Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - HERMANN RÓBERT • 1848-49 legendái és mítoszai
ÆC 2023/10 A Várkonyi tanulmányának megjelenése óta eltelt több mint hat évtizedben összesen egy olyan korabeli forrás került elő, ami határozottan szól Petőfi szavalatáról. Ez Szőnyi Pálnak, Tisza Kálmán nevelőjének levele Pestről 1848. március 16-án írott levele. Eszerint: „Délután a Nemzeti Múzeum udvarára gyűlt össze a nagyobb néptömeg, hol Petőfi elmondá érintett dalát, a dal és a petíció már kinyomott példányait osztogatták...”5 Szőnyi azonban nem szól Petőfi többi, más forrásokban megörökített szavalatáról, noha a levél többi részéből kiderül, hogy ott volt a délelőtti helyszíneken is. Mindenesetre a kutatók többsége ma is inkább amellett foglal állást, hogy Petőfi március 15-én nem mondta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeumnál - sőt nagy valószínűséggel a múzeumnál senki sem szavalt. A múzeum ugyanis csak afféle gyülekezőpont és „átszálló állomás” volt a délelőtti események legfontosabb helyszíne, a Länderer és Heckenast nyomda, valamint a múzeumnál összegyűlt tömeg közvetlen úti célja, a pesti Városháza között. Olyannyira így volt, hogy a kortársi beszámolók egy részéből maga a múzeum előtti nagygyűlés is kimaradt - miután ott semmi lényeges nem történt, nem is írtak róla. A múzeum szerepe később értékelődött fel, többek között azért, mert ezt követően tucatnyi népgyűlés helyszíne volt, májusban itt kezdődött meg a honvédtoborzás, júliustól itt ülésezett a népképviseleti országgyűlés felsőháza - azaz számos fontos eseménynek adott helyet. De e felértékelődésnek volt egy másik, emlékezettörténet oka is: 1848. március 15. emblematikus pesti helyszínei közül gyakorlatilag ez az egyetlen, ami eredeti formájában és funkciójában túlélte az elmúlt 175 évet. A Pilvax kávéházat lebontották, nevét viselő utódja nem is az eredeti helyén áll. Az Erzsébet híd építése következtében eltűnt a pesti Városháza klasszicista épülete, 1913-ban pedig a Nemzeti Színházat is lebontották. A Länderer és Heckenast nyomda „csupán” elveszítette eredeti funkcióját - mostanság viszont már azért kellett imádkoznunk, hogy a 175. évfordulóra össze ne dőljön. A Nemzeti Múzeum viszont eredeti szépségében dacol az idővel, s mindmáig a március 15-i ünnepségek legfontosabb fővárosi helyszíne. Nem csoda hát, hogy olyan nehéz elfogad(tat)ni: Petőfi itt bizony nem mondta el a Nemzeti dalt. A pákozdi fegyverszünet és a szerződésszegő bűn ■ A történeti irodalom nagy részébe is beszivárgott az az állítás, hogy az 1848. szeptember 29-i pákozdi csatát követően, szeptember 30-án, Pákozdon kötött háromnapos fegyverszünet feltételeit Josip Jellacic horvát bán megszegte, hiszen már október 1-jén elhagyta állásait, s Móron át elvonult Komárom, illetve Győr irányába. Ez az állítás az 1848-49-es események egyik sajátos aspektusát, a katonai becsület kérdéskörét érinti. A korabeli magyar politikusok és publicisták számára Jellacic maga volt az ördög, s hasonlóképpen vélekedtek a horvát hadsereg tisztjei is a magyar politikusokról, ide értve István nádort és Batthyány Lajos miniszterelnököt is. 74