Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 10. szám = Fiatal erdélyi vállalkozók kezdeményezései - TOLL - Bodó Barna: Önmagát erősítő közösség
rrott ÖNMAGÁT ERŐSÍTŐ KÖZÖSSÉG ■ Miért is jöttünk mi itt össze Székelyszentistvánon 2019. augusztus 10-én? Szent István királyunk előtt tesszük tiszteletünket, mint minden évben ilyenkor. Összesereglésünk most arra is alkalom, hogy egy jeles kortársunk előtt is fejet hajtsunk. Hiszen díszpolgári cím adományozására kerül sor ez alkalommal. Megismétlem a kérdést tehát: kiért és miért jöttünk mi itt össze? Somai Józsefért - aki a megtisztelő cím várományosa? Vajon a faluért, Székelyszentistvánért, Hármasfaluért, Makfalva községért, amelynek elöljárói a díjat adományozzák? Netán önmagunkért, mert mindig jó, ha lehet és van miért ünnepelni?... Kérdem: miért és kiért választották 1894-ben Kézdivásárhely díszpolgárának az akkor súlyosan beteg Kossuth Lajost? Kossuth rég maga mögött tudja a dicsőséges amerikai utat, megtörtént a kiegyezés. Kossuth általános tiszteletnek örvend. Marosvásárhely törvényhatósági közgyűlése születésének 80. évfordulóján, 1883-ban írásban üdvözli a „legnagyobb hazánkfiát” „az önfeláldozó független hazafiság, rendíthetetlen tiszta jellemszilárdság és lankadatlan buzgalmú tetterő hálás és méltó elismeréséül”. Ilyen üdvözlet sok helyről érkezik. A mindenhonnan jött levelekre Kossuth 1884 májusában hálanyilatkozattal válaszol. Ennek eredetijét a vásárhelyi elöljáróság beszerezte, és máig nagy becsben őrzik. Már 1894-ben felállítják Balatonszabadiban az első Kossuthszobrot, ezt továbbiak követik. Kérdem tehát, kiért és miért kapott Kossuth Lajos kétvásárhelyi díszpolgárságot? Lépjünk közelebb az időben. 2013-ban Temesvár városvezetése díszpolgári címet adományoz Francesco Illynek (így a hivatalos névváltozat), vagyis Illy Ferencnek. Ki „fedezte fel” több mint fél évszázaddal a halála után a Temesvár-Józsefvárosban 1892-ben magyar apától és német anyától született Illy Ferencet, aki temesvári magyar érettségi után a Monarchia katonájaként elkerül Triesztbe, ahol találkozik a kávéval. Forradalmasítja a kávéfőzést (presszó - az olasz presszó tehát magyar), felfedezi a pörkölt kávé tartósításának a titkát. 1933-ben hozza létre világhírű, ma is virágzó, családi tulajdonban lévő cégét, az Illycafét. Sok erdélyi és magyarországi városban látható kávézóhelyeken az Illy reklám. Tanuljuk meg, a miénk (is)... Kérdem tehát: a post mortem cím odaítélése kinek a számára volt igen fontos? Az Illy családnak aligha, Temesvárnak annál inkább. És hasonló a helyzet Kossuth kézdivásárhelyi díszpolgárságát illetően is. A díszpolgári cím odaítélésével egy helyi közösség kívánja önmagát erősíteni, igazolni ország-világ előtt, hogy vannak nagyságai, illetve a közösség vezetői képesek a helyi érdekek és értékrend megjelenítésére és képviseletére. A díszpolgári cím tehát a közösség számára elsőrendű a mostani esetben is. Kérdés viszont, hogy Somai József képvisel-e olyan értékeket, amelyekkel ez a helyi közösség, tágabban a Küküllő mente büszkélkedhet, képviselheti-e az ittenieket magyarságban, értékben, teljesítményben. Somai József életútjáról keveset beszélnek. Szentistvánon ismerik, tudják, honnan és hogyan indult el az alig 14 éves Józsi, és hova ért el Somai József, aki úgy lett az MTA Köztestületének tagja, hogy életének hullámverése nem tette lehetővé a doktori cím megszerzését. Az Akadémia tehát a teljesítményt vette alapul és nem a tudományos cím meglétét. 1952-t mutat a naptár, amikor behívják a kolozsvári egyetem párttitkári (de lehet, más főnök) irodájába, a bátyjával együtt, és közlik velük a szentenciát: menjenek haza, és győzzék meg makacs apjukat, álljon már be abba a kollektívbe, mert kívülállása, sikeres gazdaként, nagyon negatív. Ha nem áll be, nincs egyetem. A két fiú az őszi hidegben Kolozsvárról hazagyalogol százmegannyi kilométert, és elmesélik otthon, hogy 75