Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 7. szám = Elmesélt városok - Orbán Jánoa: Tudománnyal az épített örökségért. A marosvásárhelyi műemléki topográfiáról
lu, 2019/7 10 ITT É SZINEVÁLTOZÁSA II. ELŐADÁSOK A MAROSVÁSÁRHELYI ÉS MAGYARORSZÁGI MŰEMLÉKI TOPOGRÁFIÁK EREDMÉNYEIRŐL 2019 OKTÓBER 17 (SZOMBAT) 9 30 ÓRA A MAROS MEGYEI MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK NAGYTERME a marosvásárhelyi várban A város színeváltozása II. Plakát, 2015 (Vécsei Hunor) dás Beáta az Arany János utca századfordulós épületeiről beszélt, Orbán János a vállalkozás aktuális eredményeit összegezte. Ladó Ágota a zsinagóga, Karácsony István az egykori Vármegyeháza kapcsán vázolta egy-egy jelentős emlék történetét. Vécsei Hunor a Székely Vértanúk emlékművéről, Kiss Loránd falképrestaurátor a város 18-19. századi belső stukkóiról és díszítőfestéseiről értekezett. A budapesti meghívottak rendjén Farbakyné Deklava Lilla a Lipótvárosról készülő műemléki adatbázisról beszélt, Entz Géza pedig a magyar műemléki topográfia esélyeiről, a Magyarországon akkoriban végbement aggasztó intézményi átalakulások tükrében. A harmadik ülésszak 2016. december 10-én zajlott, A város színeváltozása III. Utcák, épületek, köztéri emlékek Marosvásárhelyen címmel. Budapestről ezúttal marosvásárhelyi témákat kutató szakemberek érkeztek: Székely Miklós a Székelyföldi Iparmúzeum szobrászati programjáról, Anthony Gall Kós Károly marosvásárhelyi munkáiról beszélt. A program munkatársai a belváros északnyugati, a II. világháború előtt zsidók által sűrűn lakott részét dolgozták fel: Barabás Kisanna az egykori Baross Gábor utca 1911-es építkezéseit, Földi Imolga a IV. Béla király út házait, Oniga Erika dr. Szilágyi Sándor Kossuth utcai lakóházát, Vécsei Hunor a környék köztéri szobrait ismertette. Két főtéri épületről is szó esett: Orbán János Gáspár Gyula Rózsák tere 52. szám alatti házáról, Karácsony István a Transzilvánia Szállóról beszélt. Barazsuly Viktória Adrienn ismertette a program készülő online adatbázisát, majd Entz Géza jóvoltából sor került a frissen megjelent Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben című kötet „ősbemutatójára”, annál is inkább, mert napvilágot látott benne két, a topográfia által támogatott jelentékeny tanulmány.12 A legutóbbi konferencia 2018. december 3-án zajlott, főként a kutatási módszerekre, a levéltári és képi források értelmezési lehetőségeire összpontosítva, A város színeváltozása IV. Építészeti átalakulások és történeti forrásaik címmel. A magyarországi meghívottak tág földrajzi térről nyújtottak építészettörténeti látleletet: Pilkhoffer Mónika Pécs dualizmus kori lakóházairól, Brunner Attila az alföldi mezővárosok szecessziójáról, Sebestyén József Alsólendva épített örökségéről beszélt. Entz Géza Forráskutatás és műemléki topográfia Magyarországon 1950-től címmel tartott előadást. Szoleczky Emese, a budapesti Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusa a katonai alreáliskola (a mai orvosi egyetem) épületéről és intézményéről tartott avatott előadást. Földi Imolga a régi Kör utca szecessziós és „magyaros” épületeiről, Gál Zsófia az Iskola utca lakóházairól beszélt. Orbán Ján