Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - HERMANN RÓBERT • 1848-49 legendái és mítoszai
ÆC 2023/10 feldunai hadtest kormánybiztosa október 2-án így fogalmazott: „a fegyvernyugvást megszegte a gazember, arra, ami foglalt föld nem volt, vonulnia szabad nem volt”. Mint láttuk, a fegyverszüneti egyezmény nem tartalmazott ilyen kikötést. A jól hangzó argumentum révén azonban a magyar fél a katonai siker mellett a közvélemény megnyeréséért folytatott harcban is győzelmet aratott. A dán szerződésszegését taglaló kiáltványok és újságcikkek nagy száma azt mutatja, hogy a magyar politikusok tisztában voltak a háborús propaganda jelentőségével is. Nem utolsósorban ez tette lehetővé azt, hogy a magyar hadsereg 1848 októberétől egyre nagyobb elszántsággal vegyen részt a horvát, majd a cs. kir. csapatok elleni hadműveletekben. Az Országos Honvédelmi Bizottmány ■ Közismert tény, hogy Batthyány Lajos gróf kormánya 1848. szeptember 11-én lemondani kényszerült, mert az uralkodó nem volt hajlandó szentesíteni az országgyűlés által a bankjegykibocsátásról és a hadseregállításról hozott törvényjavaslatokat. Szintén mélyen beivódott a köztudatba, hogy ezt követően a Kossuth Lajos által Honvédelmi Bizottmány vitte a végrehajtó hatalom ügyeit, egészen 1849. április 14-ig, amikor az országgyűlés Kossuthot kormányzóelnökké választotta. A felületes szemlélő számára tehát úgy tűnhet, mintha egy-két nappal a Batthyány-kormány lemondását követően már a Kossuth által vezetett testület gyakorolta a végrehajtó hatalmat, azaz, a Jellack-féle invázió feltartóztatásában, így a pákozdi győzelemben is a bizottmányé lett volna a főszerep. Valójában a bizottmány szeptember 27-ig nem játszott komolyabb szerepet. Batthyányi szeptember 12-én a nádor ismét megbízta a kormányalakítással, amit a miniszterelnök el is fogadott. Azaz, továbbra is ő vitte a végrehajtó hatalmat egészen szeptember 27-ig, amikor a dunántúli magyar táborba utazott, így Jellacic megállításában az ő intézkedéseinek volt döntő szerepük, a pákozdi győzelem Batthyány megfeszített munkájának és intézkedéseinek következménye volt. Maga Kossuth, ekkor már csupán egyszerű képviselőként, még szeptember 15-én kezdeményezte a Batthyány honvédelmi intézkedéseinek parlamenti ellenőrzését szolgáló bizottmány megalakítását. A javaslat célja az volt, hogy a miniszterelnök ne legyen kénytelen a nyilvánosság előtt beszámolni a katonai intézkedéseiről, ugyanakkor a parlament képes legyen ellenőrizni a miniszterelnököt. A választás eredményét szeptember 21-én hozták nyilvánosságra, s a bizottmány szeptember 22-étől ténykedett - de feladata ekkor még csak a miniszterelnök „beszámoltatása” volt, nem a végrehajtó hatalom gyakorlása. Kossuthon kívül Nyáry Pál, Sembery Imre, Madarász László, Pálffy János és Patay József lettek a bizottmány tagjai. Miután Batthyány felterjesztett kormány névsorára Bécsből nem érkezett válasz, szeptember 22-én Kossuth már e bizottmány esetleges kormányjellegű működésére tett célzásokat, ám ezt Batthyány elhárította. 76