Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 12. szám = Erdély a két világháború között - K. LENGYEL ZSOLT • Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében
K. LENGYEL ZSOLT AZ ORSZÁG ÉS A TÁJ Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében 1. ■ Szabédi László az 1937-es Jelszó és mítosz-vita előestéjén a transzilvanizmus két irányzatának jellegzetességeit és mögöttes szándékait igyekezett felfejteni a vita kezdeményezőjének, Szemlér Ferencnek írott, több változatban fennmaradt, nyomtatásban először az Új Erdélyi Múzeum 1990-es évfolyamában, másodszor a 2003-ben megjelent Jelszó és mítosz dokumentumgyűjteményben olvasható levelében. A közlő, Pomogáts Béla 2007-ben ugyanabból a szövegvariánsból idézett hosszabb részleteket a kolozsvári Helikonban.2 A második közlésben az elsőt adta meg a szöveg lelőhelyéül, az elsőben pedig áttétesen személyes irattárát jelölte meg.3 Sajnos a harmadik, részleges közlésben sem pontosította, hogy hol található ez a szöveg, és hogy azt gépiratos vagy kéziratos, eredeti alakjából vagy másolatból adta-e ki. Egy további szövegváltozatra, valamint ennek őrzési helyére, a kolozsvári Szabédi-hagyatékra, először Kántor Lajos utalt Erdélyi sorskerék című 1999-es kötetében, összehasonlító elemzés nélkül idézve belőle.5 E mű 2001-es ismertetésében Pomogáts megerősítette, hogy ő egy másik változatot tett közzé.6 A Kántor idézte variáns végül 2007-ben látott napvilágot A Lázár utcától a Postakert utcáig cím ból mindig álmodozott is: politikai víziót szorgalmazott és gondozott. Szabédi leginkább a megélt valóságot szemlélte és értelmezte. Mindketten megőrizni és fejleszteni akarták azt a szellemi-kulturális teret, amelynek egyéniségét egyikük inkább a régió történeti öröksége, másikuk jobbára társadalmi tulajdonságai felől domborította ki. 2022/12