Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 11. szám = Nobel-díjas írók - KÖZELKÉP - László Szabolcs: Végigélni egy gondolat történetét. Horváth Andor és az egyetem
m 2019/11 Ugyanez a korszak az egyetemhez mint univerzális intézményhez kötődő általánosabb kérdéseknek a megvizsgálását is megkövetelte. Milyen szerepe legyen az egyetemes tudomány és kultúra reprodukciójában? Feladatként vállalja-e az új demokratikus társadalomhoz és a kibontakozó piacgazdasághoz szükséges tudás átadását? Milyen új eliteket képezzen egy új korszak számára? Sürgető körülményt jelentett a felsőoktatás gyors demokratizálódása, avagy - más perspektívából nézve - tömegesedése, illetve a munkapiac elvárásaihoz történő mind szorosabb kötődése. Magyarán, a posztkommunista államok az 1990-es években az egyetemet érintő társadalmi, politikai és kulturális kérdések gyors felhalmozódásával találták szembe magukat olyan kihívásokkal, amelyekre Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban már az 1950-es években kezdtek válaszokat keresni. Ebben a kettős kontextusban szeretném elhelyezni és elemezni Horváth Andor közéleti megnyilvánulásait és elméleti írásait az egyetem témájával kapcsolatban. Horváth Andor és az állami magyar egyetem kérdése Erdélyben ■ Az állami magyar egyetem létrehozásának kísérletét és a kisebbségi felsőoktatás körüli közéleti vitát már többször kielemezték, ezért csak röviden ismertetem a történetet.• Az önálló egyetem, azaz a hajdani Bolyai Egyetem státusának a visszaállítása közvetlenül a rendszerváltás után merült fel az erdélyi értelmiség köreiben. 1990-ben megalakult a Bolyai Társaság, és az RMDSZ is bevette ezt a követelést a hivatalos programjába. A kezdeti plurális és liberális légkörben egy ideig lehetségesnek tűnt az ötlet megvalósítása, ám Horváth Andor óvatos megfogalmazását használva a „román politikai élet alakulása rövidesen olyan irányt vett, amely a kisebbség megfogalmazta igények teljesítésének nem kedvezett”. Bár a Bolyai Egyetem újrateremtése továbbra is politikai cél maradt a nacionalista Iliescu-korszakban, ezzel párhuzamosan a kolozsvári BBTE magyar szakjai fokozatosan visszaépültek és kibővültek. Az 1996-os választások meghozták Emil Constantinescunak az elnöki címet, az RMDSZ-nek pedig az első koalíciópartneri pozíciót - ezzel az önálló egyetem terve újból lehetségesnek mutatkozott. Ismét Horváth Andor szavait és akkori reményét idézve: „Romániában csakugyan lehetőség nyílott arra, hogy egy új politikai osztály a politikai gondolkodás más szintjén, más kritériumrendszer szerint dolgozza ki és alkalmazza a maga társadalmi stratégiáját.” Az újonnan alakult kormány egyik első sürgősségi rendeletével módosította az 1995-ös tanügyi törvényt, előírva, hogy a felsőoktatást anyanyelven külön csoportok, szakok, kollégiumok, részlegek, fakultások és intézmények formájában lehet megvalósítani. A Bolyai Társaság 1997 januárjában ismét kérte az önálló egyetem kérdésének tisztázását, és kezdetben határozottan pozitív visszajelzések érkeztek mind az államelnök, mind Victor Ciorbea miniszterelnök részéről. Ám a román sajtó által felkapott témát hamarosan nemcsak az ellenzékbe került szocialista (PDSR) politikusok, hanem az RMDSZ saját koalíciós partnerei (például az akkor még létező Parasztpárt) is keményen támadták: „szeparatizmussal”, az oktatás „föderalizálásával” és „etnikai enklávék” létrehozásával vádolták az önálló egyetem mellett kiálló magyar és román közéleti szereplőket. A kiengesztelő gesztusként 1998 őszén kezdeményezett Petőfi-Schiller magyar-német nyelvű állami egyetem valójában sem a kisebbségi magyar, sem a többségi román elvárásoknak nem felelt meg, ezért „már a megvalósíthatósági tervezés szakaszában elakadt”. A következő évben elfogadott új tanügyi törvény a felsőoktatás „multikulturális struktúráit” immár csak csoportok, tagozatok vagy vonalak formájában engedélyezte, kizárva egy önálló intézmény lehetőségét és gyakorlatilag erre a korlátozott értelmezésre épül a jelenleg érvényben levő 2011-es törvény is. A pártpolitikai huzavonával összekapcsolódva az önálló magyar egyetem és a BBTE többnyelvűsége körül kialakult egy szerteágazó és fokozatosan radikalizáló- 108