Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - ZAKAR PÉTER • Egy erdélyi forradalmi népszónok 1848/49-ben
ak 2023/10 okból az Újszövetségben egy más nemzetet, a magyart fogadtam helyette különös kegyelmembe.”42 Árpád, „a magyarok Mózese” hozta be e földre a népet, később a zsidó és a magyar nép is eltávolodott Istentől: a zsidók az aranyborjú, míg a magyarok „az ausztriai trónon mászkáló borjak és ökrök” imádására vetemedtek. Isten, amint a zsidó néphez küldött megváltót, „úgy ezen újszövetségi választott népemhez is küldöttem a Kossuth Lajos személyében egy polgári megváltót, ki szónoklatának mennydörgő hatalmával a magyart három százados elszenderedéséből rázza fel, s mutassa meg neki az igaz utat, az igazság és szabadság útját, mely őt már itt e földön Istenéhez vezeti”.43 Tanulság: a zsidó nép nem engedelmeskedett a megváltónak és elpusztult, a magyar engedelmeskedik, így nem fog elpusztulni. A szónok megosztotta két óhaját is hallgatóságával: a hazaáruló főpapokat más becsületes lelkészekkel kell felváltani, másik óhajtása „a magyar köztársaság mielőbbi kikiáltása”. Végső következtetése pedig: „Mert a népboldogság, egyedül a népszabadság magvaiból virulhat föl. A népszabadság pedig, egyedül a köztársaságban verhet állandó és szilárd gyökeret.”44 Utóbbi megállapítást Bardocz 1849. április 20-án egy emlékkönyvbe is bejegyezte.45 A „gaz főpapok” leváltásának volt egy másik vonatkozása is, tudniillik Gyulafehérváron felmerült a lakosság körében Bardocz püspöki kinevezése is, legalábbis erre következtethetünk a tekintélyes polgár, László Elek ügyvéd egyik naplóbejegyzéséből. Ő arról írt, hogy olyan főpapokat kell kinevezni, akik erélyesen szembeszálltak volna a zsarnoksággal. „Ilyen prímásnak való embert - gondolom - lehetett volna kapni a főtisztelendő magyarhoni papságból legalább ezret - fűzte tovább gondolatait László -, sőt még az erdélyi megyéből is igen többeket, s hogy másokat elhallgassak, ki lehetett volna nevezni Bardocz Jánost!”46 A helyben megjelenő Honvéd másnapi számában elismeréssel ismertette a beszéd fontosabb megállapításait, és kitért annak fogadtatására is: „A nép magas tetszéssel kísérte végig a derék lelkész beszédét. Nagyszerűen megható volt különösen egy jelenés, midőn szónok Kossuth Lajos szabadság-megváltónkat, mint köztársaság elnökét élteté. A nép szűnni nem akaró éljen rohamokban tört ki.”47 Kolozsváron, ahol korábban káplán volt, beengedték a nagytemplomba, így március 31-én 10 órai kezdettel „a lázadók gyilka alatt elvérzett magyarokért” tartott gyászistentiszteleten prédikált, s ez a beszéde szintén sajtó alá került. A keresztényeknek kötelességük megemlékezni halottjaikról - kezdte prédikációját. A Királyhágón túl fellázadt szerbek és cimboráik, a hazánk földjére behozott zsoldosok rombolnak, égetnek és gyilkolnak. Mindez a királynak és családjának nevében és parancsára történik. Következtetése szerint „a Királyhágón túl elvérzett társaink fő gyilkosa tehát maga az oszt[rák] ház”. Felidézte Gyulafehérvár és Nagyenyed pusztulását, és úgy vélte az osztrák katonaság és a szászok ingerelték a magyarok ellen a románokat. Erdélyben is a „fő gyilkos” az osztrák ház, amelynek védeni kellett volna az országot, nem megtámadni. Határozottan állást foglalt a köztársaság mellett: „a magyar földnek, 20