Korunk, 2019 (III. folyam 30.)

2019 / 6. szám = Filmtörténetek - TÉKA - Blankó Miklós: Nemzeti drámánk szótárba öntve

■ JEGYZETEK 1. Eddig megjelent: Térey János - Szil Ágnes - Nagy-Szakmáry Attila - Fridi Viktória - Juhász Kris­tóf: Reaktív - Kísérleti drámaantológia. József Attila Kör - PRAE.HU, Bp., 2018. Mohácsi István - Mohácsi János: Múltépítés, avagy meghalni könnyű, élni nehéz. József Attila Kör - PRAE.HU, Bp., 2018. 2. Imre Zoltán: Az idegen színpadra állításai. Ráció, Bp., 2018. 3. Antal Klaudia - Pandúr Petra - P. Müller Péter (szerk.): Színházi politika - politikai színház. Kronosz Kiadó, Pécs, 2018. NEMZETI DRÁMÁNK SZÓTÁRBA ÖNTVE Beke József: Bánk bán szótár. Katona József Bánk bán című drámájának szókészlete. (szerk. Balázs Géza) ■ Minden magyar ember érintkezik élete során akár többször is Katona József Bánk bánjával. Az első találko­zás valószínűleg a középiskolában a magyar- és énekórákon történik, majd később valamelyik színházban vagy az operában folytatódik. A nagy dráma mára megkerülhetetlen része a magyar kultúránknak. A kortársak nem igazán értékelték a 13. század eleji történelmi eseményt 19. századi jellemvonásokkal rendel­kező emberekkel és üzenettel felvo­nultató drámát. A mű befogadástörté­netében a 19. század második fele a fordulópont, azt követően nemzeti drámaként tartjuk számon. A sikerhez nagyban hozzájárultak a színielőadá­sok (124 színházi bemutatót élt meg) és a mű adaptációjával készült leghí­resebb operánk, Erkel Ferenc Bánk bánja (szöveg: Egressy Béni, bemuta­tó: 1861) jelentősen hozzájárult a Ka­tona József-i mű széles körű ismertsé­gének kiszélesítéséhez. Ki ne ismerné a „Hazám, hazám, te mindenem!” ref­­rénű áriát, amely belopta magát az emberek szívébe. A Bánk bán szerző által véglegesí­tett verziója 1819-ben, idén 200 éve született meg. Ebből az alkalomból kérte fel az Anyanyelvápolók Szövet­sége és a Magyar Nyelvstratégiai Ku­tatócsoport (Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ) Beke József kecskeméti nyugalmazott magyarta­nárt, hogy az 1991-es Bánk bán szó­tárát dolgozza át egy második kiadás­ra (rövidítve: BBSz2). Beke József szótárain kívül a Toldi, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Balassi Bálint és Cso­konai Vitéz Mihály költői szókincsét feldolgozó szótárakat lelhetünk föl a könyvtárak polcain. Nem véletlenül kezdte Beke Jó­zsef a Bánk bán szótárral szótárkészí­tői munkásságát, kedves emlékei fű­ződnek a műhöz, melyre levelezé­sünkkor így emlékezett: „Bánk bán­nal én is másodikos középiskolás­ként találkoztam először, rögtön megszerettem. Tanárként mindig má­sodik osztályban tanítottam, mégpe­dig a karácsony előtti időszakban. Éppen ezért szaloncukorral a zse­bemben mentem az órákra, és aki tu­dott pl. a Tiborc panaszából részletet, kapott a cukorból. Némely osztálya­immal pedig elmentünk Katona szü­lőházába, és ott tartottuk az órát.” De miért van szükség írói szótá­rakra, mit kezdhet vele a befogadó? Az írói szótárak céljáról a szerző így ír a BBSz-ben: „sajátos eszközeivel közelebb hozza sokat vitatott nagy nemzeti drámánkat a kései olvasók- Anyanyelvápolók Szövetsége-Inter, Bp., 2019. (A Magyar Nyelvőr 2019. 1. számában megjelenő írás szerző által rövidített, jelentősen átdolgozott változata.)

Next