Korunk, 2019 (III. folyam 30.)

2019 / 9. szám = Kortárs kritika - TÉKA - Balogh Dóra: A divat társadalmi kontextusai. F. Dózsa Katalin - Szatmári Judit Anna - Szentesi Réka (szerk.): Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok

tározó jelenségekről. Több tanulmány alkalmazza a korabeli sajtóvizsgálat és a személyes interjúk módszertanát. A tanulmányok a tárgyalt korszakok tár­sadalmi normáira és azok médiamegje­lenítéseire fókuszálnak. A kötet kép­anyaga a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának viselettörténeti műtárgyaiból közöl válogatást. A kötet zárásaként a textilgyűjtemény anyagai­ról kapunk tájékoztatást, melyben kü­lön kiemelik a 20. századi magyar ipar­művészek és kortárs tervezői darabok fontosságát. A Divat, kultúra, történelem. Divat­történeti tanulmányok cím az egyete­mes fogalmak használatával sok terüle­tet érintő kötetre utal. A címben sze­replő fogalmak a kutatási területek kü­lönböző értelmezési metódusai tekin­tetében sokszínű használati lehetősé­get biztosítanak. Szentesi Réka a foga­lom tisztázását tűzi ki célul A divattör­téneti kutatások elméleti háttere tanul­mányában. Fogalomtörténeti kutatása a divatelméleti és divatszociológiai hát­térre, a divat és társadalom viszonyára, a divat mint kommunikációs csatorna jelenségére, a divat és a gazdaság ösz­­szefüggéseire terjed ki. A divat szó szi­nonimájaként helytelenül használt vi­selet és öltözet szavak súlyozzák az ér­telmezés problémakörét. A probléma­kör megvilágításához Roland Barthes szemantikai kapcsolatra épülő tézisét alkalmazza, miszerint „az öltözködés jelentése gazdagodó tendenciát mutat, ahogy az öltözetről a viselet irányába mozog”. A divat szónak a definiálására sok kísérlet született, melyek a fogalom komplexitását bizonyítják. Nem beszél­hetünk tömör, univerzálisan elfoga­dott, értelmező szótárakban megjelenő definícióról, hiszen állandóan változó jelenséggel van dolgunk, mely külső és belső folyamatok összességét írja le. A kötetben többször találkozunk a kül­ső, külsőség, megjelenés és a belső, én, énkép kifejezés fogalompárral. A divat nyilvánosságban betöltött szerepének vizsgálata során az egyén, az én repre­­zentálása felől a leszivárgáselméleten keresztül és a divatinformáció változá­sán át halad a tanulmány a demokrati­zálódás és az elérhető divat jelensége felé. A testelméleti kutatások szintén értékes forrásként szolgáltak Szentesi tanulmányához, melyek a felöltöztetett egyén szerepét vizsgálják a társadalom, az identitás, a kultúra rendszerén ke­resztül. Szentesi vizsgálja továbbá Foucault börtönelméletét is, mely jól példázza a külső kontroll és a csoport­­szellem hatását a személyiségre. A megjelenés mint jelrendszer mindig erős mintát követ. Milyen mér­téket kell hogy öltsön egy megjelenési forma ahhoz, hogy divattá minősüljön át? F. Dózsa Katalin nemcsak a minta nagyfokú elterjedését, hanem annak hosszabb távú megszilárdulását is ki­emeli a divattá minősülés feltétele­ként. Az utcai megjelenésen túl az el­sődleges divatinformációs forrás a di­vatlap, melynek fokozott elterjedése a vásárlói igények és szokások átalakulá­sával párhuzamosan jelentkezik. A di­vatlapok a sokszorosító grafikai eljárá­sok hatására egyre gyorsabban közlik az aktuális divatot, melynek köszön­hetően fokozatosan megszűnik az idő­beli szakadék a márkák kollekcióinak piacra kerülése, külföldre jutása, illet­ve az utcai divatba való kiszivárgásuk között. Többek között ez a folyamat kelti életre a szellemi tulajdon védel­mének igényét. F. Dózsa Katalin a kötet második tanulmányában a divatlap születését és fejlődését kronologikusan tárgyalja a 18. század végétől 1830-ig. Kitér a nagyobb divatlapok megjelené­sének kezdeteire, rendszerességükre és tartalmi felépítésükre. Mindemel­lett részletesen elemzi fogadtatásukat is. A lapokhoz köthető személyeket név és foglalkozás szerint is bemutatja: írók, költők, grafikusok, fodrászok, di­vatáru-kereskedők, rajzolók és a met­szeteken, divatképeken szereplő híres személyek jelennek meg az első divat­lapokban. A lapokban felvonultatott történelmi személyek megjelenésükkel friss divatinformációt közvetítettek a közönség felé, s ez a jelenség a mai bloggerek és vloggerek kultúrájában is felismerhető.

Next