Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 4. szám = Indiánok, őshonos amerikaiak: nevek és kultúrák - MŰHELY - Pusztai Virág: A képek nyelvének bábeli zűrzavara
18. Lásd például Vége! Ciki lett az unikornis - Ez a menő helyette: https://www.femcafe.hu/cikkek/ fashion-beauty/unikornis-vege-minta-flamingo-divat (utolsó letöltés: 2018. 08. 28.) 19. Hoppál Mihály megjegyzi a Jelképtár előszavában: a jelképkutatás reneszánszát éli, divatba jöttek a jelképkönyvek, lexikonok. Lásd Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, Bp., 2004. 6. Ez jelezheti egyrészt azt, hogy az ember önmagától már nem érti, nem érzi a konnotatív jelentést, másrészt viszont érzékeli e képesség hiányát, és azt próbálja orvosolni a könyvből újratanult szimbolikával. 20. Lev Manovich: Digitális valóság. In: Gelencsér Gábor (szerk.): Képkorszak. Szöveggyűjtemény. Korona Kiadó, Bp., 1998. 334. 21. „Az új emojiknak hála még tovább egyszerűsödik a szavak nélküli kommunikáció” - hirdette a média 2017 nyarán, amikor az Emojipedia új készlettel bővült. Kiemelték, hogy nőtt a gendersemleges jelek száma, és már ötféle bőrtónusú arc választható. Lásd pl. https://www.nlcafe.hu/ szabadido/20170704/megérkeztek-a-legujabb-emojik. Ezzel szemben a Messenger alkalmazás hangulatjelei közül - a kétdimenziósról a térbeli jelleget mutató figurákra való áttéréskor - eltűnt az iróniát, szarkazmust kifejező, unott tekintetű, nyelvét kinyújtó arcocska. Ez az attitűd, úgy tűnik, nem kívánatos a szolgáltató szerint. 22. Almási Miklós: A fáradt szem, avagy a festőiség halála a nézőben. In: S. Nagy Katalin (szerk.): A vizuális kultúráról. Kossuth Kiadó, Bp., 1982. 18. 23. Uo. 19. 24. Uo. 31. 25. Érdekesség, hogy 2017 óta a Facebookon mesterséges intelligencia is megpróbálja detektálni azokat a felhasználókat, akik öngyilkosságra készülhetnek. http://hvg.hu/tudomany/20171128_ facebook_mesterseges_intelligencia_ongyilkossag (utolsó letöltés: 2018. 07. 12.) 26. Fizikai kép alatt jelen esetben az ember alkotta képeket, képtárgyat értem. Technikai kép alatt pedig a fizikai képeken belül azon képeket, amelyeknek elkészítéséhez valamilyen gép, technikai eszköz szükséges. Ilyen például a fotó, a film, a számítógépes grafika és animáció. A mentális kép pedig az elménkben megképződő kép, fantázia- vagy álomkép. Vö. W.J.T. Mitchell: Mi a kép? In: Szőnyi György Endre - Szauter Dóra (szerk.): A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. ATE Press, Szeged, 2012. 17-21. 27. Rudolf Arnheim: Visual Thinking. University of California Press, 1969. 105. 28. Lásd a Tévé előtt - védtelenül? című kötet tanulmányait. Szerk. Szávai Ilona. Pont Kiadó, Bp., 2010. 29. Polányi Mihály: Személyes tudás. I. Atlantisz, Bp., 1994. 128-154. 30. Theodor Adorno: A kultúripar. In: Max Horkheimer - Theodor W. Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Gondolat - Atlantisz - Medvetánc, Bp., 1990. 153. 31. Georges Duhamel: Scènes de la vie future. Paris, 1930. Idézi Walter Benjamin: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. 32. Csejtei Dezső: A minőségi élet esélyeiről. In: Uőírások Északról és Délszakról. Veszprémi Humán Tudományokért Intézet, Veszprém, 1999. 134. 33. Uo. 34. Otto Neurath Gerd Aritz illusztrációit felhasználva, csapatával kidolgozta az Isotype rendszert azzal a céllal, hogy egy analfabéták számára is elérhető univerzális zsargont alkosson. Az Isotype hatással volt a későbbi kartográfiai szimbolikára és információs grafikákra. Lásd Otto Neurath: Bildstatistik nach Wiener Methode in der Schule. Deutscher Verlag für Jugend und Volk. Wien-Leipzig, 1933. International Picture Language. Kegan Paul, London, 1936. 35. Mircea Eliade: Képek és jelképek. Európa Könyvkiadó, Bp., 1997. 24.