Korunk, 2019 (III. folyam 30.)

2019 / 7. szám = Elmesélt városok - Orbán Jánoa: Tudománnyal az épített örökségért. A marosvásárhelyi műemléki topográfiáról

lu, 2019/7 10 ITT É SZINEVÁLTOZÁSA II. ELŐADÁSOK A MAROSVÁSÁRHELYI ÉS MAGYARORSZÁGI MŰEMLÉKI TOPOGRÁFIÁK EREDMÉNYEIRŐL 2019 OKTÓBER 17 (SZOMBAT) 9 30 ÓRA A MAROS MEGYEI MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK NAGYTERME a marosvásárhelyi várban A város színeváltozása II. Plakát, 2015 (Vécsei Hunor) dás Beáta az Arany János utca szá­zadfordulós épületeiről beszélt, Or­bán János a vállalkozás aktuális eredményeit összegezte. Ladó Ágo­ta a zsinagóga, Karácsony István az egykori Vármegyeháza kapcsán vá­zolta egy-egy jelentős emlék törté­netét. Vécsei Hunor a Székely Vér­tanúk emlékművéről, Kiss Loránd falképrestaurátor a város 18-19. századi belső stukkóiról és díszítő­­festéseiről értekezett. A budapesti meghívottak rendjén Farbakyné Deklava Lilla a Lipótvárosról készü­lő műemléki adatbázisról beszélt, Entz Géza pedig a magyar műemlé­ki topográfia esélyeiről, a Magyar­­országon akkoriban végbement ag­gasztó intézményi átalakulások tükrében. A harmadik ülésszak 2016. de­cember 10-én zajlott, A város színe­változása III. Utcák, épületek, közté­ri emlékek Marosvásárhelyen cím­mel. Budapestről ezúttal marosvá­sárhelyi témákat kutató szakemberek érkeztek: Székely Miklós a Székelyföldi Iparmúzeum szobrászati programjáról,­ Anthony Gall Kós Károly marosvásár­helyi munkáiról beszélt. A program munkatársai a belváros északnyugati, a II. világháború előtt zsidók által sűrűn lakott részét dolgozták fel: Barabás Kisanna az egykori Baross Gábor utca 1911-es építkezéseit, Földi Imolga a IV. Béla király út házait, Oniga Erika dr. Szilágyi Sándor Kossuth utcai lakóházát, Vécsei Hu­nor a környék köztéri szobrait ismertette. Két főtéri épületről is szó esett: Or­bán János Gáspár Gyula Rózsák tere 52. szám alatti házáról, Karácsony István a Transzilvá­nia Szállóról beszélt. Barazsuly Viktória Adrienn ismertette a program készülő online adatbázisát, majd Entz Géza jóvoltából sor került a frissen megjelent Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben című kötet „ősbemu­tatójára”, annál is inkább, mert napvilágot látott benne két, a topográfia által támogatott jelentékeny tanulmány.12 A legutóbbi konferencia 2018. december 3-án zajlott, főként a kutatási mód­szerekre, a levéltári és képi források értelmezési lehetőségeire összpontosítva, A város színeváltozása IV. Építészeti átalakulások és történeti forrásaik címmel. A magyarországi meghívottak tág földrajzi térről nyújtottak építészettörténeti lát­leletet: Pilkhoffer Mónika Pécs dualizmus kori lakóházairól, Brunner Attila az al­földi mezővárosok szecessziójáról, Sebestyén József Alsólendva épített örökségé­ről beszélt. Entz Géza Forráskutatás és műemléki topográfia Magyarországon 1950-tő­l címmel tartott előadást. Szoleczky Emese, a budapesti Hadtörténeti Mú­zeum főmuzeológusa a katonai alreáliskola (a mai orvosi egyetem) épületéről és intézményéről tartott avatott előadást. Földi Imolga a régi Kör utca szecessziós és „magyaros” épületeiről, Gál Zsófia az Iskola utca lakóházairól beszélt. Orbán Ján

Next