Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 12. szám = Rendszerváltás Kelet- (Közép-) Európában - Romsics Ignác: A kelet-európai rendszerváltozások külpolitikai háttere
m 2019/12 A vezetése alatt álló intézet munkatársai ugyanebben azt időben azt valószínűsítették, hogy Magyarországon az „elkerülhetetlenül hanyatló KGST-kapcsolatok és a formális VSZ-tagság mellett egyre inkább a semlegesség kerül előtérbe, és kialakulhat egy Duna-menti Föderációt szorgalmazó mozgalom”.30 Gorbacsov ilyen kijelentést egyelőre nem tett. 1989 végéig, sőt részben még 1990-ben is inkább úgy képzelte, hogy az egypártrendszert feladó kelet-európai rendszerek továbbra is a Varsói Szerződés tagállamai maradnak. Az ún. Brezsnyev-doktrína érvénytelenségére azonban maga is több alkalommal utalt. Az Európa Tanács 1989. július 7-i ülésén elhangzott beszédében, Strasbourgban például leszögezte: „A társadalmi és a politikai rendszerek az egyes országokban változtak a múltban, és változni fognak a jövőben is. Ám az ilyen változás az illető ország népének kizárólagos ügye és választása. Megengedhetetlen, hogy akár barátok vagy szövetségesek, akár mások beavatkozzanak a belügyekbe, és megkíséreljék korlátozni az államok szuverenitását.”31 Vagyis a Brezsnyev-doktrínát az ún. Sinatra-doktrína -1 did it my way - váltotta fel. A szovjet blokk kommunista elitjei tehát — 1956-tól, 1968-tól és áttételesen 1981-tól is eltérően - a továbbiakban nem számíthattak a Szovjetunió fegyveres segítségére. A kelet-európai kommunista rendszerek jövője kizárólag saját erejüktől, társadalmi elfogadottságuktól, túlélési képességeiktől függött. Gorbacsov és tanácsadói még ekkor, 1988-1989-ben is reménykedtek a kelet-európai reformkommunizmus jövőjében. A térség és vezetői azonban egyre kevésbé és hónapról hónapra egyre kevesebben. ■ JEGYZETEK 1. Geir Lundestad: East, West, North, South. Major Developments in International Politics 1945- 1990. Norwegian University Press, Oslo, 1991. 85-89. és 104-108. 2. Bennett Kovrig: Of Walls and Bridges. The United States and Eastern Europe. New York University Press, New York, London, 1991. 5-119. (Idézet a 117. old.-on) 3. James M. White: „Differentiation” vs. Human Rights: The Dilemma of U.S. Policy towards Romania in the Case of the Hungarian Minority. In: 20“ Century Hungary and the Great Powers. Ed by Ignác Romsics. Boulder, Colorado & Highland Lakes, New Jersey, 1995. 337-340. 4. Bennett Kovrig: i.m. 120; Magyar Külpolitikai Évkönyv 1972. Kossuth Kiadó, Bp., 1973.14. és 295. 5. Walter Isaacson: Kissinger: a biography. Simon and Schuster, New York, London, 1992. 664. 6. Bennett Kovrig: i.m. 124. 7. Uo. 125; Zbigniew Brzezinski: Power and Principle. Memoirs of the National Security Adviser 1977-1981. New York, 19852 . 146-150 és 296-300. 8. Bennett Kovrig: i.m. 177-179. 9. Büky Barna: Visszapillantás a hidegháborúra. Balassi Kiadó, Bp., 2001. 271-272. és 294-295. 10. James E Brown: Eastern Europe and Communist Rule. Duke University Press, Durham, London, 1988. 104. és Bennett Kovrig: i.m. 142. 11. David K. Shipler: Missionaries for Democracy: U.S. Aid for Global Pluralism. New York Times June 1, 1986. Vö. Bennett Kovrig: i.m. 181-182. 12. Büky Barna: i.m. 292. 13. John Rees: Az új imperializmus. Eszmélet 9-10. 1991. május. 151. 14. Zbigniew Brzezinski: The Grand Failure. The Birth and Death of Communism in the Twentieth Century. Charles Scribner’s Sons, New York, 1989. 35-37; Alexandra Groß: Wandel der sowjetischen Osteuropa-Politik in der Ära Gorbatschow. Peter Lang, Frankfurt am Main, Berlin, stb. 1992. 49-55; Szabó Lajos Mátyás: A peresztrojka mint komplex reform létrejöttének folyamata. Valóság 1988. 7. sz. 2. 15. Sz. Bíró Zoltán: Politikatörténeti vázlat a késői Szovjetunióról. In: Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban 1985-1991. Szerk. Krausz Tamás. Magyar Ruszisztikai Intézet, Bp., 2003. 16-18. 14