Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - HERMANN RÓBERT • 1848-49 legendái és mítoszai

ÆC 2023/10 A Várkonyi tanulmányának megjelenése óta eltelt több mint hat évti­zedben összesen egy olyan korabeli forrás került elő, ami határozottan szól Petőfi szavalatáról. Ez Szőnyi Pálnak, Tisza Kálmán nevelőjének le­vele Pestről 1848. március 16-án írott levele. Eszerint: „Délután a Nem­zeti Múzeum udvarára gyűlt össze a nagyobb néptömeg, hol Petőfi elmondá érintett dalát, a dal és a petíció már kinyomott példányait osztogatták...”5 Szőnyi azonban nem szól Petőfi többi, más forrásokban megörökített szavalatáról, noha a levél többi részéből kiderül, hogy ott volt a délelőtti helyszíneken is. Mindenesetre a kutatók többsége ma is inkább amellett foglal állást, hogy Petőfi március 15-én nem mondta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeumnál - sőt nagy valószínűséggel a múze­umnál senki sem szavalt. A múzeum ugyanis csak afféle gyülekezőpont és „átszálló állomás” volt a délelőtti események legfontosabb helyszíne, a Länderer és Heckenast nyomda, valamint a múzeumnál összegyűlt tömeg közvetlen úti célja, a pesti Városháza között. Olyannyira így volt, hogy a kortársi beszámolók egy részéből maga a múzeum előtti nagygyűlés is kimaradt - miután ott semmi lényeges nem történt, nem is írtak róla. A múzeum szerepe később értékelődött fel, többek között azért, mert ezt követően tucatnyi népgyűlés helyszíne volt, májusban itt kezdődött meg a honvéd­toborzás, júliustól itt ülésezett a népképviseleti országgyűlés felsőháza - azaz számos fontos eseménynek adott helyet. De e felértékelődésnek volt egy másik, emlékezettörténet oka is: 1848. március 15. emblematikus pesti helyszínei közül gyakorlatilag ez az egyetlen, ami eredeti formájában és funkciójában túlélte az elmúlt 175 évet. A Pilvax kávéházat lebontották, nevét viselő utódja nem is az ere­deti helyén áll. Az Erzsébet híd építése következtében eltűnt a pesti Városháza klasszicista épülete, 1913-ban pedig a Nemzeti Színházat is lebontották. A Länderer és Heckenast nyomda „csupán” elveszítette ere­deti funkcióját - mostanság viszont már azért kellett imádkoznunk, hogy a 175. évfordulóra össze ne dőljön. A Nemzeti Múzeum viszont eredeti szépségében dacol az idővel, s mindmáig a március 15-i ünnepségek leg­fontosabb fővárosi helyszíne. Nem csoda hát, hogy olyan nehéz elfo­­gad(tat)ni: Petőfi itt bizony nem mondta el a Nemzeti dalt. A pákozdi fegyverszünet és a szerződésszegő bűn ■ A történeti irodalom nagy részébe is beszivárgott az az állítás, hogy az 1848. szeptember 29-i pákozdi csatát követően, szeptember 30-án, Pákozdon kötött háromnapos fegyverszünet feltételeit Josip Jellacic horvát bán megszegte, hiszen már október 1-jén elhagyta állásait, s Móron át elvonult Komárom, illetve Győr irányába. Ez az állítás az 1848-49-es események egyik sajátos aspektusát, a katonai becsület kér­déskörét érinti. A korabeli magyar politikusok és publicisták számára Jellacic maga volt az ördög, s hasonlóképpen vélekedtek a horvát had­sereg tisztjei is a magyar politikusokról, ide értve István nádort és Batthyány Lajos miniszterelnököt is. 74

Next