve, nem kezeli autonóm műként a szöveget, többnyire csak mint a jelentős író egy bibliográfiáját, forrását, kordokumentumot stb. Aranyossi kötete működhet ekként, de ennél jóval több is. Ráadásul talán épp a széljegyzetek adnak hozzá a legkevesebbet az újrakiadáshoz, hiszen Nádas már megírta a történet saját változatát, nemcsak a Világló részletekben, de előző köteteinek világában is ott sorakoznak valamilyen módon ezek a viszonyok, ráadásul sokszor az az érzésem, hogy nem a dialógus, hanem a kiigazítás szándékával íródnak a jegyzetek. Persze, igaz az, hogy egy részben adminisztrált, cenzúrázott szövegről van eredetileg szó, a Világló részletekben Nádas részletesen leírja, hogy nagynénje barátai és munkatársai a Párttörténeti Intézetben, vagy szerkesztői a Kossuth Könyvkiadónál hogyan húzzák ki mondatai egy részét, és ő hogyan járul hozzá a módszeres csonkoláshoz, emlékezete szerint majdnem tíz évig. Ahogy azt is megjegyzi, hogy a két történet, a neki elbeszélt és az írott nem minden vonásában fedi egymást, és a maga részéről az előbbit tartja hitelesnek. A helyreállított változatban valószínűleg egyébként már inkább az ön- mint a pártcenzúra működik (igaz ugyan, hogy a kettő sok esetben egybeesik). Ugyanakkor Aranyossi Magda nagyon tud mesélni, intelligens és humoros, a szöveg jól dramatizált (gondoljunk arra a