Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - CSORBA LÁSZLÓ • Vitézlő oskola. Tüköry Lajos az 1848/49. évi szabadságharc csataterein

27 féken tartására. A hadvezetésnek azonban komoly gondot okozott, hogy a nemzetőröket - valójában békés polgárembereket - három hét szolgálat után haza kellett engedni, hogy meg ne roppanjon odahaza a család fenntartása. Ezt persze előre tudták a szervezők, és zajlott is a váltás biz­tosítása, de az is igaz, hogy háromhetente cserélődő kaszásokkal-vasvil­­lásokkal nem lehet igazi hadműveleteket folytatni, így megindult az ön­kéntesek szervezése, és „szeptember 14-ikére [...] egybegyűjtöttek 387 önkéntest. Ezekből alakult meg a híres, békési önkéntes csapat, és már szeptember 16-án az aradi táborba szállott. Igaz, hogy eleintén hiányosan volt fölszerelve, majdnem rongyosan járt-kelt, de e hiányokat pótolta vitézségük.”„ Nincsenek róla sajnos forrásaink, hogy augusztus és szeptember folyamán hol tartózkodott Spigel Lajos. Az szinte bizonyos, hogy a levál­tott nemzetőrökkel visszatért Körösladányba, és valószínűleg e két hó­napban odahaza latolgatta a jövő esélyeit. Erre az időszakra esik névvál­toztatásának gesztusa is. Nevezetes esetet tekinthetünk párhuzamnak: azt a történetet, amelyet Görgey István jegyzett fel arról, miképp cserélte föl 1848 nyarán ő és bátyja, a szabadságharc leghíresebb hadvezére nevének nemesi y-ját sima, plebejus i betűre.10 Hasonlóan döntött a két Spigel testvér, Lajos és István is, amikor családnevüket tükörfordításban a magyar Tüköryre/Tükörire változtatták (az ő esetükben is az y vagy az i használata sokszor váltakozik). A forradalmi időkben persze ezt nem rögzítette a bürokrácia, így a hivatalos névcseréhez a legkisebb Tüköri a hatósági engedélyt csak 1862-ben, 26 éves korában kapta meg.11 Előbb említettük a „békési csapatot”, a mozgó nemzetőrök önkéntes ala­kulatát, amely később a magyar kormányzattal immár szembeforduló ara­di császári várőrség ostromzárolásában kapott fontos szerepet. Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 27-én kibocsátott rendelete ugyanis - többek között - előírta, hogy a tiszántúli kerület önkéntes nemzetőrei Aradon gyülekezzenek, a tábor parancsnoka pedig Máriássy János hon­véd őrnagy legyen.12 Ebből a koncentrációból fejlődött ki hamarosan az aradi várat ostromló sereg. Miként az közismert 1848. július 11-i, neve­zetes parlamenti beszédében Kossuth Lajos illúziók nélkül mutatta be képviselőtársainak a bel- és külpolitikai helyzetet, és többek között a ha­táraink közelében állomásozó orosz haderőre utalva kérte a hadsereg­szervezéshez szükséges hitel és újoncjutalék megszavazását. A lelkes „igen” ellenére azonban a konkrét részletekről csak augusztus közepén indult meg a parlamenti vita, majd szeptember 13-én kelt Batthyánynak az az utasítása, amely a toborzást ismételten elrendelte a már korábban felállított honvédzászlóaljak kiegészítésére és az újabbak fölállítására.13 Karácsonyi szomorúan állapítja meg, hogy eleinte voltak nehézségek, ,,[o]któber elején azonban fordult a koczka. Ekkor érkeztek megyénkbe az elűzött, mindenükből kifosztott, szerencsétlen debelliácsiak (most Torontál-Vásárhely [^eSerbana/Debeljaca]) A békés vármegyei magyarok ezekben jórészt nemcsak honfitársaikat, hanem egyszersmind hitsorso­­saikat [nagyrészt reformátusok] is sajnálták, s most ellenkezőleg oly lel­kesedéssel karolták fel a honvédség ügyét, hogy például Békésen októberMK 2023/10

Next