Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 12. szám = Erdély a két világháború között - K. LENGYEL ZSOLT • Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében

K. LENGYEL ZSOLT AZ ORSZÁG ÉS A TÁJ Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében 1. ■ Szabédi László az 1937-es Jelszó és mí­tosz-vita előestéjén a transzilvanizmus két irányzatának jellegzetességeit és mögöttes szándékait igyekezett felfejteni a vita kez­deményezőjének, Szemlér Ferencnek írott, több változatban fennmaradt, nyomtatás­ban először az Új Erdélyi Múzeum 1990-es évfolyamában, másodszor a 2003-ben meg­jelent Jelszó és mítosz dokumentumgyűjte­ményben olvasható levelében.­ A közlő, Pomogáts Béla 2007-ben ugyanabból a szö­vegvariánsból idézett hosszabb részleteket a kolozsvári Helikonban.2 A második köz­lésben az elsőt adta meg a szöveg lelőhelyé­ül, az elsőben pedig áttétesen személyes irattárát jelölte meg.3 Sajnos a harmadik, részleges közlésben sem pontosította, hogy hol található ez a szöveg, és hogy azt gép­­iratos vagy kéziratos, eredeti alakjából vagy másolatból adta-e ki.­ Egy további szöveg­változatra, valamint ennek őrzési helyére, a kolozsvári Szabédi-hagyatékra, először Kántor Lajos utalt Erdélyi sorskerék című 1999-es kötetében, összehasonlító elemzés nélkül idézve belőle.5 E mű 2001-es ismer­tetésében Pomogáts megerősítette, hogy ő egy másik változatot tett közzé.6 A Kántor idézte variáns végül 2007-ben látott napvi­lágot A Lázár utcától a Postakert utcáig cím ból mindig álmodozott is: politikai víziót szor­galmazott és gondozott. Szabédi leginkább a megélt valóságot szem­lélte és értelmezte. Mindketten megőrizni és fejleszteni akarták azt a szellemi-kulturális teret, amelynek egyéni­ségét egyikük inkább a régió történeti öröksé­ge, másikuk jobbára társadalmi tulajdonságai felől domborította ki. 2022/12

Next