Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 9. szám = Magyar politikai gondolkodók - TOTH KALMAN • A nyugat-európai modernizáció tapasztalatának hatása Gorove István politikai gondolkodására

XK 2023/9 ték, de a választáson alulmaradt konzervatív ellenfelével szemben. 1846-ban Kos­suth utódaként az országos Védegylet igazgatójává választották, majd 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés tagja lett, ahol jegyzőnek is megválasztották. Az országgyűlést Debrecenbe is követte, ahol bár a mérsékelt táborhoz tartozott, részt vett az 1849. áprilisi függetlenségi nyilatkozat végleges formájának meg­szövegezésében. A világosi fegyverletétel után Törökországba, majd Franciaor­szágba emigrált, 1852-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen fel is akasz­tották, 1857-ben mégis hazatérhetett, és három év visszavonultság után, 1860-ban a politikai életbe is visszatérhetett. Az 1861-es országgyűlésen a pesti Terézvá­ros képviselőjeként vett részt, ahol Deák Ferenc párthíveként a Felirati Párthoz csatlakozott, 1861. május 23-án nagy hatású beszédet is tartott Deák felirati javaslata mellett. 1865-ben újra képviselővé választották, és a Deák-párt egyik legtekintélyesebb tagjaként részt vett a kiegyezést előkészítő értekezletek és bi­zottságok munkájában, különösen a közös ügyekkel foglalkozó bizottságban. 1867. február 20-tól 1870 májusáig az Andrássy-kormány földművelés-, ipar­és kereskedelemügyi minisztere volt, majd pedig a közmunka- és közlekedés­ügyi tárcát vezette 1871. november 14-ig, az Andrássy-kormány lemondásáig. Az Ausztriához fűződő közjogi kapcsolat terén Gorove következetesen az adott körülmények között elérhető legszélesebb önállóság szószólója volt, hivatali területein kiállt az ügyintézés magyar nyelvűsége mellett az addig hivatalos né­mettel szemben. Miniszteri tevékenysége után Tem­es vármegye orczyfalvi kerületének képvi­selőjeként továbbra is az országgyűlés tagja maradt, a Deák-párt körének befo­lyásos elnökeként támogatta a Tisza Kálmán vezette Balközéppel való fúziót, és az ezáltal létrejött új kormánypárt, a Szabadelvű Párt ismét őt választotta elnö­kéül, mely tisztséget 1881-ben bekövetkezett haláláig töltötte be, bár utolsó éve­iben betegsége akadályozta az országgyűlés munkájában való személyes részvételét.­ Mivel hagyatékának tudományos igényű feldolgozására mindeddig nem ke­rült sor, így politikai gondolkodása vizsgálatánál főként nyomtatásban megjelent munkáira támaszkodhatunk. A kutatás jelen állása szerint megállapítható, hogy Gorove számára az alkotmányos és reprezentatív politikai berendezkedés mel­lett a gazdaság szerkezete és társadalmi összefüggései is a politikai lényeges ele­mét képezték, és nyugati tapasztalatait elsősorban a hazai gazdasági és társadal­mi modernizáció gyakorlati kérdéseinek szempontjából értékelte. Bár a haladás elkötelezett híve volt, nem esett bele a kritikátlan mintakövetés csapdájába, mindig fontosnak tartotta a helyi adottságok figyelembevételét, és a nyugati gaz­dasági-társadalmi modell általa személyesen is megtapasztalt nyilvánvaló árny­oldalainak lehetőség szerinti elkerülését. Nyűgöt. Utazás külföldön címmel 1844-ben közzétett úti beszámolójában fontos szerepet kapnak az általa megtapasztalt nyugat-európai társadalmi viszo­nyokkal kapcsolatos elméleti igényű reflexiók, melyek az általa klasszikus libe­rálisként szükségszerűnek tételezett modernizáció magyarországi megvalósítá­sának nézőpontjából tekintik át az ott megtapasztaltakat. A közjó érdekében sze­retné elkerülni, hogy az ipari kapitalizmushoz vezető elkerülhetetlen moderni­zációs folyamat árnyoldalai, az Angliában személyesen is megfigyelt „népnyo­mor” Magyarországot is elérje, és ennek érdekében számbaveszi a jelenség értel­mezésével és lehetséges kezelési módjaival kapcsolatos elméleti javaslatokat. 46

Next