Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - ZAKAR PÉTER • Egy erdélyi forradalmi népszónok 1848/49-ben

ak 2023/10 okból az Újszövetségben egy más nemzetet, a magyart fogadtam helyette különös kegyelmembe.”42 Árpád, „a magyarok Mózese” hozta be e földre a népet, később a zsi­dó és a magyar nép is eltávolodott Istentől: a zsidók az aranyborjú, míg a magyarok „az ausztriai trónon mászkáló borjak és ökrök” imádására vetemedtek. Isten, amint a zsidó néphez küldött megváltót, „úgy ezen új­szövetségi választott népemhez is küldöttem a Kossuth Lajos személyé­ben egy polgári megváltót, ki szónoklatának mennydörgő hatalmával a magyart három százados elszenderedéséből rázza fel, s mutassa meg neki az igaz utat, az igazság és szabadság útját, mely őt már itt e földön Istenéhez vezeti”.43 Tanulság: a zsidó nép nem engedelmeskedett a megváltónak és el­pusztult, a magyar engedelmeskedik, így nem fog elpusztulni. A szónok megosztotta két óhaját is hallgatóságával: a hazaáruló főpapokat más becsületes lelkészekkel kell felváltani, másik óhajtása „a magyar köztár­saság mielőbbi kikiáltása”. Végső következtetése pedig: „Mert a népbol­dogság, egyedül a népszabadság magvaiból virulhat föl. A népszabadság pedig, egyedül a köztársaságban verhet állandó és szilárd gyökeret.”44 Utóbbi megállapítást Bardocz 1849. április 20-án egy emlékkönyvbe is bejegyezte.45 A „gaz főpapok” leváltásának volt egy másik vonatkozása is, tudniillik Gyulafehérváron felmerült a lakosság körében Bardocz püs­pöki kinevezése is, legalábbis erre következtethetünk a tekintélyes pol­gár, László Elek ügyvéd egyik naplóbejegyzéséből. Ő arról írt, hogy olyan főpapokat kell kinevezni, akik erélyesen szembeszálltak volna a zsarnok­sággal. „Ilyen prímásnak való embert - gondolom - lehetett volna kapni a főtisztelendő magyarhoni papságból legalább ezret - fűzte tovább gon­dolatait László -, sőt még az erdélyi megyéből is igen többeket, s hogy másokat elhallgassak, ki lehetett volna nevezni Bardocz Jánost!”46 A helyben megjelenő Honvéd másnapi számában elismeréssel ismer­tette a beszéd fontosabb megállapításait, és kitért annak fogadtatására is: „A nép magas tetszéssel kísérte végig a derék lelkész beszédét. Nagysze­rűen megható volt különösen egy jelenés, midőn szónok Kossuth Lajos szabadság-megváltónkat, mint köztársaság elnökét élteté. A nép szűnni nem akaró éljen rohamokban tört ki.”47 Kolozsváron, ahol korábban káplán volt, beengedték a nagytemplom­ba, így március 31-én 10 órai kezdettel „a lázadók gyilka alatt elvérzett magyarokért” tartott gyászistentiszteleten prédikált, s ez a beszéde szin­tén sajtó alá került. A keresztényeknek kötelességük megemlékezni ha­lottjaikról - kezdte prédikációját. A Királyhágón túl fellázadt szerbek és cimboráik, a hazánk földjére behozott zsoldosok rombolnak, égetnek és gyilkolnak. Mindez a királynak és családjának nevében és parancsára történik. Következtetése szerint „a Királyhágón túl elvérzett társaink fő gyilkosa tehát maga az oszt[rák]­ ház”. Felidézte Gyulafehérvár és Nagyenyed pusztulását, és úgy vélte az osztrák katonaság és a szászok in­gerelték a magyarok ellen a románokat. Erdélyben is a „fő gyilkos” az osztrák ház, amelynek védeni kellett volna az országot, nem megtámad­ni. Határozottan állást foglalt a köztársaság mellett: „a magyar földnek, 20

Next