Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - HERMANN RÓBERT • 1848-49 legendái és mítoszai
77 Szeptember 28-án a képviselőház Batthyány távollétének idejére a „honvédelmi választmány” jelen lévő tagjait, Kossuthot, Semberyt és Nyáryt bízta meg a végrehajtó hatalom vitelével. (Hogy a többiek ezen a napon hol voltak, nem tudni.) Estére Patay is visszatért. Másnap, szeptember 29-én Kossuth javasolta, hogy bővítsék ki a választmányt a minisztériumok államtitkáraival, s a képviselőház ezt el is fogadta. Mindezt az indokolta, hogy a bizottmány tagjai nagyjából naprakész információkkal rendelkeztek Batthyány korábbi intézkedéseiről, hiszen a miniszterelnök naponta fogadta őket. Azaz, a miniszterelnök ideiglenesnek vélt távollétében valóban ők voltak a legalkalmasabbak a végrehajtó hatalom gyakorlására. Szeptember 30-ától az eddig a „képviselőház honvédelmi bizottmánya” nevű testület Országos Honvédelmi Bizottmányként (OHB) folytatta működését. Munkájába bekapcsolódtak a visszatért tagok, Madarász László (szeptember 30.), Pálffy János (október 1.), az államtitkárok közül Kovács Lajos (közlekedés- és közmunkaügyi minisztérium, szeptember 30.), Kemény Dénes és Zoltán János (belügyminisztérium, október 3., illetve 4.), Szász Károly (vallás- és közoktatásügyi minisztérium, október 5.). Már szeptember 30-án fogalmazott, illetve írt alá rendeleteket két volt miniszter, Szemere Bertalan, s az ezen a napon a Délvidékről visszatért Mészáros Lázár. Másnap, október 1-jén Pázmándy javaslatára mindkettőjüket beválasztották a bizottmányba. Néhány rendeletet Nádasy Sándor alezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke és Czetz János főhadnagy, a hadügyminisztérium segédtisztje szignált. Az igazán fontos ügyekben, így a Jellacic üldözésével kapcsolatos katonai-politikai döntésekben Pázmándyé volt a főszerep. Ő volt az, aki október 2-án a képviselőháznak bejelentette, hogy az OHB szerint előbbutóbb szükséges intézkedni a végrehajtó hatalom viteléről. Másnap a felsőház határozott arról, hogy az OHB kiegészítésére néhány tagot küld ki; ezek Perényi Zsigmond báró, idősb Pázmándy Dénes, Jósika Miklós báró és Esterházy Mihály gróf voltak. A választást október 4-én a képviselőház is elfogadta. Ezzel a testület létszáma - az államtitkárokat nem számítva -12 főre növekedett. Időközben Batthyány október 2-án lemondott a miniszterelnökségről. Legkésőbb október 4-én szólította fel lemondása visszavonására, s hívta vissza a fővárosba a Bécsben tartózkodó Batthyányt Pázmándy és Bezerédj István. Október 6-án aztán a képviselőház ülésében Mártonffy Károly Bács megyei képviselő felvilágosítást kért Pázmándytól, milyen minőségben tartózkodik Bécsben Batthyány Lajos. Pázmándy erre nem tudott egyértelmű választ adni. Már az ülés után érkezett meg Bécsből Szirmay István az október 3-i királyi manifesztum szövegével, amely ostromállapotot rendelt el Magyarországon, feloszlatta az országgyűlést, illetve Jellacicot nevezte ki teljhatalmú királyi biztossá és a magyarországi fegyveres erők fővezérévé. Ez immáron nemcsak az OHB, hanem az országgyűlés legitimitását is megkérdőjelezte. A manifesztumot azonban az esti ülésen még nem tárgyalták. Valószínűleg azért nem, mert az OHB meg akarta várni a döntéssel Kossuthot. MK 2023/10