Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - HERMANN RÓBERT • 1848-49 legendái és mítoszai

ÆC 2023/10 feldunai hadtest kormánybiztosa október 2-án így fogalmazott: „a fegy­vernyugvást megszegte a gazember, arra, ami foglalt föld nem volt, vo­nulnia szabad nem volt”.­ Mint láttuk, a fegyverszüneti egyezmény nem tartalmazott ilyen kikötést. A jól hangzó argumentum révén azonban a magyar fél a katonai siker mellett a közvélemény megnyeréséért folyta­tott harcban is győzelmet aratott. A dán szerződésszegését taglaló kiált­ványok és újságcikkek nagy száma azt mutatja, hogy a magyar politikusok tisztában voltak a háborús propaganda jelentőségével is. Nem utolsósor­ban ez tette lehetővé azt, hogy a magyar hadsereg 1848 októberétől egy­re nagyobb elszántsággal vegyen részt a horvát, majd a cs. kir. csapatok elleni hadműveletekben. Az Országos Honvédelmi Bizottmány ■ Közismert tény, hogy Batthyány Lajos gróf kormánya 1848. szeptem­ber 11-én lemondani kényszerült, mert az uralkodó nem volt hajlandó szentesíteni az országgyűlés által a bankjegykibocsátásról és a hadsereg­állításról hozott törvényjavaslatokat. Szintén mélyen beivódott a köztu­datba, hogy ezt követően a Kossuth Lajos által Honvédelmi Bizottmány vitte a végrehajtó hatalom ügyeit, egészen 1849. április 14-ig, amikor az országgyűlés Kossuthot kormányzóelnökké választotta. A felületes szem­lélő számára tehát úgy tűnhet, mintha egy-két nappal a Batthyány-kor­­mány lemondását követően már a Kossuth által vezetett testület gyako­rolta a végrehajtó hatalmat, azaz, a Jellack­-féle invázió feltartóztatásá­ban, így a pákozdi győzelemben is a bizottmányé lett volna a főszerep. Valójában a bizottmány szeptember 27-ig nem játszott komolyabb sze­repet. Batthyányi szeptember 12-én a nádor ismét megbízta a kormány­alakítással, amit a miniszterelnök el is fogadott. Azaz, továbbra is ő vitte a végrehajtó hatalmat egészen szeptember 27-ig, amikor a dunántúli ma­gyar táborba utazott, így Jellacic megállításában az ő intézkedéseinek volt döntő szerepük, a pákozdi győzelem Batthyány megfeszített munkájának és intézkedéseinek következménye volt. Maga Kossuth, ekkor már csupán egyszerű képviselőként, még szep­tember 15-én kezdeményezte a Batthyány honvédelmi intézkedéseinek parlamenti ellenőrzését szolgáló bizottmány megalakítását. A javaslat célja az volt, hogy a miniszterelnök ne legyen kénytelen a nyilvánosság előtt beszámolni a katonai intézkedéseiről, ugyanakkor a parlament ké­pes legyen ellenőrizni a miniszterelnököt. A választás eredményét szep­tember 21-én hozták nyilvánosságra, s a bizottmány szeptember 22-étől ténykedett - de feladata ekkor még csak a miniszterelnök „beszámoltatá­sa” volt, nem a végrehajtó hatalom gyakorlása. Kossuthon kívül Nyáry Pál, Sembery Imre, Madarász László, Pálffy János és Patay József lettek a bizottmány tagjai. Miután Batthyány felter­jesztett kormány névsorára Bécsből nem érkezett válasz, szeptember 22-én Kossuth már e bizottmány esetleges kormányjellegű működésére tett célzásokat, ám ezt Batthyány elhárította. 76

Next