Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 6. szám = Filmtörténetek - TÉKA - Blankó Miklós: Nemzeti drámánk szótárba öntve
■ JEGYZETEK 1. Eddig megjelent: Térey János - Szil Ágnes - Nagy-Szakmáry Attila - Fridi Viktória - Juhász Kristóf: Reaktív - Kísérleti drámaantológia. József Attila Kör - PRAE.HU, Bp., 2018. Mohácsi István - Mohácsi János: Múltépítés, avagy meghalni könnyű, élni nehéz. József Attila Kör - PRAE.HU, Bp., 2018. 2. Imre Zoltán: Az idegen színpadra állításai. Ráció, Bp., 2018. 3. Antal Klaudia - Pandúr Petra - P. Müller Péter (szerk.): Színházi politika - politikai színház. Kronosz Kiadó, Pécs, 2018. NEMZETI DRÁMÁNK SZÓTÁRBA ÖNTVE Beke József: Bánk bán szótár. Katona József Bánk bán című drámájának szókészlete. (szerk. Balázs Géza) ■ Minden magyar ember érintkezik élete során akár többször is Katona József Bánk bánjával. Az első találkozás valószínűleg a középiskolában a magyar- és énekórákon történik, majd később valamelyik színházban vagy az operában folytatódik. A nagy dráma mára megkerülhetetlen része a magyar kultúránknak. A kortársak nem igazán értékelték a 13. század eleji történelmi eseményt 19. századi jellemvonásokkal rendelkező emberekkel és üzenettel felvonultató drámát. A mű befogadástörténetében a 19. század második fele a fordulópont, azt követően nemzeti drámaként tartjuk számon. A sikerhez nagyban hozzájárultak a színielőadások (124 színházi bemutatót élt meg) és a mű adaptációjával készült leghíresebb operánk, Erkel Ferenc Bánk bánja (szöveg: Egressy Béni, bemutató: 1861) jelentősen hozzájárult a Katona József-i mű széles körű ismertségének kiszélesítéséhez. Ki ne ismerné a „Hazám, hazám, te mindenem!” refrénű áriát, amely belopta magát az emberek szívébe. A Bánk bán szerző által véglegesített verziója 1819-ben, idén 200 éve született meg. Ebből az alkalomból kérte fel az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ) Beke József kecskeméti nyugalmazott magyartanárt, hogy az 1991-es Bánk bán szótárát dolgozza át egy második kiadásra (rövidítve: BBSz2). Beke József szótárain kívül a Toldi, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Balassi Bálint és Csokonai Vitéz Mihály költői szókincsét feldolgozó szótárakat lelhetünk föl a könyvtárak polcain. Nem véletlenül kezdte Beke József a Bánk bán szótárral szótárkészítői munkásságát, kedves emlékei fűződnek a műhöz, melyre levelezésünkkor így emlékezett: „Bánk bánnal én is másodikos középiskolásként találkoztam először, rögtön megszerettem. Tanárként mindig második osztályban tanítottam, mégpedig a karácsony előtti időszakban. Éppen ezért szaloncukorral a zsebemben mentem az órákra, és aki tudott pl. a Tiborc panaszából részletet, kapott a cukorból. Némely osztályaimmal pedig elmentünk Katona szülőházába, és ott tartottuk az órát.” De miért van szükség írói szótárakra, mit kezdhet vele a befogadó? Az írói szótárak céljáról a szerző így ír a BBSz-ben: „sajátos eszközeivel közelebb hozza sokat vitatott nagy nemzeti drámánkat a kései olvasók- Anyanyelvápolók Szövetsége-Inter, Bp., 2019. (A Magyar Nyelvőr 2019. 1. számában megjelenő írás szerző által rövidített, jelentősen átdolgozott változata.)